A lakosság életkörülményeit feltáró hagyományos adatfelvételek a magyar magánháztartásokban élők lakáskörülményeiről, jövedelmi helyzetéről, fogyasztási szokásairól szolgáltatnak adatokat, objektív mérőszámokat. Ezek a mutatók önmagukban nem hordoznak elegendő információt arról, hogy az emberek hogyan élik meg mindennapjaikat, hogyan érzik magukat. A hivatalos statisztikák között ezért helyet kapott a szubjektív jóllét mérése is, azzal a céllal, hogy a hagyományos, objektív indikátorok és az újonnan bevezetett, szubjektív mutatók egymást kiegészítve jellemezzék a lakosság életkörülményeit.

Összefoglalás

• Az élettel való elégedettség tekintetében hazánk – Cipruséval, Görögországéval és Portugáliáéval azonos átlagértékkel – a vizsgált 32 ország rangsorában a 27–30. helyen áll. A skandináv országokban és Svájcban legmagasabb az élettel való elégedettség, míg Bulgária és Szerbia lakossága legelégedetlenebb az életével. Európa egészét tekintve Dániában a 65–74 évesek körében mérték a legmagasabb élettel való elégedettséget.
• Az élet tartalmasságának megítélésében a magyar lakosság a felmérésben részt vevő országok rangsorában Franciaországgal együtt a 27–28. helyen áll. A legmagasabb átlagértéket Izlandon, Dániában és Luxemburgban mérték. Legkevésbé Bulgáriában és Görögországban érezte a lakosság tartalmasnak az életét.
• Az emocionális, hangulati jellemzők alapján a magyar felnőtt lakosság 58%-a számolt be arról, hogy többnyire vagy mindig boldognak érzi magát, és ezzel az aránnyal a 32 részt vevő ország sorában a 20. helyet foglaljuk el.