Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A hálózati szolgáltatónál végzett, előre tervezett karbantartás miatt az Oktatási Hivatal publikus szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

Előre tervezett karbantartás – Oktatási Hivatal (2022. 05. 26.)

Kezdete: 2022. 05. 26. 20:00. Vége: 2022. 05. 26. 23:00

 

MORZSÁK

TARTALOM:Az Országgyűlés módosította az adótörvényeket

Létrehozva: 2005. november 8.
Módosítás: 2005. november 8.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

PiktogramKapcsolódó anyagok

?

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

A parlament hétfőn módosította az adótörvényeket, valamint elfogadta a luxusadóról és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló jogszabályt. Csökken az szja felső adókulcsa, a társasági adó, az áfa, és fokozatosan megszűnik az egészségügyi hozzájárulás.

Az Országgyűlés módosította az adótörvényeket, és elfogadta a luxusadóról, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvényjavaslatot hétfőn.
Kisebb adókulcs
Az egyik legfontosabb változás, hogy 2006-től a felső adókulcs 38-ról 36 százalékra csökken, az alsó, 18 százalékos kulccsal pedig a jelenlegi 1 millió 500 ezer forinttal szemben jövőre 1 millió 550 ezer forintos jövedelemig lehet adózni.
A törvény az ötéves adócsökkentési program jegyében egészen 2010-ig rögzíti az összevont adóalapba tartozó jövedelmek utáni adómértékeket: az alsó sávhatár évente emelkedik, s 2010-re eléri a 3 millió forintot, miközben az adókulcsok nem változnak.
A minimálbér adómentességét 2006-ban is az adójóváírás, illetve a kiegészítő adójóváírás biztosítja. Az adójóváírás mértéke nem változik, továbbra is a bér 18 százaléka, legfeljebb havi 9 ezer forint, az érvényesítésére jogosító jövedelemhatár azonban 150 ezer forinttal, 1 millió 500 ezer forintra emelkedik. A kiegészítő adójóváírás összege - a minimálbér tervezett 63 ezer forintra növelésével összhangban - havi 1260 forintról havi 2340 forintra nő változatlan - 1 millió forintos - jövedelemhatár mellett.
Változó adókedvezmények
Az adókedvezmények terén több változás is lesz a jövő évtől. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári kedvezményt az adóhivatal ezután nem utalja vissza a kedvezményezettnek, hanem a pénztárnál vezetett egyéni számlán írják jóvá. A nyugdíjpénztárhoz hasonló kedvezményekkel bevezetendő nyugdíj-előtakarékossági számla támogatását hasonlóképpen a nyugdíj-előtakarékossági számlákon írják jóvá.
Változik 2006-tól a családtámogatási rendszer is. Négy- vagy többgyermekes családok esetében a jövedelemhatár gyermekenként 500 ezer forinttal, legfeljebb 8 millió forintig növekszik. Ha az éves jövedelem meghaladja az eltartottak számához kötött jövedelemhatárt, a családi kedvezmény fokozatosan megszűnő mértékben jár.
A munkáltató által adómentesen adható béren kívüli juttatások értékét a jövő évtől 400 ezer forintban korlátozták, az adóköteles béren kívüli juttatásokat 44 százalékos szja terheli. Egyes juttatások nem számítanak bele a keretbe, ilyen például az étkezési juttatás, amelynek adómentes határa munkahelyi étkeztetés esetén 9000 forintra, a kizárólag készétel vásárlására jogosító utalvány juttatása esetén pedig 4500 forintra emelkedik.
A jövő évben még nem lesz kamatadó
A következő évi adótörvényekben szerepel, de 2007. január 1-jével lesz hatályos az, hogy bevezetik a kamat megadóztatását. A kamatból származó bevétel egésze jövedelemnek számít majd, ami után 10 százalékos adót kell fizetni. Nem kell az adót megfizetni a kamatból származó jövedelem évi 50 ezer forintot meg nem haladó része után, ha a magánszemélynek kamatból és tőzsdei ügyletből származó összes jövedelme nem éri el éves szinten a 250 ezer forintot. Az EU tagállamaiban működő, tőzsdére bevezetett értékpapírok osztaléknak, illetve osztalékelőlegnek minősülő hozamát ugyancsak 10 százalékos adó terheli 2007 elejétől.
Változtak a mezőgazdasági őstermelői tevékenységre vonatkozó szja-szabályok is: őstermelői igazolvány hiányában a saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítéséből származó bevételt ezután akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha az évi 250 ezer forintot nem haladja meg, a saját gazdaságban termelt szőlőből, saját gazdaságban készített must és bor esetében pedig, ha e termékeket két liternél nagyobb kiszerelésben értékesítik, és az ebből származó bevétel a 7 millió forintot nem haladja meg.
Csökken, majd megszűnik az eho
A jövő évi elfogadott adótörvények szerint a havi tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) 2006. november 1-jétől megszűnik, de már 2005. november 1-jétől a korábbi 3450 forintról 1950 forintra csökken.
A többes jogviszonyban állóknak 2006-tól akkor is kell 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizetniük ilyen jövedelmük után, ha rendelkeznek legalább heti 36 órás munkaviszonnyal. Ez a jövedelem ugyanakkor táppénzalapot is képez.
Az elfogadott törvény rögzíti, hogy 2006-ban a foglalkoztató, illetve a biztosítottnak minősülő egyéni vállalkozó tb-fizetési kötelezettsége a járulékalapot képező jövedelem után 29 százalék (ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási járulék 11 százalék). A tb-fizetési kötelezettség 2007. január elsejétől 26 százalék (17 plusz 9 százalék), 2009. január elsejétől 24 százalék (16 plusz 8 százalék).
Jövőre a jövedelem nélküliek egészségügyi biztosítását a költségvetés azzal vállalja magára, hogy az Egészégbiztosítási Alapnak 304 milliárd forintot utal át, amely összeg a nyugdíjasok, a kiskorúak, a munkanélküliek és az eltartottak járulékát fedezi.
Csökken a társasági adó kulcsa
2006-tól 5 millió forintos adóalapig 10 százalékra csökken a társasági adókulcs (ezzel összhangban az egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói szja is), csak az 5 millió forint feletti összeg után kell 16 százalékos kulccsal adózni. A 10 százalékos adókulcsot azok alkalmazhatják, akik a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény (Tao.) alapján nem vesznek igénybe más adókedvezményt, átlagosan legalább egy főt foglalkoztatnak, s legalább a minimálbér másfélszerese (kedvezményezett térség esetén a minimálbér) után fizetnek nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. A másik fontos változás, hogy a jövő évtől a jelenlegi 50 százalékkal szemben már az iparűzési adó 100 százalékát le lehet vonni a társasági adó alapjából. Az iparűzési adó 2007. december 31-ével megszűnik.
Az egyszerűsített vállalkozási adót (eva) ezután a lakásszövetkezetek és a közjegyzői irodák is választhatják. Az evázóknak ezentúl negyedévente, az adóelőleg fizetésével egyidejűleg a bevallást is be kell nyújtaniuk. További módosítás, hogy december 20-ig ezentúl már nemcsak az eva hatálya alól való kilépést lehet bejelenteni, hanem ugyanezen határidővel a bejelentést is vissza lehet vonni.
A benzin és a gázolaj áfája már 20 százalékos
Az általános forgalmi adóról szóló jövő év január elsejétől érvényes törvény legfontosabb eleme, hogy a felső áfakulcs 25 százalékról 20 százalékra csökken. A benzin és a gázolaj esetében már 2005. október 1-jétől hatályba lépett a 20 százalékos áfakulcs. 2006-tól megszűnik az államháztartási támogatás arányosítási kötelezettsége, azaz a támogatást igénybevevők visszaigényelhetik az áfa teljes összegét.
A módosítás szerint a korábban 15 százalékos áfakulccsal terhelt újság, folyóirat és kiadványok közül január 1-jétől 5 százalékos áfakulcs alá tartoznak azok, amelyek előfizethetők, és napilap esetén megjelennek legalább hetenként négyszer, folyóiratok és egyéb kiadványok esetén pedig évente legalább egyszer.
A 2006. évi jövedéki adó szabályozás az áfakulcsok változásával összefüggésben módosult. Az 5 százalékpontos áfakulcscsökkentést - a boron kívül - az összes jövedéki italnál kompenzálják. A dohánygyártmány termékkörön belül a jövedéki adó a cigarettáknál az áfaellentételezésen felül további 7,5 százalékkal nő, a pipadohánynál pedig további 4 százalékponttal.
A regisztrációs adó módosítása hangsúlyt helyez a környezetvédelmi kritériumokra (az adótételt befolyásolja az, hogy milyen károsanyag-kibocsátási normát teljesít a motor). A törvénymódosítás bevezeti az avultatás intézményét (a jármű első forgalomba helyezésétől eltelt idő alapján, hónapokban számolva). Azaz: a teljesen új járműre meghatározott adótétel a törvényben írt mértékben csökken, arányosan a jármű korával. 25 év felett az avultatás 66 százaléknál áll meg. A regisztrációs adó kikerül az áfaalapból. Az adótételek növekménye ebből adódik, azaz a kieső áfát az adótétel kompenzálja.
A törvény hatályba lépésével megszűnik a nem adóalany személy által behozott használt gépjármű esetén érvényesülő, a nála fel nem merülő áfaterhet ellensúlyozó 1,25-ös (2006-tól 1,2-es) szorzó.
Egyszerűsített közteherviselés egyes szakmákban
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai szerint tehetnek majd eleget a jövő év január 1-jétől az adó- és járulékfizetési kötelezettségeknek bizonyos szakmákban dolgozó magánszemélyek és a tevékenységük ellenértékét kifizető cégek a hétfőn elfogadott törvény szerint. E szakmák képviselői az ekho alapján elszámolt jövedelmük után 15 százaléknyi, a kifizetők 20 százaléknyi adót, járulékot fizetnek. Az ekhót azok választhatják, akik évenként 25 millió forintnál kevesebb jövedelemmel rendelkeznek.
A 15 százalékból 11 százalék a személyi jövedelemadó, 4 százalék a nyugdíjalapé. Amennyiben a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette, akkor ezt a 4 százalékos részt nem kell megfizetnie. A magánnyugdíj-pénztári tagok esetében a 4 százalékból 0,1 százalék kerül a nyugdíjalapba és 3,9 százalék jelenti a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat. A kifizető által teljesítendő 20 százalékból 11 százalék kerül az egészségbiztosítási alapba, 9 százalék a nyugdíjbiztosítási járulék.
Az ekho szerint adózó jövedelemnél csak annak 50 százaléka alapján jár majd nyugdíj ezekre az évekre, ennek magyarázata, hogy a nyugdíjjárulék is alacsonyabb. Az alacsonyabb egészségügyi hozzájárulás miatt csak természetbeni egészségügyi ellátást lehet igénybe venni, táppénzt nem. Az ekho feltétele az is, hogy az azt választó adózó olyan jövedelemmel is rendelkezzen, amely után az általános közteherviselési kötelezettségeket teljesíti.
Amennyiben az ekho szerint adózó ki szeretné használni a 25 millió forintos értékhatárt, akkor az általános adó- és járulékfizetést vállaló jövedelemrésznek el kell érnie az adott évben kötelező minimálbért. Ha ez a jövedelemrész a minimálbérnél kisebb, akkor arányosan a 25 millió forintnál is kisebb rész vehető figyelembe az ekhónál.
Négyszáz önkormányzatot érint a luxusadó
Az Országgyűlés elfogadta a luxusadóról szóló törvényt, amely alapján a 100 millió forint feletti értékű ingatlanok tulajdonosainak a 100 millió forint feletti érték 0,5 százalékát kell befizetniük az önkormányzatoknak, vagyis a törvény alapján egy új helyi adót alkotott a T. Ház. Ugyanakkor a pénzügyminiszter becslése szerint a luxusadó kivetése a 3200 önkormányzat közül mintegy 2800-zat nem érint, mivel a legtöbb településen nem található 100 millió forintnál értékesebb ingatlan.
A luxusadó értékalapon működő ingatlanadó. Az adó az önkormányzatok bevétele, a fővárosban a forrásmegosztási jogszabályok szerint illeti meg a bevétel a kerületi és a fővárosi önkormányzatot.
Ugrás vissza Ugrás vissza...