Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Októberre az unió elé kerül a Nemzeti foglalkoztatási akcióterv

Létrehozva: 2004. szeptember 29.
Módosítás: 2004. szeptember 30.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

Köszönjük szavazatát

Cikk:

A kormány elfogadta a Nemzeti foglalkoztatási akciótervet. A stratégia az európai irányelvekre épül, célja a teljes foglalkoztatás. Az akciótervet október elsejéig kell benyújtani az Európai Bizottság elé.

A kabinet szeptember 23-ai ülésén jóváhagyta a Nemzeti foglalkoztatási akciótervet, aminek célja a munka minőségének javítása és a produktivitás növelése, a társadalmi kohézió erősítése és a befogadás elősegítése, valamint a teljes foglalkoztatás.

Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter elmondta: a célkitűzések között szerepel, hogy a foglalkoztatási ráta az összes dolgozót tekintve 2006-ra elérje az 53, 2010-re pedig a 63 százalékot. Nők esetében ez a szám 53 és 57 százalék, míg a férfiaknál 64, illetve 69 százalékos foglalkoztatottságot jelentsen. Legalább 100-150 ezerrel nőjön a dolgozók száma, ami 400 ezer új munkahely megteremtésével érhető el.

A munka minőségének javítása

A munka minőségének, termelékenységének javítását és a foglalkoztatás bővítését együttesen és kiegyensúlyozottan kell megvalósítani. A gazdasági teljesítmény növekedéséhez igazodó bérpolitikára van szükség, valamint a munkaerő-piaci kereslet élénkítéséhez a munkát terhelő adók és járulékok csökkentése is elengedhetetlen - hangsúlyozta a miniszter.

A társadalmi kohézió és befogadás erősítésének kulcsfontosságú eszköze a foglalkoztatás, ezért a kormány az erre irányuló intézkedések megvalósítása során különös figyelmet fordít a roma emberekre, az idősebb munkavállalókra és a fogyatékkal élőkre.

Az első szakma megszerzése ingyenes

Aktív és preventív intézkedésekre van szükség a munkanélküli és az inaktív emberek munkaerő-piaci részvételének elősegítése érdekében. A szakminiszter hangsúlyozta, hogy fejleszteni kell a humán tőkét, és támogatni az egész életen át tartó tanulást. Az első szakma megszerzése ingyenes lesz, míg ötven év felett a második szakma elsajátítása is.

Fontos feladat a nők és férfiak esélyegyenlőségének megteremtése, a regionális munkaerő-piaci különbségek csökkentése, a be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett munkává, valamint a munkaerő-piaci integráció elősegítése.

Intézkedések a munkanélküliek és az inaktívak számára

Burány Sándor kiemelte: cél, hogy a munkanélküliség ne váljon tartóssá, ami az jelenti, hogy a 25 évnél fiatalabbak 6 hónap, az idősebbek pedig 12 hónapon belül érdemi segítséget kapjanak, valamint a tartós munkanélküliségi ráta - 2003-2006-ig - 2,4 százalékról 2,2 százalékra csökkenjen.

A jövőben radikálisan csökkenteni kell azoknak a tartósan munkanélkülieknek az arányát, akik nem kaptak segítséget. E szerint a 25 év alattiak közül - szintén 2003-2006-ig - 19,6 százalékról 15 százalékra, míg az ennél idősebbek körében 15,3-ről 12 százalékra csökkenjen a munkanélküliek aránya. Javítani kell a foglalkoztatási szolgáltatások és az aktív eszközök hatékonyságán is.

Adó- és járulékkedvezmények

A vállalkozások számára kedvezőbb környezetet kell kialakítani, biztosítani kell a foglalkoztatásbarát bérnövekedést, és fejleszteni a vállalkozói, vállalatvezetési ismereteket.

A miniszterek elfogadták, hogy 2005. január 1-jétől 50 százalékos járulékkedvezményt kapjanak azok a cégek, akik 25 év alatti pályakezdőket és 50 év feletti tartósan munkanélkülieket alkalmaznak, valamint azok a vállalkozások is, amelyek gyedről vagy gyesről visszatérő fiatal édesanyákat és édesapákat foglalkoztatnak.

Adókedvezmény illeti meg azokat a mikrovállalkozásokat, amelyek 5 főnél kevesebb alkalmazottal működnek, és létszámot bővítenek. Ugyancsak hasonló létszámbővítés esetén a jövőben a kisvállalkozások is számíthatnak az eddig multinacionális cégeknek járó adókedvezményekre - tette hozzá a miniszter.

Várhatóan 2005. november 1-jétől havi 2 250 forintra csökken a tételes egészségügyi hozzájárulás is.

Intézkedés a humán tőke fejlesztéséért

Burány Sándor elmondta: növelni kell az oktatásban és képzésben részt vevő felnőttek számát, hogy a 25-64 éves korú népességen belül a képzésben részt vevők aránya 2010-re elérje a 10 százalékot.

A közoktatásban az egész életen át tartó tanulás megalapozása érdekében a munkaügyi és Magyar Bálint oktatási miniszter hétfőn megállapodást írtak alá. Ennek értelmében közvetlen kapcsolatot teremtenek az oktatási és a gazdasági térség között, valamint racionálisan hasznosítják az iskolarendszerű szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés kapacitásait. A felek összehangolják a képzési programokat, kutatásokat és az infrastrukturális fejlesztéseket is.

Fontos, hogy biztosítva legyenek azok a lehetőségek, amelyek révén versenyképesebb tudással rendelkeznek az iskolából kikerülők és azok, akik a munkával töltött évek során arra kényszerülnek, hogy újabb szakmát tanuljanak. A felnőttképzést és az iskolarendszerű képzést koordinálni kell, és a két rendszernek egymásra kell épülnie - tette hozzá a munkaügyi miniszter.

A megállapodás szerint a két tárca szorosan együttműködik az uniós források hatékony felhasználásának érdekében is. A Nemzeti Fejlesztési Terv humánerőforrás-fejlesztési operatív program (HEFOP) szakképzést érintő intézkedéseinek célja: az egész életen át tartó tanulás támogatása, az alkalmazkodóképesség javítása, az átláthatóság biztosítása, a képzés és az intézményrendszer szétaprózottságának megszüntetése, az iskolai rendszerből lemorzsolódottak arányának csökkentése és a szakképzettséggel rendelkezők munkaerő-piaci esélyeinek növelése.

A HEFOP hozzásegíti a felsőoktatásban tanulók és végzettek sikeres belépését a munkaerőpiacra, és alkalmazkodásukat annak változó körülményeihez. A program és annak eredménye összhangban áll a magyar felsőoktatási stratégiával, amely Magyarország felkészítését célozza az Európai Felsőoktatási Térséghez történő csatlakozásban, és ezáltal az egységes munkaerő-paci integrációban.

Beszéljünk valamilyen idegen nyelvet!

A magyarok idegennyelv-ismerete alacsony színtű, hazánk csatlakozott az EU-hoz a legrosszabb nyelvtudással, ezért fontos feladat, hogy mindenki beszéljen legalább egy - az anyanyelvén kívüli - európai nyelven. A felnőttek 14 százaléka valamennyire angolul, 13 százaléka pedig németül beszél.

Országunkban hozzávetőleg 2 millió számítógép van, és az elmúlt két évben 50 százalékkal nőtt az internethez hozzáférők száma. Néhány évet előretekintve, a munkahelyek nagy része digitalizált lesz, a számítógépeket pedig mindenkinek használnia kell majd. 2003 évben - tette hozzá a munkaügyi tárca vezetője.

A miniszterek által elfogadott Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervet 2004. október 1-ig kell benyújtani az Európai Bizottságnak.

Foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok* 2003-ban, az Európai Unióban

*Az adatok a 15-64 éves korosztályra vonatkoznak
** ILO defínició szerint
*** Teljes munkaidősre átszámított
Az adatok az "Employment in Europe 2003" illetve "Employment in Europe 2004" c. EU kiadványokból származnak.

Ugrás visszaUgrás vissza...