Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Schmitt Pál aláírta az új alaptörvényt

Cikk:

Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn délben a Sándor-palotában aláírta Magyarország új alaptörvényét, amely 2012. január 1-jén lép hatályba. Az államfő ünnepi beszédében úgy fogalmazott: mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek.

A Köztársasági Elnöki Hivatal déli és nyugati kapujában 9 órától a díszzászlóalj katonái álltak díszőrséget. A ceremónia előtt a Szent György téren összegyűlt közönség a Magyar Honvédség Támogató Dandár Helyőrség Zenekarának előadását hallgathatta. Schmitt Pál nem sokkal a hétfő déli ceremónia előtt személyesen köszöntötte a Sándor-palota előtt várakozókat, majd 12 órakor, a déli harangszó után ünnepélyes keretek között látta el kézjegyével az új alaptörvényt.

Magyarország új alaptörvényének államfői aláírását fanfárok és ünnepi őrségváltás fogadta a Köztársasági Elnöki Hivatal előtt. A Magyar Honvédség Központi Zenekarának hat fanfárosa köszöntette a Sándor-palota erkélyéről az ország következő alkotmányát, majd a díszzászlóalj katonái tartottak ünnepélyes őrségváltást a Szent György téren. A ceremóniát a közszolgálati médiumok és több kereskedelmi csatorna is élőben közvetítette.

MTI

Magyar, nemzeti, korszerű, európai alaptörvény született

Ünnepi beszédében a köztársasági elnök azt mondta: mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek. Az államfő úgy fogalmazott: az új alaptörvény "mostantól, mint a földbe vetett mag, várja, hogy rendelt idejében szárba szökkenhessen, egyben régi önmagát, a benne lakozó letűnt korok szellemével, átadhassa a múltnak". 2011 tavasza az egész nemzet számára fontos eseménnyel lett teljesebbé: idén nemcsak a természet újult meg, hanem legfontosabb törvényünk is - mondta Schmitt Pál.

Kiemelte, fontos, értékteremtő munkán vagyunk túl, majd köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vállalt ebben. Úgy vélekedett, húsz évvel a rendszerváltás után végre nemcsak elértünk egy történelmi lehetőség kapujáig, ahogy az már számtalanszor megtörtént, most át is léptünk rajta, élni tudtunk a lehetőséggel. Erőt adhat mindannyiunknak, hogy az alaptörvényben a szabadságjogok összegezése az európai alapjogi chartára épül, megmutatva elkötelezettségünket saját nemzeti önazonosságunk mellett az európai demokratikus értékek irányában is – fogalmazott.

Schmitt Pál kitért arra is, hogy az embereket elsősorban az érdekli, számon kérhetően védi-e az alaptörvény a rendet, az ember méltóságát, a jogok gyakorlását, lesz-e ezen elvekből következően munkája, biztonságban tudhatja-e családját, bizakodással tervezheti-e gyermekei jövőjét, erkölcsös közéletben és hivatalokban tudja-e intézni dolgait. Szólt arról is, hogy nem választható el egymástól a magyarság és a velünk élő nemzeti közösségek sorsa.

Bízzunk benne, hogy amikor a sarkalatos törvények révén a mostani keret megtelik majd tartalommal, minden szempont elhangzik az arra rendelt helyen, az Országgyűlésben, minden érv betölti a maga hivatását, és a többség illő bölcsességgel fogadja a kisebbség véleményét is, felelősséget vállalva az egészért – fogalmazott a köztársasági elnök.

Schmitt Pál szerint a törvényhozásban a képviselőknek nem a saját, rövid távú, hanem az egész közösség hosszú távú érdekeit kell érvényesíteniük, "ha nem így tesznek, saját választóik felé kell majd elszámolniuk". Bizakodjunk kellő alázattal, hogy ez a lelket felemelő ünnep most az új kezdet esélyét hozza el kivétel nélkül minden magyar ember számára. Legyen béke, szabadság és egyetértés. Adja Isten, hogy így legyen - zárta szavait Schmitt Pál. A televíziós közvetítés a Himnusz hangjaival ért véget.

Ugrás vissza Ugrás vissza...