Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Szili Katalin a szocialisták államfőjelöltje

Létrehozva: 2005. április 15.
Módosítás: 2010. március 17.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

Az MSZP kongresszusa pénteken Szili Katalint választotta a párt államfőjelöltjének Glatz Ferenccel szemben. A szabaddemokraták közölték: továbbra sem támogatják a házelnök köztársasági elnökké választását. A Fidesz országos szimpátiaszavazásán öt név szerepel. Az államfőről a parlament június elején szavaz.
Köztársasági Elnöki Hivatal Országgyűlés
Mádl Ferenc köztársasági elnöki megbízatása augusztus 3-án lejár. Az utódját legkésőbb 30 nappal ezt megelőzően kell megválasztania az Országgyűlésnek. Szili Katalin házelnök a tavaszi ülésszak végére, június 6-ára tűzte ki a választás időpontját.
 
Az államfő jelöléséről korábban már többször egyeztetett a kormánykoalíció két tagja: a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetség, megegyezés azonban eddig nem született. Szerdán a kisebbik koalíciós párt közölte: az MSZP négyfős jelöltlistájáról, amelyen Szili Katalin mellett Horn Gyula volt miniszterelnök , Glatz Ferenc , a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke és Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter szerepel, utóbbi kettőt támogatják.
 
A szocialista párt elnöksége pénteken ülésezett, majd a választmánya és a kongresszusa is, hogy megnevezze az MSZP államfőjelöltjét. A választmány ülésén a négy jelöltből a legtöbb szavazatot Szili Katalin kapta, néhány vokssal maradt el tőle Glatz Ferenc. A választmány ülését követően Horn Gyula és Bárándy Péter visszalépett a jelöltségtől.
 
A kongresszus végül az 541 érvényes szavazatból 309 vokssal Szili Katalint választotta a párt köztársaságielnök-jelöltjének. Glatz Ferenc 230 szavazatot kapott,

egy-egy kongresszusi résztvevő voksolt Horn Gyulára és Bihari Mihályra - ismertette az eredményt Juhász Ferenc , a párt alelnöke .
Szili Katalin a döntés bejelentését követően azt mondta: segíteni szeretné a pártot azon az úton, amit a következő időszakban meg kell tennie. "Úgy érzem, hogy új fejezet kezdődhet a koalíciós partnerrel, az ellenzéki pártokkal", fogalmazott, aláhúzva azt: szeretne megfelelni a konszenzusos demokrácia iránti elvárásoknak.
A szocialista párt legnépszerűbb politikusaként, az MSZP első köztárságielnök-jelöltjeként köszöntötte Hiller István Szili Katalint. A szocialista pártelnök kérte, hogy a szabaddemokraták támogassák Szili Katalin jelöltségét. Mint mondta, az MSZP mindent megtesz azért, hogy minden párt, melynek frakciója van a magyar Országgyűlésben, fogadja el a jelöltet.
 
A cselekvés politikáját hirdette meg a kormányfő
 
A szocialista párt kongresszusán beszédet mondott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki arról beszélt, hogy az elmúlt három évben több mint 8 ezermilliárd forinttal költöttek többet, mint 2002-ben. A pénz felét hitelből, másik felét a növekvő állami bevételekből sikerült előteremteni, mondta a kormányfő.
A miniszterelnök ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az elmúlt hét-nyolc évben "Magyarország a jelenben élt, a múltjának élt, és befelé fordult". Szerinte az országot vezetőinek képességei miatt elhagyta a bátorsága, márpedig változtatások nélkül "ezek a nyomorúságok" újratermelődnek majd.
"Nem a választások előtt vagyunk egy évvel, hanem a szükséges lépések megtétele utáni pillanatok után két évvel. Nem előtte vagyunk valaminek, hanem utána" - fogalmazott, hozzátéve: az ország azt akarja, hogy az MSZP cselekedjen, hogy a többség számára változtassa meg az országot.
 
Pártreagálások az MSZP döntésére
 
A szocialisták koalíciós partnerének elnöke az MSZP-kongresszus döntését úgy kommentálta: "sok sikert kívánunk Szili Katalin megválasztásához". Kuncze Gábor ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ hozott egy döntést, és ehhez a döntéséhez tartja magát.
 
Az nagyobbik ellenzéki párt, a Fidesz-MPP pénteken szimpátiaszavazást kezdeményezett, az állampolgárok véleményét május 15-ig várják arról, hogy az általuk megnevezett öt személyből kit tartanak alkalmasnak államfőnek. Az ellenzéki párt névsorában Mádl Ferenc jelenlegi köztársasági elnök mellett Sólyom László , a korábbi két szocialista jelölt, Szili Katalin és Glatz Ferenc, valamint a korábban az SZDSZ által megnevezett Gombár Csaba is szerepel.
 
A kisebbik ellenzéki párt, a Magyar Demokrata Fórum csak akkor nyilatkozik a köztársaságielnök-jelöltről, ha az MSZP és az SZDSZ közösen megjelöli az Országgyűlésnek a hivatalos jelöltet. Ezt Dávid Ibolya pártelnök nyilatkozta az MSZP pénteki döntését követően. Hozzátette: az MDF január óta egyeztetést javasol, hogy minél nagyobb támogatottsága legyen az új államfőnek. Mint mondta, a jelenlegi jelölőeljárás árt Magyarország tekintélyének, és a jelölteket sem kímélik meg a minősítgetésektől.
 
Június 5-ig érkezhet további jelölés is
 
Egyelőre még nem végleges, hány jelöltről szavaznak az országgyűlési képviselők június 6-án. Az Alkotmány szerint 50 képviselő hiteles ajánlása szükséges a jelöltállításhoz, és egy képviselő csak egy jelöltet támogathat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen. Az ajánlásokat legkésőbb a szavazás időpontját megelőzően kell benyújtani a házelnöknek, így június 5-éig érkezhet további jelölés is.
 
Három lehetőség a megválasztásra
 
Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja, szükség esetén többszöri szavazással, a választási eljárásnak azonban három egymás követő nap kell lezajlania.
 
Első körben akkor tekinthető megválasztottnak a köztársasági elnök, ha a képviselők kétharmadának igen szavazatát elnyeri. Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, új ajánlások alapján újból szavazást kell tartani. A második "körben" történő megválasztáshoz ugyancsak a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
 
Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadik alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a szavazatok többségét elnyerte.
 
Az eredményt az Országgyűlés elnöke hirdeti ki, a megválasztott államfő megbízatása az előző köztársasági elnök hivatali idejének lejártakor kezdődik és az Alkotmányban meghatározott öt évig tart. Az államfő egyszeri alkalommal újraválasztható.
 
Az államfő jogköre
 
Az államfő jogköréről az Alkotmány rendelkezik. A köztársasági elnök többek között képviseli a magyar államot, kitűzi a választások és az országos népszavazások időpontját, részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, népszavazást kezdeményezhet, kinevezi és felmenti az államtitkárokat, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; az egyetemek rektorait.
 
Ő nevezi ki és lépteti elő a tábornokokat; adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket, gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, dönt az állampolgársági ügyekben.
 
Köztársasági elnökök Magyarországon
 
Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök 1989. október 23. - 1990. május 1.
Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök 1990. május 2. - 1990. augusztus 2.
Göncz Árpád köztársasági elnök 1990. augusztus 3. - 2000. augusztus 3.
Mádl Ferenc köztársasági elnök 2000. augusztus 4-e óta.
Ugrás vissza Ugrás vissza...