Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:EU-bíróság: diszkriminatív a bírói nyugdíjkorhatár csökkentése

Cikk:

Az Európai Unió Bírósága kedden kihirdetett ítélete szerint életkoron alapuló, nem igazolható hátrányos megkülönböztetésnek minősül, hogy a magyar kormány a bírák nyugdíjkorhatárát 70-ről 62 évre szállította le. A kormány tudomásul veszi az EB ítéletét, a továbbiakban pedig nem kommentálja a döntést – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Orbán Viktor miniszterelnök pedig úgy nyilatkozott: most, hogy az európai bírósági döntés megszületett, a magyar kormány javaslatot fog tenni a parlamentnek a bírói nyugdíjazás kérdésének újraszabályozására.

A magyar bírákra vonatkozó nyugdíjkorhatár 70-ről 62 évre történő leszállítása az életkoron alapuló, nem igazolható hátrányos megkülönböztetésnek minősül, és így a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik – döntött kedden az Európai Unió Bírósága. Az ítélet szerint az intézkedés nem áll arányban a közszolgálatban dolgozókra vonatkozó nyugdíjkorhatár egységesítésére és az igazságszolgáltatáson belüli kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására irányuló célokkal, amelyekre a magyar kormány képviselője az októberi tárgyalás folyamán hivatkozott – derül ki az Európai Bíróságnak a döntésről kiadott, magyar nyelvű közleményéből.

A tárgyalást október 1-jén tartották, és az Európai Bizottság fenntartotta keresetét Magyarország ellen. A bizottság hivatott őrködni az uniós jog tiszteletben tartása fölött, a testület pedig azért indított az év elején kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert úgy vélte, hogy a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának leszállítása életkoron alapuló eltérő bánásmódot jelent az érintett bírákkal szemben, ami a diszkrimináció tilalmába ütközik. Miután a kérdésben nem sikerült megállapodásra jutni a magyar kormánnyal, a bizottság az uniós bírósághoz fordult. A magyar álláspont szerint ugyanakkor az intézkedés, amelyet a nyáron visszamenőleges hatállyal megsemmisített az Alkotmánybíróság, nem ütközött uniós jogba, mert igazolható célra, a jobb igazságszolgáltatás kialakítására irányult.

Az uniós előírások szerint az életkor szerinti diszkrimináció akkor nem jogellenes, ha valamilyen igazolható célt szolgál. A magyar kormány a tárgyalás folyamán ilyen célként említette a nyugdíjrendszer egységesítését, a minőségi igazságszolgáltatás megteremtését, azon belül is a "kiegyensúlyozottabb korstruktúra" kialakítását, vagyis a kinevezésre váró fiatalok lehetőséghez juttatását is. A bíróság azonban nem fogadta el a kormány erre vonatkozó érvelését.

A bizottság szerint az Alkotmánybíróság nyári döntése, amellyel megsemmisítette a jogszabályt, a kötelezettségszegési eljárás és így a per szempontjából közömbös, mert annak elindulásakor a szabályozás még hatályban volt, a köztársasági elnök pedig tömegével mentett fel bírákat a nyugdíjkorhatár leszállítása miatt, akik a jogszabály megsemmisítése után nem kapták vissza automatikusan állásukat, hanem kártérítést vagy visszahelyezést peres úton követelhetnek.

Az ítélet teljes szövege magyarul az Európai Unió Bírósága honlapján olvasható.

Az Európai Bizottság közleményben tudatta, hogy szorosan nyomon fogja követni az ítélet végrehajtását. "A bíróság ítélete a napnál is világosabb, és megerősíti a bizottság jogi értelmezését, amely szerint több száz bíró, ügyész és közjegyző magyarországi korai nyugdíjba kényszerítése uniós jogba ütközött. Magyarországnak most minden szükséges intézkedést meg kell hoznia, hogy a lehető leghamarabb megfeleljen az ítéletnek" - idézi a bizottság közleménye Viviane Reding alapjogokért felelős uniós biztost. A közlemény kiemeli, hogy a bizottság az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatban egy másik kötelezettségszegési eljárásban is az Európai Bírósághoz fordult.


A kormány tudomásul veszi az Európai Bíróság ítéletét

A kormány tudomásul veszi az Európai Unió Bíróságának ítéletét, amely az Alkotmánybíróság által ez év júliusában már megsemmisített szabályozásra vonatkozik - közölte Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kedden. A kormány egyebekben nem kívánja kommentálni a döntést.


Az OBH-nak nincs kötelezettsége az ügyben

Az Európai Unió bíróságának a magyar bírák nyugdíjazásáról szóló ítéletének végrehajtásával kapcsolatban az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH) nincs kötelezettsége; az ítéletben foglaltak teljesítése a jogalkotó feladata - közölte az OBH. Közleményükben felidézik: 2012-ben a felső korhatár elérése miatt 2996 bíró közül 236-nak szűnt meg a jogviszonya. A felmentett bírák közül 186-an a felmentés időpontjában - saját korábbi kérelmükre tekintettel - már nyugdíjasként, nyugdíjuk folyósítása mellett dolgoztak. Az érintett bírák közül 164-en fordultak keresettel a munkaügyi bíróságokhoz. Az ügyekben eddig született ítéletek abban a kérdésben egységesen foglalnak állást, hogy a jogviszonyok rendezésére - a jelenleg hatályos jogszabályok szerint - csak peres eljárásokban kerülhet sor - tudatta az OBH.

A kommüniké szerint az eljárásokban az OBH a hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembevételével jár el. A jogerős ítéletek rendelkezéseit az OBH elnökének és az érintett bíróságoknak éppúgy kötelességük végrehajtani, mint a jogkereső állampolgároknak.


A héten várhatók elsőfokú ítéletek a nyugalmazott bírák ügyében

A Kúriának nincs kötelezettsége az Európai Unió bíróságának a magyar bírák nyugdíjazásáról szóló ítéletének végrehajtásával kapcsolatban - közölte a testület kedden. A Kúrián 2012. június 30-án húsz bíró szolgálati jogviszonya szűnt meg, két további bíró december 31-ig a felmentési idejét tölti. A Kúria elnöke lehetővé tette, hogy a nyugdíjas bírók részmunkaidőben igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban dolgozzanak. Ezzel a lehetőséggel 15 bíró élt, 7 bíró pedig a joggyakorlat-elemző csoportok munkájában vesz részt. Ugyanakkor kiemelték, hogy a 22 bíró nyugállományba kerülése miatt a bírói kar csaknem egynegyede került ki az ítélkezésből. Az ítélkezési tevékenység folyamatosságának biztosításáért 2012. szeptember 1-től 13 új bírót neveztek ki.

Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatalát követően a nyugalmazott bírák által indított munkaügyi perek jelenleg folyamatban vannak, az ügyekben ezen a héten várható elsőfokú ítélet. A jogerős ítéletek alapján pedig a Kúria - a jogállási és szervezeti törvényben foglaltak szerint - haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket a bírói szolgálati viszony helyreállításáért - olvasható a Kúria közleményében.


Orbán: nem létező törvényről született döntés

A miniszterelnök szerint az Európai Unió bírósága a magyar bírák nyugdíjazásáról szóló ítéletével egy olyan jogszabályról hozott döntést, amely nem létezik, azt ugyanis a magyar Alkotmánybíróság már korábban megsemmisítette. A kormányfő úgy nyilatkozott: az ügyben nincs új helyzet, most, hogy az európai bírósági döntés megszületett, a magyar kormány javaslatot fog tenni a parlamentnek a bírói nyugdíjazás kérdésének újraszabályozására.

Ugrás vissza Ugrás vissza...