Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Daróczi Gábor: tudatosan kell esélyt adni a hátrányos helyzetűeknek

Létrehozva: 2004. december 20.
Módosítás: 2004. december 22.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

PiktogramKapcsolódó anyagok

?

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

Meg kell értetni az iskolaigazgatókkal, hogy jelentős társadalmi érdek a cigányosztályok felszámolása - mondja az oktatási tárca új romaügyi biztosa. Daróczi Gábor a Magyarország.hu-nak adott interjújában hangsúlyozta, az előítéletesség terén egy lépéssel sem vagyunk előrébb más országoknál.
- Mostanában a televízióban láthatunk egy klipet, ami egy futóversennyel szemlélteti a roma tanulók helyzetét: a szőke kislány néhány méteres előnnyel indul a versenyen. Önnek milyen személyes tapasztalatai vannak erről?
- A kevés kivételek közé tartoztam, de nem feltétlenül azért, mert okosabb vagy ügyesebb lettem volna. Az óvodától kezdve minden intézményben volt valaki, aki szem előtt tartotta az egyenlőség elvét, ugyanakkor megpróbált rábírni engem arra, hogy vegyem komolyan a kötelezettségeket. Ezt a szüleim is pontosan tudták, noha kettejüknek együtt van nyolc általánosuk. Úgy gondolom, a munkám során többek között azt kell elérnem, hogy ezek ne a véletleneken múljanak: az oktatás résztvevői tudatosan és célirányosan adjanak esélyt a hátrányos helyzetűeknek.
- Milyen viszonya van a többi minisztérium romaügyi referenseivel? Hogyan képzeli el az együttműködést?
- Előző munkahelyem, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium PHARE-irodája indított egy programot, melynek az volt a célja, hogy a különböző tárcáknál tevékenykedő romaügyi referenseket összefogja, és különböző intézményfejlesztési projekteket szervezzen számukra. Ugyanakkor nagy különbség van a referensek és a romaügyi biztosok hivatala között: előbbieknek kisebb a lehetőségük és a hatáskörük, mint egy miniszteri biztosnak. Azt gondolom, nem véletlen, hogy éppen az Oktatási Minisztérium (OM) döntött arról, hogy külön költségvetéssel állítson fel hivatalt. Bár a vélemények más témákban megoszlanak, abban gyakorlatilag mindenki egyetért, hogy a romák integrációjának egyik legfontosabb eszköze az oktatás.
- Elődje, az Európai Parlamentbe távozó Mohácsi Viktória búcsúzóul megígérte, a lehető legszélesebb plénum előtt bemutatja majd a Magyarországon elindított programokat. Beszélgettek-e arról, munkakapcsolatuk hogyan alakul a továbbiakban?
- Természetesen, az előttünk álló "beletanulási" időszakban igyekszünk megadni egymásnak a lehető legtöbb segítséget. Ezt a munkát nem lehet könyvekből megtanulni, ezért időnként szükségem lesz arra, hogy leüljön velem, és elmagyarázza, egyes ügyeknek a hátterében milyen megállapodás áll. Ami pedig az ő tevékenységét illeti: a kezdetekben biztosan nem lesz operatív jellege. Fel kell mérnie azokat a lehetőségeket, Európa-szerte hogyan lehet együttműködni a kormányzati szervekkel, civil csoportokkal, más országok romaügyi referenseivel.
- Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon milyen a romák helyzete, ha pusztán az oktatás szempontjából nézzük?
- Nehéz az effajta összevetés, mert különböző típusúak a problémák. Angliában például a roma mint fogalom sem ugyanazt jelenti, mint nálunk: általában travellers -nek (utazók - a szerk.) nevezik magukat, és közülük sokan nem is romák. Ha keletebbre megyünk, például Bulgáriába, azt tapasztalhatjuk, hogy - noha alacsony az általános életszínvonal, és halmozottan jelentkeznek a hátrányok - meglepően erős a civil szervezeti élet.
Magyarországon, ahogy a szomszédos országokban is, az egyik legsúlyosabb probléma az oktatáson belüli szegregáció és a romákat sújtó munkanélküliség. Ami pedig az emberek fejében lévő tévképzeteket, előítéleteket illeti, egy lépéssel sem vagyunk előrébb más országoknál. Előfordult velünk, hogy a társaságunkban lévő, magyarul nem beszélő ügyvédjelölteket bőrszínük miatt nem engedték be egy szórakozóhelyre.
- Bemutatkozásakor elhangzott egy mondat, miszerint, nemcsak a szülők, hanem a pedagógusok körében is szükség van szemléletváltásra. Mit jelent ez pontosan, és ön szerint hogyan lehet ezt elérni?
- A pedagógusok egy része mellett az intézmény-fenntartókat is meg kell említeni. Persze egy roma szülő szemszögéből teljesen mindegy, hogy a pedagógusok vagy a fenntartó döntése miatt van szegregáció. A lényeg, hogy a gyermek nagy valószínűséggel alacsonyabb színvonalú szolgáltatást fog kapni, és ezzel későbbi munkavállalási esélyei is drasztikusan csökkennek. Úgy gondolom, nem kell külön hangsúlyozni, mennyire fontos az integrált oktatás.
Dániában meglátogattam egy iskolát, ahol Jugoszláviából betelepült roma családok gyermekei tanultak. Amikor szóba hoztam az elkülönített osztályokat, nem értették, miről beszélek. Nekik teljesen természetes, hogy az iskola számára is fontos, hogy tanulmányaik végeztével mindenki együtt érettségizhessen.
- A közoktatási törvény tavalyi módosítása nyomán az intézmény-fenntartók 2003 szeptemberétől igényelhetik az úgynevezett integrációs normatívát. Ezzel a lehetőséggel eddig kétszázötvenen éltek abból a hatszázból, ahol bizonyítottan elkülönítették a roma tanulókat. Milyen eszközökkel lehet rábírni az ilyen-olyan okból "kimaradókat"?
- Meg kell értetni az igazgatókkal: jelentős társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy ezek a gyermekek minél magasabb szintű képzést kapjanak. Ennek érdekében "forintosítani" kellene azt a folyamatot, mennyibe kerül egy szegregált és egy "minőségi" osztályba járó tanuló képzése, és összehasonlításként megnézni azt is, hogy később mennyit költünk egy munkanélküli ember több éves ellátására.
Ugrás vissza Ugrás vissza...