Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Érvényes az első forduló

Létrehozva: 2006. április 6.
Módosítás: 2006. május 26.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

Országosan érvényes az országgyűlési képviselő-választás első fordulója, 17.30 óráig ugyanis a szavazásra jogosultak 61,72 százaléka adta le voksát. Az Országos Választási Iroda adatai szerint összesen mintegy 4 millió 932 ezer választó szavazott. Olvassa el összefoglalónkat a választás szabályairól, menetéről!
Sólyom László köztársasági elnök január 19-én a Sándor-palotában jelentette be, hogy a 2006-os országgyűlési képviselő-választás első fordulóját április 9-re, második fordulóját pedig április 23-ra tűzi ki. Összeállításunkban a hazai választási rendszer jellemzőit és a kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat gyűjtöttük össze.
A külképviseleteken már lezárult a szavazás
Az első fordulóban a külképviseleteken április 2-án, az amerikai kontinensen létesített képviseleteken április 1-jén kellett leadni a voksokat. A külképviseleti szavazáson 84,43 százalékos volt a részvétel, a névjegyzékbe vett 8112 választó közül 6849-en adták le voksukat szerte a világban. A 90 külképviseleti szavazókörben nem történt rendkívüli esemény. A választás második fordulója Magyarországon és a külképviseleteken is április 23-án, vasárnap lesz, az Egyesült Államokban pedig április 22-én.
A parlament még 2005 júliusában fogadta el a választási eljárásról szóló törvény módosítását. A legfontosabb változás, hogy a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, ám a választás idején külföldön tartózkodó magyar állampolgárok kérelemre leadhatják szavazatukat a külképviseleteken, illetve a főkonzulátusokon.
A magyar választási rendszer
Magyarországon vegyes választási rendszer működik, a parlamenti képviselői helyek közül 176 mandátumot egyéni választókerületben, 152-őt területi (19 megyei és a fővárosi) listán, 58-at pedig országos listán szerezhetnek meg a jelöltek.
A magyar választás kétszavazatos rendszerű: a választópolgár egyik szavazatával az egyéni választókerület képviselőjelöltjét támogatja, a másik szavazatával a területi pártlisták közül választhat. A parlamentbe jutáshoz a pártlistákra leadott, országosan összesített érvényes szavazatoknak legalább 5 százalékát kell megszerezni.
A választások lebonyolításához szükséges forrásokat az Országgyűlés döntése alapján minden évben a költségvetésben kell biztosítani, a pénzek felhasználást az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
A választás szabályai és a kampánycsend
A kampányidőszak a választás kitűzésének napjától a szavazást megelőző nap 0 óráig tart, ezután a szavazás végéig kampánycsend van érvényben. A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, ideértve a választók számára a jelölt vagy a jelölőszervezet által ingyen felkínált szolgáltatásokat, a szavazásra történő szállítást vagy étel-ital adását. A kampánycsend alatt tilos pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, valamint a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton. A választási plakátokat a szavazás után legkésőbb harminc nappal el kell távolítani.
A szavazás menete
A szavazás első fordulója április 9-én, vasárnap reggel 6 órától este 19 óráig tart. Ha a helyi körülmények indokolják, a voksolás reggel 5 órakor is kezdődhet. Szavazni csak személyesen és a választópolgár lakhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. A mozgásában gátolt választópolgárok mozgóurnát kérhetnek a szavazáshoz.
A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, a szavazást nem lehet meghosszabbítani, a szüneteltetésre is csak rendkívüli eseménynél van lehetőség. A szavazást fel kell függeszteni, ha a szavazás alatt a szavazatszámláló bizottsági tagok száma három alá csökken, vagy a szavazás elháríthatatlan külső ok miatt lehetetlenné vált. Ilyenkor az urnát és az iratokat zárolják, az eseményről pedig értesítik a helyi választási iroda vezetőjét.
A szavazóhelységben a választópolgárok csak a választójog gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak. Azok szavazhatnak, akik a névjegyzékben szerepelnek, vagy akiket a bizottság a névjegyzékbe felvesz.
A szavazatok leadása
A szavazáshoz a személyazonosság és lakcím megállapítására alkalmas igazolványokat kell vinni. A szavazatszámláló bizottság az adatokat összeveti a névjegyzékkel, és ha a választópolgár szerepel a jegyzékben, a bizottság tagja a választópolgár előtt lepecsételi a szavazólapot és átadja. A szavazatok leadására szavazóhelyiségenként legalább két szavazófülkét kell kialakítani, ám ezek használata nem kötelező. A fülkében a szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a választópolgár tartózkodhat. Az írni, olvasni nem tudó vagy egyéb fogyatékosság miatt akadályozott választópolgárok más választók vagy a bizottság két tagjának segítségét kérhetik.
A szavazóhelyiségben hirdetményt kell elhelyezni abban az esetben, ha egy jelölt a szavazólapok elkészítése után kiesett, a jelölt nevét a szavazólapon át is kell húzni. Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet, azok a szavazólapok, amelyeken nincs hivatalos bélyegző vagy több szavazatot tartalmaznak, érvénytelenek. Érvénytelenek azok a szavazatok is, amelyeket érvénytelen szavazólapon vagy kiesett jelöltekre adtak le.
Az Országos Választási Bizottság (OVB) a közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a szavazólapok kivitele a szavazóhelyiségből, azok kitöltése és a szavazóhelyiségbe történő visszajuttatása, továbbá a szavazólapoknak bármely technikai eszközzel történő utánzása súlyosan sérti a választási eljárás szabályait, és veszélyezteti a választások tisztaságát. Az OVB egyben jogkövető szavazói magatartásra hívta fel a választópolgárokat.
A szavazólap
Külön szavazólap szolgál az egyéni választókerületi jelöltre és külön szavazólap a területi listára történő szavazáshoz. Az egyéni választókerület szavazólapja ábécé sorrendben tartalmazza a jelöltek hivatalosan használt családi és utónevét, a jelölő szervezetek nevét, vagy a független jelölés tényét.
A területi listás szavazólap a választási bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a jelölőszervezetek nevét. A szavazólapon - a jelölő szervezet által bejelentett sorrendben - fel kell tüntetni a listán induló jelöltek közül az első öt jelölt nevét, valamint az esetleges listakapcsolás tényét. Ha a jelölőszervezet kérte, valamennyi szavazólapon fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetőleg jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát. Közös jelölt, illetőleg közös lista állítása esetén valamennyi jelölőszervezet nevét fel kell tüntetni a szavazólapon.
A szavazólapot zárt borítékban kell az urnába dobni. A választópolgár itt még jelezheti a bizottságnak, hogy elrontotta a lap kitöltését, a bizottság ilyenkor a rontott lapot bevonja, és újat ad helyette. Erre személyenként csak egyszer van lehetőség. Este 19 óra után a bizottság elnöke lezárja az urnát, és a szavazás véget ér.
A második forduló
A választás második fordulóját az első fordulótól számított 14. napra kell kitűzni. Aki a szavazás napján lakóhelyétől távol, de belföldön tartózkodik, annak a lakcíme szerint illetékes választási iroda vezetőjétől igazolást kell kérnie. Az igazolással annak a településnek a választási irodáját (szavazás napján a szavazatszámláló bizottságot) kell felkeresnie, ahol a szavazás napján tartózkodik. Az igazolás kiadásakor a lakcím szerinti eredeti választókörzetben törlik a választói névjegyzékből az állampolgárt. A igazolás kiadásához azt is közölni kell, hogy a választópolgár melyik településen fog tartózkodni a szavazás napján, illetve, hogy az igazolást az első, a második vagy mindkét fordulóra kéri.
A választások végleges, hivatalos eredményét az OVB április 29-én vagy 30-án hozza nyilvánosságra, az országosan összesített eredményeket a Magyar Közlönyben is megjelentetik.
Jogorvoslati lehetőségek: kifogás
Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére való hivatkozással bárki benyújthat. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három napon belül megérkezzen. A választási bizottság a benyújtott kifogásról a kifogás beérkezésétől - áttétel esetén az elbírálására jogosult választási bizottsághoz történő beérkezésétől - számított három napon belül dönt. A kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését, bizonyítékait, valamint a kifogás benyújtójának személyi adatait és elérhetőségét. A kifogás közvetlenül az Országos Választási Bizottsághoz is benyújtható.
Fellebbezés
A választási bizottság elsőfokú határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölőszervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy fellebbezést nyújthat be. Fellebbezést lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. Nincs helye fellebbezésnek a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint az Országos Választási Bizottság határozata ellen. A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen a választási bizottsághoz.
Bírósági felülvizsgálat
A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölőszervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be. A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A felülvizsgálat iránti kérelemről a bíróság a felterjesztésétől számított három napon belül dönt.
Ugrás vissza Ugrás vissza...