Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Értesítjük, hogy a NAV 2020. október 23-án 6 órától 2020. október 26-án 6 óráig adatbázis karbantartást végez. A karbantartás ideje alatt szünetel a NAV szakrendszereivel történő kommunikáció, ami miatt a Rendelkezési Nyilvántartásban a cégek azonosítása, a Rendelkezési Nyilvántartás attribútum szolgáltatása, valamint az online Cégkapu regisztráció szolgáltatások nem lesznek elérhetők.

Kérjük a fentiek figyelembevételét! Szíves megértését köszönjük.

NISZ Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Meghallgatta a magyar delegációt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa

Cikk:

A romák helyzetéről, az új alkotmányról és a médiatörvényről esett a legtöbb szó szerdán Genfben, ahol az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa meghallgatta a húsztagú magyar delegáció beszámolóját az emberi jogok magyarországi helyzetéről. A delegációt Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár vezette.

Az új alkotmány mérföldkő a magyar jogállamiság fejlődésének történetében, különösen az emberi jogok tekintetében, a diktatúrából a demokráciába való átmeneti időszak végét jelképezi - jelentette ki Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerdán Genfben, amikor az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában beszámolt az emberi jogok magyarországi helyzetéről. Az ülésen a romák diszkriminációja, a kisebbségi csoport elleni szélsőjobboldali erőszak volt az egyik leggyakrabban hangoztatott aggodalom.

A meghallgatásra érkezett húsztagú magyar kormányzati delegációt vezető Balog Zoltán leszögezte, hogy az emberi jogok és alapjogok nemzetközi védelme és előmozdítása fontos szerepet játszik a magyar külpolitikában. Az államtitkár reméli, hogy a jelenlegi felülvizsgálat erősíti majd az emberi jogok helyzetét Magyarországon.

2008 óta minden tagországnál elvégzik a vizsgálatot

Magyarországi emberi jogi kérdéseket, illetve az azokkal összefüggő koncepciókat és intézkedéseket vizsgálnak meg az Emberi Jogi Tanács úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálati (UPR) ülésén. Ezt a felülvizsgálatot a UPR keretében a világszervezet mind a 192 tagállamánál elvégzik. Az ENSZ 2008-ban indította el a UPR-t; a vizsgálat az összes emberi jogi területre kiterjed, értékeli a fejlődést, feltárja a hibákat és ajánlásokat fogalmaz meg az emberi jogi helyzet javítása, a nemzetközi együttműködés erősítése céljából.

A romák helyzetét bírálta Svájc és Franciaország

Svájc képviselője elfogadhatatlannak nevezte a romák megfélemlítését és azokat az erőszakos cselekedeteket, amelyeket egy szélsőjobboldali milícia követetett el Gyöngyöspatán. Elismerte, hogy a magyar kormány már tett lépéseket ez ügyben, ennek ellenére azt javasolta, Magyarország vizsgálja felül büntetőjogi szabályozását a nemzeti, vallási és etnikai kisebbségek védelme érdekében. Sürgette a kormányt: mihamarabb dolgozzon ki akciótervet a rasszista erőszak megakadályozására, hogy a sérülékeny csoportok, köztük kiemelten a romák békében, biztonságban és méltóságban élhessenek.

Franciaország küldötte is üdvözölte, hogy Magyarország lépéseket tett a roma kérdés kezelésére, de kijelentette, aggodalmat kelt, hogy romák a közelmúltban is szélsőséges félkatonai csoportok célpontjai voltak. Kifogásolta, hogy az új alaptörvény nem tiltja egyértelműen a halálbüntetést, valamint azt, hogy az alkotmány 15. cikke nem tesz említést a szexuális orientáció alapján elkövetett jogsértésekről.

Csehország sürgette, hogy a romák elleni erőszakos cselekményeket a hatóságok hatékonyan vizsgálják ki és az elkövetőket állítsák bíróság elé. A romákkal szembeni diszkrimináció és erőszak elleni hatékonyabb fellépést kért Magyarországtól többek között India, Ausztria és Norvégia. Utóbbi kifejezte aggályait azzal kapcsolatban, hogy az új alkotmány összhangban van-e Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

Német kritikát kapott a médiatörvény és az alkotmány

A német nagykövet kijelentette, hogy országa elismeri Magyarország 1989-ben játszott történelmi szerepét, és hogy Magyarország az Európai Unió soros elnökeként kitűnő munkát végez az emberi jogok területén, ugyanakkor a magyarországi emberi jogi helyzettel kapcsolatban megjegyezte: a magyar kormány az új alkotmány előkészítésekor azt hangsúlyozta, hogy az európai alapjogi kartát veszi alapul az alaptörvényben szereplő emberi jogi katalógus összeállításakor. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár közelmúltbeli budapesti látogatásakor azt javasolta, hogy a magyar kormány konzultáljon nemzetközi szakértőkkel az új alaptörvény kapcsán. A nagykövet az iránt érdeklődött, hogy az új alaptörvény miért korlátozza az alkotmánybíróság jogkörét, és a kormánynak milyen tervei vannak ezen a területen?

Kitért arra: az ENSZ médiaügyi jelentéstevője nemrégen megállapította, hogy az új magyar médiatörvény még módosított formájában is tartalmaz olyan elemeket, amelyek nincsenek összhangban a vonatkozó nemzetközi emberi jogi előírásokkal. A raportőr azt javasolta, Magyarország készítsen programot az ellentmondások kiküszöbölése végett. Németország ezen kívül azt javasolja a magyar kormánynak: tegye intenzívebbé küzdelmét a kisebbségi csoportokkal, különösen a romákkal szembeni előítéletek leküzdése érdekében.

Belgium képviselője azt kérdezte Magyarországtól: a kormány tervezi-e bármilyen módon megváltoztatni az új médiatörvényt, illetve tervez-e kiegészítő intézkedéseket hozni a sajtó függetlenségének erősítésére. Több más ország képviselőjéhez hasonlóan aggodalmát fejezte ki a leszbikusok, homoszexuálisok, biszexuálisok és transzvesztiták csoportjával szembeni hátrányos megkülönböztetést illetően.

Olaszország képviselője aggodalmát fejezte ki a magán-nyugdíjpénztári alapok megszüntetése miatt, és azt mondta, országa tudni szeretné, hogy a magyar kormány miképpen képzeli el a dolgozók megszerzett jogainak védelmét?

Balog Zoltán: a romák ügye az egész világot foglalkoztatja

A romák ügye meglepő módon nemcsak Európát, hanem az egész világot foglalkoztatja, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában a magyar emberi jogi helyzet áttekintésekor a tagállamok küldöttei által feltett kérdések kétharmada ezt a témakört érintette - mondta el Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a meghallgatás után. Az államtitkár kifejtette: a kérdések mellett a megszólalók üdvözölték a magyar erőfeszítéseket, részben a Roma Évtized Program, részben az európai romastratégia megteremtését célzó törekvés kapott elismerést. Balog Zoltán szerint szinte minden ország kifejezte elismerését, hogy Magyarország mind a soros EU-elnökség, mind az emberi jogok tekintetében komoly eredményeket ért el. A felszólalók külön értékelték, hogy Magyarország Budapesti Emberi Jogi Fórum elnevezéssel az emberi jogok széles körét felölelő nemzetközi konferenciasorozatot indított 2008-ban.

A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a meghallgatáson bejelentette: Orbán Viktor miniszterelnök május 20-án Budapesten megállapodást ír alá egy nemzetközi összehasonlításban egyedi képviseleti rendszer, a kisebbségi önkormányzati rendszer vezetőjével, Farkas Flóriánnal. Konkrét számokat rögzítenek egyebek között arról, hogy a következő három évben hány munkahelyet kívánnak juttatni a romáknak, hány új érettségizőt szeretnének, és mennyi olyan ösztöndíjas lesz, aki egyetemi diplomát kaphat.

Az alkotmányt ért kritikákra reagálva Balog Zoltán megjegyezte, hogy azok egy részének feltehetően alulinformáltság volt az oka, hiszen ha valaki elolvassa az új magyar alaptörvényt, akkor megtalálja benne, hogy Magyarország minden nemzetközi kötelezettségének eleget tesz. Az Európai Bizottság kezdeményezte a médiaszabályozás általános felülvizsgálatát, ha ennek során fény derül olyan pontokra, amelyek bármilyen rendelkezésbe vagy alapjogba ütköznek, Magyarország kész változtatni a szabályozáson.

Ötven kérdést és száz ajánlást kapott Magyarország

Az Emberi Jogi Tanácsban Magyarországtól több mint 50 ország kérdezett, több mint száz ajánlás hangzott el. A magyar szakértők az elkövetkező két napban megvizsgálják, melyik ajánlást tudják elfogadni, melyiket érzik jogosnak, vagyis mivel kapcsolatban tudja vállalni a kormány a szabályozás, illetve a gyakorlat megváltoztatását. (Az Emberi Jogi Tanács egyetemes időszakos felülvizsgálati (UPR) ciklusában minden ország emberi jogi helyzetét négy évenként vizsgálják meg.) Az Emberi Jogi Tanácsban, részben a magyar kormány reagálása alapján, pénteken terjesztik elő a magyar emberi jogi helyzettel kapcsolatos jelentést, amelynek elfogadásáról, a nyitott kérdések tisztázása után a testület később, szeptemberben dönt - tájékoztatott az államtitkár.

Ugrás vissza Ugrás vissza...