Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Szigorúbb uniós szabályok az adóelkerülés és a terrorizmus finanszírozása ellen

Létrehozva: 2015. május 26.
Módosítás: 2015. május 26.
Forrás: Európai Parlament

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

A cégek tényleges tulajdonosait egy központi uniós adatbázisban kell feltüntetni, amelybe a hatóságok, és „jogos igény" esetén például újságírók is betekinthetnek: az Európai Parlament múlt héten megszavazta az erről a Tanáccsal már leegyeztetett új szabályzást. Az új irányelv célja a pénzmosás, az adózással kapcsolatos bűncselekmények és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés. A Ház a pénzmozgások könnyebb nyomon követhetőségét megteremtő jogszabályról is döntött. 

A negyedik pénzmosás elleni irányelv most első ízben kötelezi arra a tagállamokat, hogy egy központi adatbázisban tüntessék fel a vállalatok, egyéb jogi személyek és vagyonkezelők tényleges tulajdonosait. Az Európai Bizottság javaslata nem tartalmazta e kötelezettség bevezetését, ahhoz a Parlament ragaszkodott.

A jogszabály emellett többek között a bankok, könyvvizsgálók, ügyvédek, ingatlanügynökök és kaszinók számára bejelentési kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha azok ügyfeleiknél gyanús tranzakcióit észlelnek.

„Jogos igényˮ alapján elérhető tulajdonosi nyilvántartás

A központi nyilvántartás a hatóságok és pénzügyi információs egységeik, a „kötelezett szolgáltatókˮ (például az ügyfél-átvilágítást végző bankok), valamint a nyilvánosság számára is elérhető (bár ez utóbbi esetben internetes regisztrációhoz kötött és díj ellenében áll rendelkezésre).

A nyilvántartásba való betekintéshez az érdeklődő személynek vagy szervezetnek (például oknyomozó újságírónak vagy civil szervezetnek) minden esetben igazolnia kell a feltételezhető pénzmosással, terrorizmus-finanszírozással, vagy ez ezekkel járó bűncselekményekkel - korrupcióval, adó- vagy egyéb csalással kapcsolatos „jogos érdekétˮ.

Ha sikeres az igazolás, akkor az érdeklődő hozzájuthat a tényleges tulajdonos nevéhez, születési évéhez és hónapjához, állampolgárságához, tartózkodási országához és a tulajdonosi érdekeltség jellegére vonatkozó információhoz. A hozzáférést a tagállamok csak „kivételes körülmények között eseti alaponˮ korlátozhatják.

A központi nyilvántartásban a vagyonkezelőkről tárolt információ csak a hatóságok és a „kötelezett szervezetekˮ számára érhető el.

Külön szabályok a „kiemelt közszereplőkreˮ vonatkozóan

A jogszabály egyértelműsíti a „kiemelt közszereplőkreˮ, azaz a politikai pozíciójukból fakadóan a korrupció veszélyének a szokásosnál jobban kitett személyekre - államfőkre, kormánytagokra, a legfelsőbb bíróságok bíráira és a parlamenti képviselőkre, valamint a felsoroltak családtagjaira - vonatkozó szabályokat.

Amennyiben egy kockázatosnak ítélt pénzmozgásnak kiemelt közszereplő a címzettje, akkor az irányelv értelmében további szabályokat kell életbe léptetni többek között azért, hogy kiderüljön, honnan származik az ügylet tárgyát képező pénz.

A pénzmozgások nyomon követése

A képviselők a plenáris ülésen szavaztak a pénzmozgásokról szóló rendeletről is, amelynek célja, hogy könnyebben nyomon követhető legyen, hogy ki, kinek és mennyit fizet.

A következő lépések

A pénzmosás elleni irányelvet a tagállamoknak két éven belül át kell ültetniük a saját nemzeti jogrendjükbe. A pénzmozgásokról szóló rendelet az Unió hivatalos közlönyében való megjelenést követő huszadik napon automatikusan életbe lép az összes tagállamban. 

Ugrás vissza Ugrás vissza...