Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:EP-választás június 7-én

Cikk:

Magyarországon a köztársasági elnök június 7-ére tűzte ki az európai parlamenti képviselőválasztás időpontját. A szavazás reggel 6 órától este 19 óráig tart, az előzetes eredmények vasárnap éjszaka várhatók. Összefoglalónkban a szavazással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat gyűjtöttük össze.

A választáson az a párt vagy pártszövetség állíthatott listát, amely legalább húszezer hitelesített ajánlószelvényt összegyűjtött. A szavazólapon a pártok sorrendjét sorsolással döntötte el az OVB: első helyen a Fidesz-KDNP közös lista, majd  az SZDSZ, az MCF Roma Összefogás Párt, a Magyar Kommunista Munkáspárt (Munkáspárt), az MSZP, a Jobbik Magyarországért Mozgalom listája szerepel, ezt a Lehet Más a Politika és a Humanista Párt (LMP-HP) közös listája követi, és az MDF listája zárja.
 
A szavazólapon szerepelnek a pártok emblémái, a karika, amelynek beikszelésével a szavazat elhelyezhető, a párt bíróságon bejegyzett neve és rövidítése, valamint a 22 (vagy annál kevesebb) jelölt neve. A szavazólapon egymás mellett szerepel a nyolc pártlista, így a szavazólap széles: mintegy másfél fekvő A4-es papír méretű.

A szavazás szabályai

Az EP-választáson a választópolgárok személyesen, lakóhelyükön szavazhatnak. A szavazás napján lakóhelyétől távol lévő választópolgár - kérelmére - belföldön igazolással, külföldön a Magyar Köztársaság nagykövetségein és főkonzulátusain adhatja le szavazatát. Igazolás kiadását ajánlott levélben 2009. június 2-ig, személyesen vagy meghatalmazott útján június 5-én 16.00 óráig, a külképviseleti névjegyzékbe való felvételt május 22-én 16.00 óráig lehet kérni a lakóhely szerint illetékes jegyzőtől.

Szavazni csak a személyazonosság és a lakcím igazolására alkalmas hatósági igazolványokkal lehet. Szavazni lehet a régi formátumú, lakcímet is tartalmazó személyi igazolvánnyal. Akik az új, kártya formátumú személyivel, útlevéllel vagy 2001. január 1-je után kiállított vezetői engedéllyel szavaznak, minden esetben fel kell mutatniuk lakcímigazolványukat is.

Az uniós választópolgár a saját országa szerinti személyazonosító igazolvánnyal igazolja személyazonosságát; míg a lakcímét - a magyar állampolgárokéval azonos módon - a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal (lakcímkártya). A lejárt érvényességű okmányokkal rendelkezők nem szavazhatnak, őket a szavazatszámláló bizottság köteles visszautasítani.

A mozgásukban korlátozott szavazópolgárok írásban kérhetnek mozgóurnát a szavazás napjáig a lakóhely szerinti szavazatszámláló bizottságtól. Az egészségügyi, szociális vagy büntetés-végrehajtási intézetekben tartózkodóknak először igazolást kell kérniük a lakcímük szerinti helyi választási irodától, majd az igazolás birtokában kérhetnek mozgóurnát az intézmény helye szerinti helyi választási irodától, vagy a szavazás napján az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságától.

A szavazás menete

A szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazni kívánó személy azonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben (az értesítő bemutatása nem szükséges). Ha a szavazásnak nincs akadálya, a bizottság átadja a választópolgár részére a szavazólapot és a borítékot. A szavazólapot a választópolgár jelenlétében kell lebélyegezni. A szavazólap átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja.

A szavazásához szavazófülke áll rendelkezésre. A választópolgár kitölti a szavazólapot. Érvényesen szavazni csak egy listára lehet, a neve felett elhelyezett körbe tollal írt x vagy + jellel! Egyéb megjelölés érvényes szavazatként nem vehető figyelembe. Végül a választópolgár a szavazólapot borítékba teszi, és a borítékot a szavazatszámláló bizottság előtt az urnába helyezi.

A szavazás háttere

A szavazólapokat és jegyzőkönyveket az Állami Nyomdában szigorú biztonsági intézkedések mellett nyomtatták és csomagolták, megyei bontásban. A 8 342 500 szavazólapot, az ugyanannyi borítékot, valamint a többi választási kelléket a megyeszékhelyekre és az országgyűlési egyéni választókerületek székhelyeire, összesen 161 helyszínre szállítják szigorú őrizet mellett. Innen később továbbítják azokat a mintegy 11 ezer szavazókörbe.

A választási dokumentumok nyomtatására a költségvetésben mintegy 300 millió forintot különítettek el, ennek egyharmadát a szavazólapokra fordították. Egy szavazólap előállítása 12 forintba került, és többféle biztonsági jellel is ellátták, így például mikroírással és uv-alnyomattal. Ez utóbbi az uv-lámpa alatt egyebek mellett a választás évét, 2009-et mutatja a szavazólap jobb felső sarkában.
 
Jól vizsgázott azt informatikai rendszer

Május 29-én, pénteken az Országos Választási Iroda megtartotta a választási informatikai rendszer főpróbáját, amely során a hálózat kifogástalanul működött - közölte Rytkó Emília, az OVI vezetője. A tesztek során a rendszer működését, terhelhetőségét ellenőrizték tesztadatokkal, valamint a rendszer használatát gyakoroltatták 4360 köztisztviselővel. A próbába 1891 települést vontak be 2520 munkaállomáson. Az informatikai rendszer 32 szerverre épül, ebből 18 területi, míg 14 a ferencvárosi központban van.

Az informatikai rendszer egyebek mellett a gyors (vasárnap esti) tájékoztatást szolgálja; a hivatalos, jogi eredményt azonban csak az eredeti szavazóköri jegyzőkönyvek adatai alapján állapítja meg az Országos Választási Bizottság. Vasárnap az uniós szabályozás miatt csak este tíz órakor közölnek először eredményadatokat (ekkor zárnak be minden államban a szavazókörök). A szavazás napján hét alkalommal (7, 9, 11, 13, 15, 17 és 18.30 órakor) rögzítik a részvételi adatokat, ezeket a www.valasztas.hu oldalon hozzák nyilvánosságra.

Részletes információk, gyakran ismételt kérdések >>>

Ugrás vissza Ugrás vissza...