Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Megállapodtak az euróövezet továbbfejlesztésének menetrendjében

Cikk:

Az EU-országok állam-, illetve kormányfői péntek hajnalra Brüsszelben megállapodtak az euróövezet továbbfejlesztésének menetrendjében, anélkül azonban, hogy konkrét tartalmi kérdéseket eldöntöttek volna. A pénzügyminiszterek csütörtök hajnalban véget ért találkozóján megállapodtak az eurózóna közös bankfelügyeletével kapcsolatos legfontosabb kérdésekben, a felügyelet 2014. március 1-jétől kezdi meg működését.

Herman Van Rompuy, az uniós csúcsvezetőket összefogó testület, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a jövő júniusi uniós csúcstalálkozóig megállapodást kíván tető alá hozni a tagállamok között az euróövezeten belüli gazdasági növekedést és foglalkoztatásbővítést célzó intézkedések ügyében. Az ilyen intézkedések közé tartozik majd, hogy mechanizmust alakítanak ki a tagállami kormányok és az európai intézmények közt a reformok ügyében kötött szerződések betartásának ellenőrzésére, valamint hogy a reformok támogatása érdekében szolidaritási alapot hoznak létre. Szorosabban össze kívánják hangolni a tagállamok gazdaságpolitikáját, és jövő júniusig harmonizálni akarják az egyes országok betétgarancia-rendszereit is.

Júniusra szintén tisztázódnia kell annak - közölte Angela Merkel német kancellár -, hogy miképpen növelhető a versenyképesség a gazdaságpolitikai harmonizáció révén. Ha ehhez az EU-alapszerződés módosítására is szükség lesz, akkor annak megtörténte csak a 2014-es európai parlamenti választások után reális - tette hozzá. Francois Hollande francia államfő szerint a most lefektetett megállapodások képesek a piaci bizalom helyreállítására.

A csúcstalálkozó résztvevői a hosszú távú feladatok közé utalták az euróövezet saját költségvetésének megteremtésére irányuló javaslatot - közölte Van Rompuy, és hangsúlyozta: a tagállami vezetők most az eurózóna "elmélyítése" érdekében gyorsan megvalósítható reformokra összpontosítottak. Úgy vélekedtek - derült ki mások nyilatkozataiból is -, hogy először az egész Európai Unió költségvetésének a kérdéseit kell tisztázni, és csak azután lehet megvizsgálni az euróval fizető országcsoport költségvetésének ügyét. Mint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke fogalmazott, a csúcsvezetők most csak a legközelebbi lépések megtételére összpontosítottak.

Merkel szerint a bankfelügyelettel kapcsolatban egyfelől szükség van olyan előírásokra, amelyek a bankok közvetlen feltőkésítését szabályozzák, másfelől jogi kereteket kell alkotni az európai felügyelet alá kerülő bankok esetleges szanálásának mechanizmusára. Ezek a mechanizmusok nem vezethetnek az adófizetők terheinek növekedéséhez: azoknak kell viselniük a terheket, akik a bankok tevékenységében mutatkozó negatív jelenségekért felelősek - jegyezte meg a kancellár.

Herman Van Rompuy összegzése szerint az uniós csúcsvezetők - támaszkodva arra, hogy a pénzügyminiszterek előzőleg már megállapodtak a bankfelügyelet alapvető szabályaiban - úgy döntöttek: fel kell gyorsítani a munkát a bankunió két további pillérének, nevezetesen a bankok szanálási mechanizmusának és az EU-szintű betétgarancia-rendszernek a megteremtése érdekében.


Orbán: korrektek a bankfelügyelettel kapcsolatos előterjeszések

Orbán Viktor miniszterelnök korrektnek tartja azokat az előzetesen kidolgozott feltételeket, amelyek alapján az euróövezeten kívüli államok csatlakozhatnának a létrehozandó európai bankfelügyeleti rendszerhez, az esetleges magyar csatlakozásról szóló döntésnek azonban szerinte még nem jött el az ideje. Az euróövezeten kívüliek számára adott a döntés lehetősége, kívánnak-e csatlakozni. Ha igen, akkor azt - az előzetes tanácskozásokon kidolgozott dokumentumok alapján - olyan feltételekkel tehetik meg, "amelyek korrektnek mondhatók" – fogalmazott a miniszterelnök. A kormányfő jelezte: arról, hogy Magyarország csatlakozik-e bankfelügyeleti rendszerhez, csak később születik döntés, a mostani keretek azonban jónak nevezhetők.

A csütörtök-pénteki EU-csúcsot a 27 tagállam maratoni hosszúságúra sikeredett pénzügyminiszteri tanácskozása előzte meg. A szerda délután kezdődött eszmecseréről csütörtök hajnalban álltak fel a résztvevők, úgy, hogy a legfontosabb pontokban sikerült megállapodniuk. Az eurózóna közös bankfelügyelete 2014. március 1-jétől kezdi meg működését - jelentette be Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter. Lépésről lépésre, úton vagyunk az eurózóna válságának megoldása felé - jelentette ki Pierre Moscovici, a francia pénzügyi tárca vezetője.

Az Európai Központi Bank (EKB) keretein belül létrehozandó bankfelügyelet (Single Supervisory Mechanism, SSM) működésének jogi kereteit jövő februárig véglegesítik az Európai Parlamenttel folytatott egyeztetések után, így az EKB-nak egy éve lesz arra, hogy felkészüljön az új feladatra.

Michel Barnier, a belső piacért felelős európai biztos történelmi jelentőségűnek nevezve a megállapodást. Elmondta, hogy a közös bankfelügyelet a mintegy hatezer eurózónabeli pénzintézet közül a 150-200 legnagyobb bankot fogja közvetlenül felügyelni, azokat, amelyeknek teljes eszközértéke meghaladja a 30 milliárd eurót. A testületnek emellett lehetősége lesz arra, hogy - szükség esetén - az egyébként nemzeti felügyelet alatt maradó bankokat is felszólítsa, biztosítsák a frankfurti központú EKB általi ellenőrzésüket.

Nagy-Britannia, Csehország és Svédország előzetesen közölte, hogy nem csatlakozik az SSM-hez.

Ugrás vissza Ugrás vissza...