Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Félidőben a magyar EU-elnökség

Cikk:

A kormányfő értékelése szeriont a hat pontból álló gazdasági jogszabály-csomag előkészítése és az energiapolitika tekinthetők a magyar EU-elnökség eddigi legnagyobb eredményeinek. Orbán Viktor miniszterelnök elmondta: az időszak célja az is, hogy Magyarország erősítse pozícióját a válság utáni Európában.

Orbán Viktorminiszterelnök a hat hónapos időszak félidejében értékelte a magyar EU-elnökség eredményeit hétfőn a Parlamentben. A kormányfő szerint a magyar elnökség egyik célja, hogy kijelölje az ország új pozícióját a válság utáni Európában. Ez ugyan konfliktusokkal jár, de csak az az ország tudja javítani nemzetközi pozícióját, amely nem ijed meg senkitől, kiáll az igazáért, céljaiért, és így képes erősíteni önállóságát, függetlenségét, érvényesíteni álláspontját – fogalmazott.

A miniszterelnök beszédében elmondta, hogy a nemzetközi gazdasági válság utáni Európát és Magyarországot a régi szabályok szerint nem lehet működtetni, miként Magyarországon sem lehet a krízist azokkal az eszközökkel kezelni, amelyek magát a válságot okozták. Magyarország és Európa előtt két fontos feladat áll: az államadósság csökkentése és a munkahelyteremtés. A magyar elnökség legnagyobb sikere a közös gazdasági kormányzásról szóló hatos jogszabály-csomag, amely a tagállamok támogatását megszerezve az EP elé kerül. Magyarország jó úton jár a közös gazdasági kormányzás megteremtésében, függetlenül attól, hogy nem csatlakozott az unió versenyképességi paktumához, amelyet az eurózóna tagállamai kezdeményeztek. A kabinet a hat célból öttel értett egyet, a hatodik – a társasági adóalap harmonizációja – azonban ellentétes az ország érdekeivel, ezért Magyarország nem csatlakozott a paktumhoz.

MTIOrbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalása a Parlamentben 2011. április 4-én

A magyar elnökség számokban

Brüsszelben eddig 750 munkacsoportülést vezettek, 16 tanácsülés megszervezéséhez és levezényléséhez járultak hozzá, 9 informális miniszteri tanácsülést tartottak, és egyszerre több száz ügyön dolgoznak. A miniszterelnök az állampolgárok életét közvetlenül befolyásoló eredmények közé sorolta az európai polgári kezdeményezést részletesen szabályozó rendelet véglegesítését, a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogi jogszabály elfogadtatását, az elektronikai és elektromos hulladékok újrahasznosítása felülvizsgálati ügyének megoldását, a közös agrárpolitika jövőjéről szóló következtetések elfogadását, a kohéziós politika és az Európa 2020-ig szóló stratégiájának összekapcsolását, az egységes szabadalmi oltalom rendszerének megteremtését, valamint azt, hogy elfogadták, hogy 2014-re megteremtik az egységes gáz- és árampiacot.

Vélemények, pártreakciók

Mesterházy Attila, az ellenzéki MSZP frakcióvezetője sikerként értékelte az energiacsúcson tett előrelépést, a romastratégia előkészületeit, valamint azt, hogy Magyarország támogatja a horvát EU-csatlakozást. Bírálta ugyanakkor a kormányt a médiatörvény és az alkotmányozás folyamata miatt, és téves döntésnek nevezte, hogy Magyarország kimaradt az Euró Plusz Paktumból. A frakcióvezető kudarcnak tartja, hogy a soros elnököt nem hívták meg a líbiai válságról szóló csúcstalálkozóra, és elítélte azt a sítlust, amelyet a kormányfő Strassbourgban, vagy a március 15-i budapesti megemlékezésen képviselt.

AZ LMP elismerte a kormány eredményeit az energiapolitika területén, azonban hiányolják a biztonságos energiapiaci szabályozást, és felhívták a figyelmet arra, hogy frakciójuk szerint nem adóversenybe, hanem az adóharmonizációba kell beszállni. Schiffer András frakcióvezető szerint az adóharmonizáció szerte Európában lehetőséget adna az adóparadicsomok és a pénzügyi buborékok elleni kemény fellépésre, ezért a spekulációs tőkemozgást kellene megadóztatni.

A Jobbik szerint Magyarország érdeke, hogy az elnökség fél évben jó arcát mutassa Európának. Balczó Zoltán visszautasította, hogy pártjuk Európa-ellenes lenne, és úgy fogalmazott: vannak olyan pártok, akik a lisszaboni út mellett állnak ki és vannak, akik másképp képzelik el a kontinens jövőjét. Az erős Európát akarunk szlogen mögött az "egy Európa, egy hang" igénye húzódik meg és a jelszó "Egység a sokféleségben". A Jobbik viszont úgy látja, hogy közös nevezőt kell keresni a sokféleségben, de nem ezt az egységet - mondta.

A KDNP szerint a kormányfői beszéd három kulcskérdése Magyarország új pozíciójának megteremtése, erős Európa és a megújulás voltak. Harrach Péter frakcióvezető szerint ha az erős Európáról beszélünk, az az önérvényesítésünk mellett az európai érdekek szolgálatáról is szól. Ez nem technikai kérdésekről vagy szolgai alkalmazkodásról, hanem saját koncepcióról, új szemléletről és a kihívásoknak megfelelő új vízióról szól.

Fidesz: már félidőben látszanak a sikerek

A magyar elnökség célja az erősebb Európa megteremtése, ebben már most, félidőben is látszanak a sikerek: a gazdasági kormányzás, az energiaügyek, a romastratégia megalapozása, a Duna-stratégia, a kohéziós politika és a közös agrárpolitika – mondta Balla Mihály. A fideszes képviselő szerint az elmúlt időszak eseményei átírták a felkészülési időszakban készített forgatókönyvet, de a kormány és a magyar elnökség sikeresen alkalmazkodott az új fejleményekhez.

Orbán Viktor miniszterelnök viszontválaszában hangsúlyozta, hogy az Európai Unión belül is fel kell vállalni a vitákat és konfliktusokat, mert a „függetlenség és szabadság csak azoknak való, akik kiállnak érte és megharcolnak érte”.

Ugrás vissza Ugrás vissza...