Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Csökkennek a felsőoktatási keretszámok

Cikk:

A szerdán elfogadott felsőoktatási koncepció keretében a kormány döntött a felsőoktatási keretszámok csökkentéséről, valamint arról, hogy bizottságokon keresztül felügyelik az egyetemek adósságrendezését. A rektorok mellé kancellárt nevez ki, ők az intézmények gazdasági döntéseiért lesznek felelősek. Az ellenzék és a szakmai szervezetek élesen bírálták a kormány döntését, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége népszavazást kezdeményez.

Giró-Szász András kormányszóvivő megerősítette azokat a korábbi értesüléseket, amelyek szerint a kormány összesen 74 110 főben állapítja meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát. A megállapított létszámkeretből jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetik meg tanulmányaikat, emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnak.

Az elmúlt időszakban a felsőoktatásba bekerülő diákoknak a 45-48 százaléka nem végezte el a felsőoktatási képzést, miközben a kormány szerint nem az a kérdés, hogy hányan lépnek be az egyetemekre, hanem hogy hányan kerülnek ki onnan sikeres képzést követően. A kormány célja, hogy egyedül az egyetemi bekerülési pontszám határozza meg, hogy ki juthat be egy intézménybe és ki nem. A korábbi rendszerben ugyanis ha valaki nem érte el az állami finanszírozáshoz szükséges pontszámot, akkor ha nem volt pénze, nem volt esélye bejutni a felsőoktatásba. A kormány azonban a részösztöndíjakkal, illetve a Diákhitel 2-vel megteremti annak a lehetőségét, hogy - a diákok "felelősségét növelve" - mindenki, aki képes teljesíteni a felvételhez szükséges ponthatárt, megkezdhesse a tanulmányait – fogalmazott Giró-Szász András. A kormányszóvivő azt mondta: csak a legjobb 15-20 százalék számára lesz 100 százalékig állami ösztöndíj.


Változtatnak a hallgatói juttatások rendszerén is

A korábbi felsőoktatási rendszer azzal, hogy nagy létszámban hozott létre állami ösztöndíjas helyeket lehetővé tette, hogy a hallgatók egyik szakról a másikra vándoroljanak és nem ösztönözte őket az egyetem elvégzésére – mondta el Maruzsa Zoltán felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár, aki előrevetítette: tavasszal a hallgatói juttatások rendszerét is átalakítják.

Míg eddig 50 ezer ember mindenféle teher nélkül léphetett be a felsőoktatásba, addig ezentúl akár 100 ezer ember is beléphet majd úgy, hogy az abban a pillanatban egyetlen fillérjébe sem kerül, cserébe megszűnik az a lehetőség, hogy a hallgatók elnyújtsák az egyetemi éveiket – mondta a kormányszóvivő. Aki azonban költségei fedezésére diákhitelt vesz fel, és tanulmányai után a közszférában helyezkedik el, annak a terheit az állam kiváltja, a piaci szektorban pedig úgy próbál segíteni a kormány, hogy a cégeknek jelentős adókedvezményt biztosít abban az esetben, ha átvállalják a friss diplomások adósságát. Ennek a részleteit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) dolgozza ki.

További újdonság, hogy a kormány három területen bizottságot jelölt ki az egyetemek pénzügyi és adósságállományának rendezésére: a Naszvadi György NGM államtitkár vezette testület feladata az egyetemek adósságrendezésének megoldása; Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár delegációja az egyetemek uniós projektjei esetében az önrész átvállalása kapcsán tárgyal majd, Varga Mihály tárca nélküli miniszter pedig az intézmények PPP-projektjeinek kiváltásáról egyeztet. Ezen kívül a kabinet szerdán arról is döntött, hogy a 2014 és 2020 közötti európai uniós támogatásokból 1000 milliárdot különít el a felsőoktatás fejlesztésére.

A kormány két ösztöndíj létrehozásáról is határozott. Egyrészt az élsportolók számára egyetemi sportolói ösztöndíjat alapít, másrészt pedig pedagógus-ösztöndíjat hoz létre a pedagógusképzésbe belépőknek.

Átalakítják a felsőoktatás intézményi irányítási rendszerét is: az egyetemek oktatási és tudományos életével kapcsolatos döntések továbbra is a rektor kezében maradnak, a gazdasági döntések azonban a kormány által kinevezett kancellárokhoz kerülnek. A kancellárok személyéről az NGM és az Emberi Erőforrás Minisztériuma (EMMI) közösen dönt és a kormány nevezi ki őket.


Ellenzéki össztűz a kormánydöntés után

A Jobbik a fiatalokra és az ország jövőjére nézve is tragikus döntésnek nevezte a keretszámok csöükkentését, míg az LMP azt követeli, hogy a felsőoktatás finanszírozásának nagyságrendjét és a hallgatói keretszámokat  legalább a két évvel korábbi szintre állítsák vissza. A 2010-es 53 500-hoz képest 80 százalékkal csökken a tandíjmentes felsőoktatási helyek száma, a felsőoktatáshoz való hozzáférés ilyen szűkítése 1947 óta példátlan - jelentette ki Hiller István (MSZP) volt oktatási miniszter. A szocialista politikus érthetetlennek tartja a részösztöndíjas helyek számának növelését. Szerinte ez a képzési forma már tavaly megbukott: miután a diákok nem választották, még a rendelkezésre álló helyeket sem tudták betölteni.


Népszavazást kezdeményez a HÖOK

Népszavazást kezdeményez a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a minőségi, európai színvonalú és tandíjmentes magyar felsőoktatásért - jelentette be az NGM épülete előtt Nagy Dávid elnök. A HÖOK követeli a tandíjmentes felsőoktatást, a röghöz kötés eltörlését, és a jövő évi keretszámok azonnali felülvizsgálatát. A hallgatói önkormányzat pénteken egyeztet az intézmények képviselőivel, de a jövő hétre több demonstrációt szerveznek. A szervezet szerint a keretszámok tervezett drasztikus csökkentése nem jelent mást, mint tandíjat, különösen a jogi, gazdasági és kommunikációs területeken, ahol egyetlen ingyenes hely sem biztosított többé. A HÖOK emlékeztetett arra, hogy a 2008-as népszavazáson a szavazók egyszer már nemet mondtak a tandíjra. A hallgatói önkormányzat állításaival szemben a kabinet jelenlegi felsőoktatási koncepciójának az a lényege, hogy a korábbiakkal szemben mindenkinek elérhetővé teszi a felsőfokú tanulmányok elvégzését, aki átlépi a bekerüléshez szükséges ponthatárt – reagált a HÖOK bejelentésére a kormányszóvivő.

Élesen bírálta a kormány döntését a Hálózat a Tanszabadságért is, mert úgy vélik, hogy abban a felsőoktatás önfenntartóvá tételét célzó miniszterelnöki szándék testesül meg. A szervezet szerint az államilag finanszírozott helyek 10 ezerre való csökkentésével a jelentkezők 80 százalékát fosztják meg az ingyenes képzés lehetőségétől.

Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) is tiltakozását fejezte ki a felsőoktatást érintő megszorító intézkedések és a teljes állami ösztöndíjas hallgatók keretszámának durva csökkentése miatt. A tömörülés felkérte a rektori konferenciát, a HÖOK-ot és az érintett szülőket, hogy együttes erővel lépjenek fel a kormányzati intézkedés ellen.

Ugrás vissza Ugrás vissza...