Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Rendkívüli EU-csúcsot tartottak a grúziai válság miatt

Létrehozva: 2008. szeptember 1.
Módosítás: 2008. szeptember 2.
Forrás: MTI

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

A grúziai orosz csapatkivonástól függ az Európai Unió és Oroszország között nyár elején kezdett új partnerségi tárgyalások jövője - értettek egyet az EU-tagországok állam- és kormányfői rendkívüli tanácskozásukon Brüsszelben.

José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök az ülés után bejelentette, hogy az EU-orosz tárgyalások következő fordulóit elhalasztották. Azokra csak azt követően kerülhet sor, ha Oroszország az augusztus eleji pozíciókba vonja vissza csapatait - derül ki az ülésről kiadott zárónyilatkozatból.

A kétoldalú viszonyt hosszú távon új alapokra helyező szerződésről a következő találkozót az eredeti tervek szerint szeptember 15-én tartanák Brüsszelben.

Brüsszeli orosz reakció szerint az uniónak nem kevésbé érdeke a tárgyalások folytatása, mint Moszkvának.

Egyelőre nincs szó egyébként a novemberre tervezett EU-orosz csúcstalálkozó elhalasztásáról.

Még érvényes a pozsonyi meghívás

Rendszeressé teszi informális találkozóit a jövőben a szlovák és a magyar miniszterelnök - Robert Fico és Gyurcsány Ferenc erről kötetlen megbeszélésén állapodott meg, amelyet az EU-tagállamok vezetőinek rendkívüli ülése előtt tartottak.

Fico a találkozót követő sajtótájékoztatón kijelentette, hogy még mindig érvényes az a meghívás, amelyben magyar kollégáját hivatalos látogatásra invitálta.

Gyurcsány Ferenc ezzel kapcsolatban arra mutatott rá: a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének örömét újra és újra nemzetiségi problémák keserítik meg. Mint mondta, egyszerre kell a lelkiismeretükre hallgatni és kötelességüket teljesíteni.

Uniós delegáció utazik a térségbe

Bejelentették azt is, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök vezetésével a jövő hétfőn - szeptember 8-án - uniós csúcsdelegáció utazik Moszkvába és Tbiliszibe, hogy elérje a nemzetközi fegyverszüneti terv betartását. Sarkozy nevéhez fűződik a hatpontos terv, amelyet Oroszország és Grúzia is elfogadott, és amely megköveteli az erőszak mellőzését, az ellenségeskedés végérvényes befejezését, a humanitárius segítség beengedését, nemzetközi tárgyalásokat, valamint a grúz és orosz erők visszavonulását korábbi pozícióikba.

Az állam- és kormányfői tanácsot elnöklő Sarkozy jelezte, hogy a későbbiekben - akár már az említett újabb látogatás után - további uniós döntések is születhetnek, ha azt a helyzet szükségessé teszi. Egyes tagországok azt szerették volna, ha az unió már most komolyabb büntetőintézkedéseket hoz Moszkva ellen.

Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy Dmitrij Medvegyev orosz elnök a múlt hét végén egy telefonbeszélgetésben azt jelezte Sarkozynek: folytatódik a csapatkivonás a konfliktus előtti helyzetbe.

Merkel a csúcstalálkozó egyik fő eredményének az uniós egység megnyilvánulását minősítette.

Óvnak az elszigetelődéstől

Az állam- és kormányfők elhatározták egy grúziai uniós különmegbízott kinevezését is.

A zárónyilatkozatban az Európai Unió arra szólította fel Oroszországot, hogy ne szigetelje el önmagát Európától. Az EU a nemzetközi jog szempontjából elfogadhatatlannak minősítette a Grúzia elleni orosz inváziót, és úgy fogalmazott, hogy útkereszteződéshez érkezett Európa és Oroszország viszonya.

Nyilatkozataikban felszólították Moszkvát Abházia és Dél-Oszétia elismerésének visszavonására is. Megerősítették egyúttal elkötelezettségüket Grúzia területi egysége mellett.

Javier Solana, az EU tagállamok közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője a csúcs kezdete előtt Brüsszelben bejelentette: az EU várhatóan polgári jellegű megfigyelő missziót küld Grúziába. Erről minden bizonnyal az uniós külügyminiszterek szeptember közepi találkozóján születik hivatalos döntés, de azt már a zárónyilatkozat is megerősíti, hogy az EU növeli jelenlétét a térségben.

Napirenden lesz Ukrajna tagsága

Sarkozy azt is megerősítette, hogy az unió előbb fokozni kívánja együttműködését Ukrajnával, majd később foglalkozik a teljes jogú tagság kérdésével is. A grúziai válság miatt egyes uniós tagországok sürgették, hogy Brüsszel tegyen lépéseket Kijev és Tbiliszi közeledésének felgyorsítására.

Barroso bejelentette, hogy az EU újabb összegekkel járul hozzá a humanitárius helyzet könnyítéséhez is. Az európai segítség ezzel eléri a 15 millió eurót. A francia elnök közölte, hogy az unió hamarosan konferenciát szervez a grúziai újjáépítés megtárgyalására.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy a zárónyilatkozatba magyar kezdeményezésre bekerült egy energiapolitikai kitétel. A résztvevők arra hívták fel az unió tagországait, illetve az energetikai kérdésekkel foglalkozó minisztereket, hogy gyorsítsák fel az unió közös energiapolitikájának kidolgozását, mert az EU és tagországai növelni kívánják függetlenségüket az orosz energiaforrásoktól.

Túlzott az energiafüggőség

A csúcstalálkozó előtti vitákban, amikor még az volt a kérdés, hogy hozzanak-e már most szankciós intézkedéseket Oroszország ellen Grúziával szemben követett magatartása miatt, a szankciókkal szemben leggyakrabban felhozott érv az volt, hogy az EU Oroszországtól szerzi be gázszükségletének egyharmadát, és az esetleges szankciók talán többet árthatnának az uniónak, mint az oroszoknak. A grúziai válság kapcsán tehát látványosan a figyelem homlokterébe került az EU túlzott függése az orosz energiaforrásoktól.

Ugrás vissza Ugrás vissza...