Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Gyermekeket is fenyeget a szegénység

Cikk:

A társadalmi kirekesztődésnek, a tartós szegénységnek sokszor a szegénységben megélt gyermekkor is oka lehet - áll Tausz Katalin és Darvas Ágnes szociológiai tanulmányában. Az Európai Unió által támogatott kutatás szerint a gyerekek ugyanolyan reálisan látják anyagi helyzetüket, mint szüleik.
A tartós szegénység okai sokszor a gyermekkorig nyúlnak vissza, azaz a szegénységben megélt gyermekkor sokszor vezet kirekesztődéshez, társadalmi beilleszkedési zavarokhoz. Tausz Ágnes társadalomkutató szerint ez azért jelent komoly problémát, mert a gyermekek között nem lehet megérdemelt vagy érdemtelen szegénységről beszélni, valamint vannak olyan életesemények, melyekből ha kimarad a gyermek, felnőtt korban már nem tudja pótolni.
Tausz Katalin és Darvas Ágnes az Európai Unió támogatásával végzett kutatásuk során 12 és 14 év közötti gyermekeket kérdeztek meg arról, szegénynek érzik-e magukat, milyennek ítélik meg családjuk jelenlegi helyzetét és saját jövőjüket. A kutatás tapasztalatai szerint a gyermekek a szüleikkel megegyezően, reálisan ítélik meg anyagi körülményeiket.
Korábbi adatokhoz hasonlóan a kutatók megállapítják, hogy a szegénység akkor válik tartóssá és fenyegetővé, ha több területen - lakáshelyzet, alacsony iskolázottság, munkanélküliség - is érint egy-egy családot. A többgyerekes, az alacsony iskolai végzettségű és roma háztartásokban minden öt gyermek közül négy a létminimum alatti jövedelmi szinten él. Legrosszabb helyzetben az aktív kereső nélküli háztartásokban élő gyerekek vannak, 95 százalékuk él a létminimum alatt.
A társas kapcsolatok csökkenthetik a szegénység következményeit
Nemcsak az alapvető szükségletek hiánya fenyegeti a szegénységi küszöb alatt élő gyermekeket, hanem a halmozottan hátrányos helyzetből fakadó pszichés egészség sérülése is - hangzott el a kutatást bemutató tájékoztatón. Tausz Katalin elmondta, a gyerekek tudatára, kezdeményezőkészségére hátráltatóan hat, ha nem rendelkeznek azokkal a javakkal (videojáték, számítógép, bicikli), amiket a kortárscsoport megkövetel.
A szegénységet ellensúlyozhatják bizalomra épülő társas kapcsolatok - hangzott el a tájékoztatón. Azok a gyerekek, akik támogató családról, közeli jóbarátokról és segítő tanárokról számoltak be, kevésbé bizonyultak pesszimistának, és nagyobb önbizalommal rendelkezetek.
A szegénységben élő gyerekek pesszimistábbak
Ennek ellenére meglehetősen magas, 13,1 százalék azok aránya, akik kilátástalannak látják helyzetüket. Véleményük szerint a szegény gyermekkor azt eredményezi, hogy egész életüket szegénységben kell leélniük. A rossz anyagi körülmények között élő gyerekekre az átlagnál jobban jellemző ez a fajta pesszimizmus, kevésbé tartják fontosnak a továbbtanulást, az egyetemi és főiskolai végzettséget is, ha az életben való boldogulásról van szó.
Növekvő társadalmi különbségek
Göncz Kinga , az egészségügyi minisztérium politikai államtitkára a kutatás kapcsán megemlítette, október 17-e 1992 óta a szegénység elleni küzdelem világnapja. Magyarországon a szegénység legláthatóbb jele, hogy a társadalom legjobban és legrosszabbul élő rétege közötti különbség évről évre nő. Míg a kilencvenes években ez a különbség 5-6 szoros volt, napjainkra elérte az uniós átlagot, nyolcszorosra nőtt.
Göncz Kinga szerint a szegénység kiemelten érinti a gyermekeket: ma 40 százalékuk részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, azaz él a nyugdíjminimum (21400 forintos havi egy főre jutó jövedelmi szint) alatt. A kirekesztés ellen decemberben ír alá memorandumot a magyar kormány és az Európai Unió, melyben rögzítik a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek érdekében történő legfontosabb elveket és intézkedéseket - közölte az államtitkár.
Ugrás vissza Ugrás vissza...