A Monetáris Tanács nem változtatott hétfői ülésén a jegybanki alapkamat 7,50 százalékos szintjén. A döntést az inflációs várakozásokkal és a nemzetközi tőkepiacokkal kapcsolatos kockázatokkal indokolták.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamat 7,50 százalékos szintjén a hétfői ülésén. A kamat szinten tartása megfelel az elemzői várakozásoknak. A testület legutóbbi ülésén sem változtatott a jegybanki alapkamaton, akkor a tagok közül hárman 25 bázispontos csökkenésre, míg kilencen tartásra voksoltak. A monetáris tanács legutóbb, a szeptember 24-i ülésén csökkentette a jegybanki alapkamatot 7,75 százalékról 7,50 százalékra. Ülését követően kiadott közleményében a testület az inflációs várakozásokkal és a nemzetközi tőkepiacokkal kapcsolatos kockázatokkal indokolta döntését. Hozzáteszik: a kamatszint mérséklésére abban az esetben nyílik lehetőség, ha a gazdasági folyamatok arra utalnak, hogy csökken a várakozásokon keresztül továbbgyűrűző inflációs hatások veszélye, és a nemzetközi pénz- és tőkepiaci tendenciák a magyar gazdaság számára kedvezőbben alakulnak.

Az idén és jövőre is a célnál magasabb inflációt vár a tanács, továbbra is úgy vélik azonban, hogy 2009-re a 3 százalékos cél közelébe mérséklődhet a pénzromlás. A novemberi kamatdöntő ülés óta napvilágot látott gazdasági adatok nem változtattak érdemben a gazdasági folyamatok megítélésén.

Teljesülhet a 3 százalékos infláció 2009-re

A költségvetés konszolidációját célzó intézkedések, valamint az elmúlt időszak költségsokkjai 2007-ben és 2008-ban a célnál számottevően magasabb inflációt és a potenciálistól elmaradó növekedést eredményeznek. A monetáris tanács arra számít, hogy a gazdaság lassú növekedése fékezni fogja az inflációs nyomást, így a költségsokkok elsődleges hatásainak kifutásával az infláció 2009-re a 3 százalékos cél közelébe mérséklődhet. Az inflációs várakozások esetleges emelkedése azonban továbbra is felfelé mutató kockázatot jelenthet.

A harmadik negyedéves részletes GDP-statisztika alapján valószínűsíthetőnek nevezi a tanács, hogy a reálgazdaság lassulása elérte a mélypontját, de a növekedés gyors felívelése egyelőre szerinte nem várható. Az export erőteljes növekedése ellenére a belföldi kereslet komponenseiben nem láthatóak gyorsulásra utaló jelek - jegyzik meg.

Az energia és az élelmiszer húzza felfelé a fogyasztói árakat

A fogyasztóiár-index novemberi emelkedése mögött továbbra is az energia- és az élelmiszerárak gyors növekedése áll. Az infláció árstabilitáshoz való visszatérése szempontjából kulcsfontosságú, hogy e termékek áremelkedése ne vezessen az inflációs várakozások tartós emelkedéséhez - figyelmeztetnek. A visszafogott belső kereslettel összhangban álló ár- és bérdöntések elősegítenék az inflációs folyamatok mielőbbi stabilizációját, így közvetett módon hozzájárulnának a gazdaság gyorsabb növekedéséhez is - áll a közleményben.

Bizonytalanság a nemzetközi pénzpiacokon

A nemzetközi pénzügyi piacokat továbbra is az amerikai jelzálogpiaci problémák nyomán kialakult bizonytalan légkör jellemzi - állapítja meg a testület. Ebben a helyzetben a feltörekvő piacok pénzügyi eszközei, ezen belül a forinteszközök iránti kereslet változásait kevésbé az érintett gazdaságok állapota, sokkal inkább a befektetők kockázatvállalási hajlandósága határozza meg. A következő hónapokban a nemzetközi pénz- és tőkepiacok magas volatilitása és az általános bizonytalanság várhatóan fennmarad - fogalmaznak.