Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Elfogadta első közös katonai kutatási programját az unió

Cikk:

Magyarország is részt vesz az Európai Unió első közös katonai kutatási programjában. Az 55 millió eurós költség döntő többségét Franciaország, Németország és Lengyelország állja.
Az Európai Unió hétfőn elfogadta első közös katonai kutatási programját, amelynek keretében a tagállamok 3 év alatt mintegy 55 millió eurót fordítanak olyan új eszközök, módszerek kifejlesztésére, amelyek csapataik közelvédelmét szolgálják. A kutatási együttműködésben - mint Bali József, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikai szakállamtitkára Brüsszelben bejelentette - Magyarország is részt vesz mintegy 600 ezer eurós összeggel.
Bali hangsúlyozta, hogy Magyarországnak érdekében áll a programban való részvétel, hiszen a magyar haderő alakulatai a világ számos pontján végeznek békefenntartó feladatot, s a katonák védelme elsőbbséget élvez.
Tizenkilenc állam vesz részt benne
A közös programban - amely hivatalosan a katonai fejlesztések, közbeszerzések egybehangolására két éve létrehozott Európai Védelmi Ügynökség keretében fut majd - 19 állam vesz részt. A kutatások olyan területekre fognak vonatkozni, mint például, miként lehet jobban megvédeni a katonákat a mesterlövészektől, az aknáktól és a különböző robbantásos merényletektől.
Szakértők emlékeztetnek, hogy ezek a harci módszerek - mint azt az elmúlt évek történései, például az iraki és az afganisztáni események is mutatják -  egyre nagyobb veszélyt jelentenek a külföldi missziókban részt vevő alakulatokra. Ráadásul magyar szempontból már csak azért is hasznos a programban való részvétel, mert így a magyar kutatók bekapcsolódhatnak a nemzetközi fejlesztésekbe, s a rendelkezésre álló forrásokat is hatékonyabban lehet elkölteni, mint ha pusztán nemzeti keretekben használnák fel ezeket.
Szimbolikus jelentőségű a program
Az 54,23 millió eurós összeg döntő többségét három ország (12 milliót Franciaország, 10-10 milliót pedig Németország és Lengyelország) adta össze. A közös kutatásból ugyanakkor kimarad Nagy-Britannia, amely Franciaország mellett az EU másik katonai nagyhatalma. London arra hivatkozik, hogy megvan a saját, ilyen jellegű programja.
A közös program egyébként szimbolikus jelentőségű, de még mindig csak nagyon kis lépés abba az irányba, hogy az Európai Unió a katonai kutatás-fejlesztésben is számottevő szereplővé váljon: az Egyesült Államok évente hatszor annyit költ erre a célra, mint az EU országai együttvéve.
Bosznia és Kongó is szóba került
Az EU-tagállamok hétfői brüsszeli védelmi miniszteri tanácskozásán szó esett még az EU két katonai akciójáról, a boszniai és a kongói békefenntartásról. Bali József - aki a magyar delegációt vezette - elmondta, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságban az eredeti terveknek megfelelően november végén befejeződik az elnök- és a parlamenti választások zavartalan lebonyolításának biztosítására indított EU-hadművelet. Boszniában pedig a helyzet stabilizálódása miatt szintén lehetővé válik az ottani EU-erő átszervezése (lényegében csökkentése), amiről decemberben várható döntés.
Koszovó még instabilitást okozhat
Ugyanakkor Magyarország - több más országgal együtt - amellett érvel, hogy a Nyugat-Balkánon még mindig vannak problémák, s ki tudja, a koszovói státustárgyalások eredménye milyen folyamatokat indít majd be Szerbiában, ami azután a boszniai szerb köztársaságra is átcsaphat. Éppen ezért - mondta Bali - az itteni EU-erő átalakításánál óvatosnak kell lenni. (Boszniában egyébként egy századnyi magyar katona állomásozik a nemzetközi erők kötelékében, s ez a létszám az esetleges csökkentés után is megmaradna.)
Ugrás vissza Ugrás vissza...