Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Új követelményrendszer a szakképzésben

Létrehozva: 2005. június 13.
Módosítás: 2005. június 14.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

PiktogramKapcsolódó anyagok

?

ikonÉrtékelje a cikket!

?

Köszönjük szavazatát

Cikk:

A szakképzés átalakításának jegyében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 16 szakmában elkészítette a gazdaság igényeihez igazodó képzési követelményrendszert, amelyet várhatóan 2006. szeptember 1-jétől vezet be a szaktárca.
Oktatási Minisztérium Nemzeti Szakképzési Intézet
A munkaerőpiacon közel 3 millió olyan munkavállaló van, akik munkakörük betöltéséhez valamilyen OKJ-s (Országos Képzési Jegyzék) szakképesítést igényelnek. Az aktív korúak közül mintegy 900 ezren semmilyen képzettséggel nem rendelkeznek, ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy az emberek pályafutásuk során ne szerezzenek újabb szakképesítéseket. A kapacitás azonban véges, tehát a mennyiségi igények kielégítése miatt a szakmaszerkezetet úgy kell átalakítani, hogy a dinamikusan növekvő képzési igényeknek a meglévő infrastruktúra meg tudjon felelni - mondta a hétfői sajtótájékoztatón Nagy László, a Nemzeti Szakképzési Intézet főigazgatója.
Parragh László , a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kiemelte: az MKIK 2004 januárjában együttműködési megállapodást kötött az Oktatási Minisztériummal , hogy 16 szakmára kiterjedően korszerűsíti a szakmai és a vizsgakövetelményeket, valamint kidolgozza a gyakorlati szintvizsga rendszerét.
Az érintett szakmák: ács-állványozó, asztalos, bőrdíszműves, cipőfelsőrész-készítő, cukrász, épületburkoló, férfiruha-készítő, fodrász, kárpitos, kozmetikus, kőműves, nőiruha-készítő, pincér, szakács, szobafestő-mázoló, villanyszerelő.
Mintegy 25 ezer diákot érint az átalakítás
Az MKIK munkájának eredményeként a szakmai és a vizsgakövetelmény-rendszer a jövőben igazodni fog a gazdaság munkaerő-piaci igényeihez. Az említett 16 szakmából 14-ben (kivéve fodrász, kozmetikus) 2 évről 3-ra emelkedik a képzés ideje, valamint bevezetik a gyakorlati szintvizsga intézményét.
Az új követelményrendszer kialakításához a kamara 1259 céget kérdezett meg közvetlenül a szakképzéssel kapcsolatos elvárásokról, elképzelésekről. Ezeket feldolgozták, és többségüket beillesztették a követelményekbe. Ennek révén 434 újszerű elem épült be az új vizsgarendszerbe. A 16 - építőipari, vendéglátó-ipari, fodrász, illetve kozmetikai, bőripari és textilipari - szakma lefedi a szakképzésben részt vevők 40 százalékát, 25 ezer diákot.
Az elnök szerint a bevezetést követően 1-2 év szükséges ahhoz, hogy bebizonyosodjon, a kidolgozott követelményrendszer jól működik, és ezt követően vállalhat a kamara újabb szakmákban - például a
gépiparban - hasonló feladatot.
A kétkezi munka presztízsének emelése
A szakképzés átalakítását a kormány határozta el, amikor hosszas előkészítés után elfogadta a Szakképzés-fejlesztési stratégiát, majd egy határozatában előkészítette annak végrehajtását - mondta el a Magyarország.hu-nak Sós Tamás , a szakképzést koordináló miniszterelnöki megbízott.
A kormány Száz lépés programjának szakképzésre vonatkozó legfontosabb elemei: a szakképzés színvonalának emelése, a hátrányos helyzetű fiatalok segítése, a munkaerőpiac és a szakképző iskolák kapcsolatának erősítése, az iskolarendszerű szakképzés struktúrájának és eredményességének javítása, a felnőttképzés fejlesztése, amely híd lehet az iskolarendszerű szakképzés és a gazdaság között, valamint a "kétkezi munka" presztízsének emelése.
A stratégia megvalósítása 8-9 éven át folyamatosan feladat lesz, aminek fő koordinátora az oktatási tárca. Felnőttképzési és munkaerő-piaci vonatkozásokban a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium az elsődleges partner, valamint az Országos Szakképzési Tanács, és a két minisztériumhoz tartozó háttérintézmények, amelyek a kutatásokat, a részfeladatok kidolgozását, döntések szakmai előkészítését és a végrehajtás monitorozását végzik.
Az elsődleges cél, hogy a kormányprogram lépéseinek végrehajtását segítő jogszabályi változások megtörténjenek, valamint a 2006 januárjától tervezett források beépítésre kerüljenek a következő évi költségvetésbe - hangsúlyozta a miniszterelnöki megbízott.
Átalakul a felnőttképzés rendszere
A gazdaság igényli a rövid, intenzív tanfolyamokat. Ezért az a terv, hogy bizonyos modulok költségeit nem a dolgozó vagy az állam, hanem a már meglévő vagy a leendő munkahely finanszírozza. Később, a teljesített modulok beszámításával, teljes értékű szakképesítéssé állhat össze az egyén által megszerzett tudás. Logikus eleme ennek a rendszernek a munkavállalói képzési kártya bevezetése, aminek a használatával lehetővé válik a képzések során megszerzett tudás beszámítása az egymásra épülő szakmai képzések során.
Sós Tamás a változások között említette, hogy bővíteni fogják a szakképzésben, átképzésben "öreg fejjel" résztvevők támogatását, növelni szeretnék esélyeiket arra vonatkozóan, hogy megtarthassák munkahelyüket, vagy ha már elvesztették, találjanak másikat. Ezért a kormányprogram kiemelten foglalkozik az 50 év feletti munkanélküliekkel oly módon, hogy számukra kiemelt támogatást biztosít.
Támogató programok a fiataloknak
Lesznek olyanok programok, amelyek közvetlenül is anyagi segítséget jelentenek azoknak a fiataloknak, akik szakmát tanulnak. Több tehetséges diákot szeretnének bevonni a szakképzésbe, ezért növelni kívánják a tanulószerződések számát. A tervek szerint 2006-tól minden szakiskolában előkészítő képzést indítanak azoknak, akik nem tudták megszerezni az alapfokú iskolai végzettséget, és ennek hiányában eddig még nem kapcsolódtak be valamilyen szakmai oktatásba. Az Útravaló program keretében 2000 fiatal kap kiemelt támogatást a magas színvonalú szakmai tudás elsajátításához.
A tervezett lépések másik része közvetve jelent támogatást a fiataloknak azáltal, hogy elviselhetőbbé tegyék számukra az iskolai szakképzés éveit. Ennek eredményeként azt várják, hogy csökken a lemorzsolódás, és javul a tanulók figyelme a szakmák iránt.
Hiányszakmák hazánkban
Sós Tamás kiemelte: a munkaügyi központok, a gazdasági kamarák és a piac szereplőinek közvetlen jelzései, statisztikák alapján nyilvánvaló az a tendencia, hogy első sorban a hagyományos ipari, építőipari "kétkezi" szakmákban van hiány. Például az építőipar évi 9 százalékos növekedése azt eredményezi, hogy már ma is tízezres hiány van építőipari szakemberekben, 2013-ra pedig 200 ezer körüli hiányt prognosztizálnak.
Másik oldal a túlképzés, amely szintén helyileg is és időben is változó, de ebben is vannak tendenciák. A textilipar gyakorlatilag megszűnt, így a varrómunkások iránt sincs kereslet. A technikus, menedzser, szakmenedzser szakmacsoportok képesítései sem kelendőek, mert felsőfokú szakismeretet tanúsítanak ugyan, de a gyakorlati tudással legtöbbször baj van .
Megfigyelhető az is, hogy leginkább a diplomások körében fokozódik a munkanélküliség. Nincs szükség annyi pedagógusra, diplomás kommunikátorra, közművelődési szakemberre, mint ahány ezeken a területeken végez.
Ugrás vissza Ugrás vissza...