Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Kisebbségi kormányzás kezdődik csütörtökön

Létrehozva: 2008. április 27.
Módosítás: 2008. május 5.
Forrás: MTI

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

Május 1-jén, az SZDSZ koalícióból történő kilépésével olyan kisebbségi kormányzás kezdődik Magyarországon, amilyenre a rendszerváltás óta nem volt példa: a kormányt egyetlen párt alkotja majd.

Miután a liberális párt vasárnapi küldöttgyűlése úgy döntött, hogy a szabaddemokraták nem vállalnak tovább szerepet a kormányban, május 1-jétől csak az MSZP alkotja a kormányt, ami a jövőben kisebbségi kormányként működik. Ez azt jelenti, hogy a kormány mögött elméletileg nem áll ötven százalék plusz egy főnyi, a kormányt támogató parlamenti többség. A 386 fős magyar parlament esetében ez jelenleg 194 képviselőt jelent.

Azzal, hogy az SZDSZ kilép a koalícióból, a jelenlegi 210 fős kormánytöbbség megszűnik: az MSZP-nek 190 országgyűlési képviselője van, de Horn Gyula és Toller László betegsége miatt ténylegesen 188 szocialista képviselő van az Országgyűlésben.

Ilyen helyzet még nem volt Magyarországon

Ilyen helyzetre nem volt még példa a rendszerváltás utáni Magyarországon. Az MDF vezette, 1990-ben megalakult kormányból ugyan 1992-ben kilépett az egyik koalíciós partner, a Független Kisgazdapárt, de képviselőcsoportjuk egy része mégis a kormányban maradás mellett döntött, így az Országgyűlésben nem került veszélybe a koalíciós többség.

Az Orbán Viktor vezette, 1998-ban létrejött kabinet parlamenti többségét ugyancsak biztosítani tudta akkor, amikor a kisgazdapárt frakciójából kizártak képviselőket, és a kormányoldal létszáma a koalíciós többség biztosításához szükséges 194 fő alá csökkent, mert a Fidesz a - korábban kisgazdapárti - független képviselők Lányi Zsolt vezette csoportjával kötött kiskoalíciós szerződéssel biztosítani tudta a kormánypárti többséget az Országgyűlésben.

Megállapodásra lenne szükség bizonyos kérdésekben

Lövétei István alkotmányjogász úgy fogalmazott: az "igazi" kisebbségi kormányzás olyan parlamenti demokráciákra igaz, ahol nem ennyire kétpólusú a politikai összetétel; az "igazi kisebbségi kormányzás feltétele az kellene hogy legyen, hogy a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt esetileg megállapodik", vagyis egyes törvényi szavazásoknál az ellenzék támogatja a kormány javaslatait.

A kisebbségi kormányzás az Országgyűlés működésében eddig még nem alkalmazott megoldásokhoz vezethet. Így például tíz bizottságban az ellenzék kerülne többségbe, változna a vezérszónokok felszólalási sorrendje, időkeretes tárgyalásnál a kormánypárti időkeret kizárólag az MSZP-t illetné meg, emelkedhet az Országgyűlés által visszautasított interpellációk száma, több feladat hárulhat a házelnökre, valamint elképzelhető, hogy vissza kell térni ahhoz: a napirendet gombnyomással szavazzák meg. A bizottsági helyeket ugyanakkor várhatóan nem kellene újraosztani.

Kétféle módon lehet új választás

Új választásra kétféle módon kerülhet sor: vagy egyszerű többséggel feloszlatja magát az Országgyűlés, majd az államfő új választást ír ki, vagy a miniszterelnök lemond, és 40 napig nem találnak olyan személyt, aki mögött a parlamenti többség fel tudna sorakozni egy bizalmi szavazáson. A 40 nap elteltével az államfő új választást ír ki.

Addig, az átmeneti időben a korábbi kormány marad a helyén ügyvezetőként. Ez azt jelenti, hogy az új kormány felállásáig nem hozhat önálló hatáskörben kormányrendeletet, és nem köthet nemzetközi szerződéseket sem.

A kilépés oka

Az SZDSZ küldöttgyűlése azért döntött a koalícióból való kilépés mellett, mert március végén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök április 30-i hatállyal felmentette tisztségéből Horváth Ágnes egészségügyi minisztert. Az SZDSZ parlamenti frakciója még aznap arra kérte a párt ügyvivő testületét, döntsenek arról, hogy a párt minisztereit és államtitkárait április 30-i hatállyal hívják vissza a kormányból.

Ugrás vissza Ugrás vissza...