Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:EU-támogatást kapnak a fejlődő országok a klímavédelemre

Cikk:

Az EU-tagországok állam- és kormányfői megállapodtak, hogy segítséget ajánlanak a fejlődő országoknak a klímaváltozásról szóló decemberi, koppenhágai világtanácskozáson. Az ott elfogadandó megállapodás az EU-tagállamokat nem hozhatja rosszabb helyzetbe az unión kívüliekénél.

Megállapodtak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői abban, hogy pénzügyi segítséget ajánlanak a fejlődő országoknak a klímaváltozás elleni hosszú távú harcra összpontosító decemberi világtanácskozáson - jelentették be a kormányfői tanácskozás helyszínén, Brüsszelben pénteken. Olyan megállapodás született, amely az unión belüli arányos tehermegosztást sürgető kelet- és közép-európai tagállamok számára is elfogadható volt, a résztvevők ugyanis az uniós álláspont kialakítása során egyértelművé tették, hogy a költségek EU-n belüli megosztásában az országok fizetőképességével arányos megoldást kell találni - mondta Bajnai Gordon magyar kormányfő az ülés utáni sajtótájékoztatón.

A brüsszeli csúcsértekezleten megegyeztek abban, hogy a kibocsátási kvóták kérdésében - tekintettel a többi EU-tagállamnál jobban álló kelet-európai országokra - Koppenhágában nem lehet olyan megállapodást kötni majd, amely rosszabb helyzetbe hozná az EU-n belüli államokat az unión kívüli országoknál. Egyértelművé tették azt is: támogatják ugyan, hogy az EU már a 2012-ig terjedő időszakban nyújthasson egy úgynevezett korai finanszírozást is a fejlődő országoknak, de ebben minden uniós tagállam önkéntes alapon, a teherviselő-képessége alapján vesz majd részt, kötelezettség nélkül. Megegyeztek abban is, hogy munkacsoport jön létre az EU-ban, amely ajánlásokat dolgoz ki a tehermegosztásra, és ezeket a kormányfői tanács egyhangú szavazással hagyja majd jóvá.

A megszületett kompromisszumban konkrét felajánlási összegek nem szerepelnek, de megerősítették az Európai Bizottságnak azt a becslését, hogy a fejlődő térségnek 2020-ra évente 100 milliárd dollárra lesz szüksége a klímaváltozás elleni sikeres harchoz, és ebből 22-50 milliárdot közpénzből (nemzeti költségvetésből, illetve külföldi támogatásokból) kell előteremteni. Ugyancsak jelezték a miniszterelnökök, hogy "tudomásul vették" a brüsszeli bizottság azon számítását, miszerint a fejlődő országoknak az első három évben évente 5-7 milliárd eurós gyorstámogatásra lehet szükségük, de jelezték, hogy a végső számról csak a nemzetközi megállapodás megszületése után döntenek.

A finanszírozás kérdése döntő fontosságú a decemberi koppenhágai konferencia sikerének szempontjából, mert a fejlődő országok már értésre adták, hogy addig nem tudnak számszerű vállalásokat tenni, amíg a fejlett térség nem garantálja, hogy segíti őket ebben. Az unió már korábban vállalta, hogy a jövő évtized végére 30 százalékkal csökkenti teljes szén-dioxid-kibocsátását, ha más nemzetközi szereplők is így tesznek. Koppenhágában ráadásul ennél is hosszabb távon kell már gondolkodni, és az EU álláspontja a környezetvédelmi miniszterek megállapodásának értelmében tartalmazza azt a hosszú távú céljavaslatot is, hogy 2050-re a fejlett országok csoportja 80-95 százalékkal csökkentse a kibocsátást.

A tanácskozás után az elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő kifejezte reményét, hogy az uniós vállalásokat más nemzetközi szereplők is követik majd. Angela Merkel német kancellár azt is értésre adta, hogy az eddigi nemzetközi tárgyalások fényében az EU-nak nem szabad, hogy túlzott várakozásai legyenek Koppenhágával kapcsolatban. Elsősorban egy politikai keretegyezményre lehet számítani a decemberi tanácskozáson - vélte.

Nemzetközi környezetvédelmi szervezetek elégedetlenségüket fejezték ki a források nagysága miatt, elismerték viszont, hogy az EU lépést tett a jó irányban a pénteki megállapodással.

Gazdasági válság: nincs vége, amíg nő a munkanélküliség

A csütörtöki-pénteki brüsszeli csúcstalálkozón a résztvevők egyetértettek abban, hogy a válságnak addig nincs vége, amíg a munkanélküliség nő, ezért folytatni kell az összehangolt, tudatos gazdaságélénkítési politikát, a válság utáni kivezető programokat még nem szabad megkezdeni. Visszaesésekkel, döccenőkkel tarkított, lassú növekedés kezdődik Európában, és még időbe telik, amíg az utca embere számára is érzékelhető gyarapodást hoznak az eddig vállalt áldozatok - mondta Bajnai Gordon.

Zárónyilatkozatukban - magyar kezdeményezésre - a kormányfők arra is sürgették az uniós intézményeket, hogy gyorsítsák fel a gázellátás biztonságáról szól szabályozást.

Ugrás vissza Ugrás vissza...