Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:A tudásalapú gazdaság erősítését tervezi Kóka János

Létrehozva: 2004. október 1.
Módosítás: 2004. október 1.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

PiktogramKapcsolódó anyagok

?

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

Az Országgyűlés szakbizottsága a pénteki ülésén támogatta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszteri kinevezését. A leendő miniszter a gazdaságdiplomácia élénkítését, a tudásalapú gazdaság jelentőségének növelését ígérte, valamint kiemelt fontosságúnak nevezte az uniós források minél hatékonyabb felhasználását.
Növelni kell az ország versenyképességét, demonstratívan kell felhasználni a gazdaság élénkítését és a felzárkózást szolgáló európai uniós forrásokat, valamint intenzívebben kell megjelennie hazánknak a külpiacokon - emelte ki gazdasági bizottsági meghallgatásán Kóka János . A Gyurcsány-kormány leendő gazdasági és közlekedési minisztere megerősítette azt az exportvezérelt és beruházáson alapuló gazdaságpolitikai irányvonalat, amely elődje, a miniszteri posztról szerdán lemondott Csillag István gazdaságpolitikáját is jellemezte
.
Magas hozzáadott értéket termelő iparágak kellenek
A leendő gazdasági miniszter - aki korábban informatikai vállalkozásokkal foglalkozott, valamint az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke - kiemelt jelentőséget szentelt a tudásalapú gazdaság elterjesztésének és erősítésének, mondván, ez a magyar gazdaság versenyképességének alapja. Fontosnak nevezte a foglalkoztatottság növelését és a munkahelyteremtést, de aláhúzta: az olyan munkahelyek létesítését kell támogatni, amelyek magas hozzáadott értéket termelnek, nem olyanokat, ahol a tőke kivonul, ha ugyanazt a terméket a Távol-Keleten néhány centtel olcsóbban lehet értékesíteni.
A tudásalapú gazdaság érdekében kiemelt fontosságúnak nevezte Kóka János a szakképzési rendszer átalakítását, hogy magasan kvalifikált, a minőségi állások betöltésére alkalmas szakmunkások kerüljenek ki az iskolapadból. Emellett nagy fontosságúnak mondta a felnőttképzést és az élethosszig tartó tanulást, valamint azt, hogy a tőkeimport is elsősorban a tudásalapú gazdaság ágazataiban valósuljon meg. Kiemelt figyelmet kell szentelni a tőkebefektetések ösztönzésére, valamint arra, hogy a külföldi beruházásokhoz a hazai kis- és középvállalkozói beszállítói hálózata csatlakozhasson .
Külgazdaság: irány Kína és Indonézia
A gazdasági tárca leendő vezetője nagy jelentőségűnek nevezte, hogy a külgazdaság irányítása és a gazdaságdiplomácia koordinálása egy kézben, a gazdasági tárcánál összpontosul. Ez lehetővé teszi a gazdaságdiplomáciai tevékenység élénkítését - mondta Kóka János, aki fontosnak tartja, hogy a magyar gazdaság külpiaci kapcsolattartásért felelős és promócióját végző társaságok és intézmények - mint például az ITD Hungary Kereskedelemfejlesztési és Befektetésösztönzési Kht., az Agrármarketing Centrum, valamint a Magyar Turizmus Rt. - működése között összhang legyen.
Kóka János szerint a magyar gazdaságnak nagyobb figyelmet kell szentelnie a jövőben Délkelet-Ázsiának, elsősorban Kínának és Indonéziának. Mint mondta, az informatikában és a tudásalapú gazdaságban gyorsan nyíló piacot jelent Kína, de a térség többi országa is komoly exportlehetőségeket jelenthet a magyar információtechnológiai végek számára. Az energetikában pedig komoly importlehetőségeket kínálhatnak a keleti piacok - mondta a miniszterjelölt.
Egyedülálló lehetőségek a logisztikában
A gazdasági miniszterjelölt szerint az infrastruktúra fejlesztése nem alapulhat csak a közút- és vasúthálózat - részben uniós forrásokkal megvalósuló - bővítésén és korszerűsítésén. Leszögezte ugyanakkor, hogy a tavaly elfogadott autópálya-törvény szellemében változatlan intenzitással folytatódik a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése
.
Egyedülálló geopolitikai lehetőséget jelent, hogy öt európai közlekedési főfolyosó - úgynevezett korridor - halad át az országon, ez lehetővé teszi, hogy Magyarország a logisztikában "felrajzolja magát Európa térképére" - mondta Kóka János. A logisztika és a logisztikát szolgáló informatikai fejlesztések mellett fontosnak mondta a kezdő kis- és középvállalkozókat segítő inkubátorház-program újraélesztését.
A vállalkozói adóterhek csökkentését ígéri a miniszterjelölt
A miniszterjelölt leszögezte: gazdasági miniszterként "harcolni fog" a pénzügyminiszterrel a vállalkozói adóterhek csökkentése érdekében. Megerősítette, hogy ez év végéig nem lesz gázáremelés, valamint azt, hogy a gazdasági tárca fenntartja a kis- és középvállalkozói szektor megerősödését szolgáló, EU-konform támogatási rendszert. Ehhez kapcsolódóan bejelentette, hogy a mikrohitelprogramban felvehető kölcsön összege hárommillióról öt-hatmillióra emelkedik. Kóka János nagyon fontos gazdasági eszköznek nevezte a köz- és magánszféra együttműködésén alapuló úgynevezett PPP-beruházásokat, valamint a hadiipari beszerzésekhez kötődő ellentételezési programot.
Az uniós támogatásokról elmondta: az elsődleges feladat az, hogy a jelenleg érvényes Nemzeti fejlesztési terv alapján rendelkezésre álló forrásokat maradéktalanul és kellő hatékonysággal kihasználják. A következő, 2007-től érvényes Nemzeti fejlesztési tervet pedig úgy kell megalkotni, hogy a lehető legtöbb pénz áramoljon a gazdaságba, annak magas hozzáadott értéket termelő ágazataiba. Annak érdekében, hogy az uniós támogatásokhoz a hazai társfinanszírozást biztosítani lehessen, Kóka János fontosnak nevezte a költségvetés szerkezetének átalakítását.
A gazdasági bizottság a meghallgatás végén 15 igen és 9 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett támogatta Kóka János kinevezését gazdasági és közlekedési miniszterré.
Ugrás vissza Ugrás vissza...