Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Kolber István: Minden régiónak legyen önálló fejlesztési programja

Létrehozva: 2004. december 8.
Módosítás: 2004. december 9.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

PiktogramKapcsolódó anyagok

?

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter a régiók erősítését, a decentralizáció elősegítését tartja egyik legfontosabb feladatának. Kolber István szerint 2007-re minden régiónak önálló regionális fejlesztési tervvel kell rendelkeznie, fontosnak tartja a hazai régióstruktúra stabil működtetését, és azon dolgozik, hogy a turizmus kiemelt fejlesztési terület legyen.
- A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszterként Ön felel a területfejlesztésért, a lakáspolitikáért és az építésügyért, valamint a turizmusért is. Külső szemlélő számára ezek igencsak összeegyeztethetetlennek tűnő területek, Ön azonban már több alkalommal hangot adott annak a véleményének, hogy ezek szervesen összetartozó ágazatok. Mely pontokon kapcsolódnak ezek egymáshoz?
- Mondhatnám, hogy elsődlegesen a tárca nélküli miniszteri feladatkörben, de persze nem ez az igazi válasz. A turizmus és a területfejlesztés összekapcsolódása szerintem nagyon kézenfekvő, a területfejlesztési koncepciók tele vannak turisztikai elemekkel. A legtöbb település, kistérség, megye, régió a turizmusban véli fölfedezni a felzárkózás lehetőségét. A fejlesztések jelentős része építési munkával, beruházással jár, így szerintem itt is egyértelmű a kapcsolat.
A turizmus és az építésügy között szintén nagyon sok kapcsolódási pontot látok, mást ne mondjak, a városlátogató turizmus az egyik legnépszerűbb turisztikai ágazattá kezd válni. Ezeket én személyesen is nagyon összefüggőnek tartom, és szerintem az ágazati besorolás sem túlzottan új keletű, hiszen valaha az építési és városfejlesztési minisztériumban integráns rész volt a településfejlesztés és a területfejlesztés is, csak akkor még kevésbé hangsúlyosan.
- Újonnan létrejött tárca nélküli miniszteri poszt az Öné. Milyen szervezeti formában működnek, mely kormányhivatalok tartoznak az irányítása alá?
- Három nagy kormányhivatal fog működni az irányításom alatt. Az egyik a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, amely már eddig is kormányhivatali szinten működött. A turizmus, amelynek az irányítása a gazdasági minisztériumból került hozzám, kormányhivatali rangot kapott - ez a január elsejétől működő Magyar Turisztikai Hivatal -, ezzel szeretnénk érzékeltetni az ágazat jelentőségét. Emellett előkészítettük azt a javaslatot a kormánynak, amely az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalt is önálló kormányhivatallá minősítené.
Szoros munkakapcsolatban leszünk a regionális, a megyei és a kistérségi fejlesztési tanácsokkal és egyéb regionális intézményekkel, szervezetekkel, bár természetesen azok nem tartoznak a közigazgatás struktúrájába. A három kormányhivatal "mögött" számos egyéb intézmény és szervezet áll, ilyenek például a területi főépítészi hivatalok. Hozzánk kapcsolódnak továbbá olyan vállalatok, mint a VÁTI, a Regionális Fejlesztési Holding, vagy az ÉMI, az Építésügyi Minőségellenőrző Rt. Ez utóbbit azért is fontosnak tartom, mert az építésügyön belül az egyik kulcskérdés a minőségügy és a fogyasztóvédelem.
- Elmondható tehát, hogy az építésügyet a kormányzaton belül sikerült egy helyre koncentrálni, szemben azzal a korábbi állapottal, amikor három-négy minisztériumhoz is tartoztak építés- és lakáspolitikai feladatok?
- Azt mondanám, hogy jobban láthatóvá váltak ezek a feladatok. Ez persze nemcsak az építés- és lakásügyre áll, hanem a turizmusra is. Mindhárom területet szeretném intenzíven megjelentetni; ahogyan mondani szoktam, szeretnék turisztikai miniszter is lenni, lakás- és építésügyi miniszter is lenni, és területfejlesztési miniszter is lenni. Nagyon fontosnak tartom a gazdasági ágazatokkal, a partnerekkel való együttműködést. Gondoljunk csak az építőiparra - a bruttó hazai termékhez, a GDP-hez hét százalékkal járul hozzá, és 300-400 ezer embernek ad munkát. Azt érzem, hogy ez a nagyon fontos ágazat is arra törekszik, kapjon egyfajta kormányzati elismerést, partnerként kezeljék. Ezek a szervezeti feltételek az alapokat ehhez megteremtik, csak ki kell tölteni őket tartalommal; ilyen tartalom lehet például az építési törvény.
- A lakáspolitika alakításában milyen változások várhatók? Azt tapasztaltuk, hogy az utóbbi években valamennyi kormány kiemelt figyelmet szentelt a lakásprogramok kidolgozásának, az otthonteremtés támogatásának. A Fészekrakóprogram milyen elvek mentén, milyen támogatásokat tartalmaz? Mikor várható erről a kormány döntése?
- Nem akarunk folyamatosan programokat gyártani, hanem egy többé-kevésbé stabil lakáspolitikai rendszer fenntartására törekszünk. A Fészekrakóprogram nem jelent nagyívű változást a korábbi otthonteremtési programhoz képest, de nagyon fontosnak érzem az egyes elemek korrekcióját. Ilyen változtatás például az, hogy az üresen álló lakások mobilizálása érdekében - mert ez egy nagyon fontos célkitűzés - megkaphatják az otthonteremtési támogatás ötven százalékát azok, akik használt lakást vásárolnak és megfelelnek a támogatási feltételeknek. A programot a terveink szerint decemberben visszük a kormány elé.
- Nemcsak a lakástámogatások rendszere, hanem a területfejlesztés és a regionális politika egyes kérdései is visszatérő dilemmákat jelentenek a kormányok számára. Gyakran felvetődik például az a kérdés, hogy nem kellene-e a mostani hét régió határát - elsősorban Budapest relatív fejlettsége miatt a központi régióét - átszabni?
- Szerintem egy ilyen rendszert, amennyire lehet, stabilan kell tartani még akkor is, ha vannak hibái. A jelenlegi regionális struktúrának van egy olyan értéke, hogy stabilizálódott, kialakultak azok az intézmények - a fejlesztési tanácsok és az ügynökségek -, amelyeknél fejlesztéspolitikai döntések születhetnek.
Egyetlen feszültségpont van, az, hogy a központi régió - Budapest és Pest megye - a támogatott egyes célterületből kikerülne. Tudjuk, hogy indokolatlanul hátrányba kerülhet Pest megye, ám nem szabad elfeledkezni arról, hogy az egy roppantul differenciált terület. A megyén belül vannak nagyon elmaradott területek éppúgy, mint agglomerálódó, dinamikusan fejlődő térségek. Bár a szétválás kérdése igen összetett, azt látni kell, hogy ha nem választjuk külön Pest megyét és a fővárost, akkor az előbbi közel 1,3 milliárd euró uniós támogatástól esik el. Az ezzel kapcsolatos szakmai viták folyamatosan zajlanak, a kormány döntése rövid időn belül várható.
A stabilitás mellett azt látom lényegesnek, hogy az Európa-terv 2.-ben minden régiónak legyen önálló, regionális fejlesztési programja. Ez biztosítaná a régióknak nemcsak a felzárkóztatását, hanem a versenyképességét is. Hiszen a felzárkóztatási programok is azt a célt szolgálják, hogy az adott régió megerősödjön, meg tudjon állni saját lábán, és versenyképessé tudjon válni. Ehhez pedig kell ez a stabilitás, és nyilván szükség van a régiók továbbépítésére mind szervezeti, mind személyi szinten.
- Az Ön által említett regionális fejlesztési program erőteljes decentralizációt jelent. Hogyan jelenik meg ez a decentralizáció pénzügyi síkon? Mennyi pénzt engednek át a regionális vagy a megyei fejlesztési tanácsoknak a központi költségvetésből?
- A kormánynak hosszabb távú célja, hogy választott testületek legyenek a régiókban. Ezeknek a decentralizált szervezeteknek a működéséről idővel a regionális operatív programok forrásai gondoskodnának. Idén a decentralizáció pénzügyi lehetőségeit a költségvetés tartalmazza. A büdzsében 101 milliárd forint szerepel területfejlesztési célokra. Ebből 22 milliárd forint európai uniós, 79 milliárd forint pedig hazai forrás. A 79 milliárd forintos hazai keretből 69 milliárdot decentralizálunk, ebből a regionális fejlesztési tanácsok, a megyei fejlesztési tanácsok és a kiemelt térségek kapnak pénzt. Ez az összeg a duplája a tavalyinak, ami igen jelentős lépésnek nevezhető.
Több prioritás van a pénzek szétosztásánál, ilyen a foglalkoztatás, az infrastruktúrafejlesztés és a turisztikai célok teljesítése. A decentralizált csaknem hetvenmilliárd forintból olyan programok indulhatnak, mint a tíz plusz tízmilliárdos csomag az önkormányzati útburkolatok felújítására; a konstrukcióban az állami támogatás minden egyes forintjához egyet kell hozzátennie a településnek. A munkahelyteremtést az autópálya-építéshez és a nemzeti parkok fejlesztéséhez kapcsolatos közmunkaprogramokkal támogatjuk, kiemelten segítjük kerékpárutak, belterületi és térségi összekötőutak építését. A hulladékkezelés fejlesztésére másfélmilliárd forintot oszthatnak szét a régiók és a megyék, regionális innovációra és k+f programokra négymilliárd forint jut.
A decentralizált forrásokból kétmilliárd forintot úgy különítettünk el, hogy azokról a regionális idegenforgalmi bizottságok dönthessenek. A pénzből egy-egy idegenforgalmi régiónak kétszáz-kétszázmillió, a két kiemelt idegenforgalmi régiónak - Budapestnek és a Balatonnak - háromszáz-háromszázmillió jut. Ezt a pénzt főként rendezvénytámogatásra, marketingre és termékfejlesztésre fordíthatják.
- A turisztikai szakma képviselői, valamint az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának egyes tagjai gyakran felhánytorgatják, hogy a jelenlegi Nemzeti fejlesztési tervben nem a súlyának megfelelően szerepel a turizmus, egyebek mellett a gyógy- és egészségturizmus. A készülő második fejlesztési terv, az Európa-terv 2. jelent ehhez képest változást?
- Szerintem ebből a szempontból az érdekes igazán, hogy az adott szakma, ágazat mennyire tudja képviselni a saját érdekeit. A turizmus fontos terület számunkra, de látni kell, hogy minden más ágazat is azon dolgozik, hogy európai uniós forrásokhoz jusson. Ebben a versenyben nagyon fontos, hogy a különböző szakmai szervezetekkel hogyan alakul az együttműködés. Mi szeretnénk a különböző idegenforgalmi szakmai szervezetekkel egy fejlesztési irodát csinálni, ami lehetővé tenné, hogy a tervezési időszakban nagyon intenzív legyen ez az együttműködés.
Már készülnek a különböző műhelymunkák, például vizsgáljuk azt, hogy a turizmus ténylegesen milyen szerepet tölt be a magyar gazdaságban vagy a társadalom életében. Az elemzések azt mutatják, érdemes a turizmust pozicionálni, mert a turizmus nemcsak a szűken vett ágazatot érinti, hanem a kultúrától elkezdve a szolgáltatásokig bezárólag mindent. Tehát azon dolgozunk, hogy a turizmus kiemelt fejlesztési terület legyen.
- Csonka kormányzati ciklusban dolgozik, hiszen körülbelül másfél év van hátra a 2006-os országgyűlési választásokig. Mire számít, milyen eredményt lehet elérni ennyi idő alatt? Ha 2006 tavaszán vissza kell tekinteni miniszterségére, mivel lenne elégedett?
- Azt gondolom, ennyi idő alatt is sok mindent lehet csinálni, és sok mindent fogunk is csinálni. A turizmusban vannak konkrét fejlesztési feladataink, ilyenek a műemlékfürdők, a regionális repülőterek és a budapesti kongresszusi központ kivitelezésének előkészítése.
Az építésügyben és a lakáspolitikában a Fészekrakóprogram elindítása és működtetése mellett az építési törvény elfogadása lenne nagyon nagy eredmény. Ez a törvény segítené az épített környezeti kultúra erősödését, valamint azt, hogy nagyobb érvényt szerezzünk bizonyos minőségi követelményeknek.
Mindezen túl pedig nem feledkezhetünk el a decentralizációról, a regionális fejlesztési programokról. Ezek megalkotása nemcsak területfejlesztési kérdés; érinti egész politikai gondolkodásmódunkat, a társadalmi viszonyokat, attitűdöket. Arra a hozzáállásbeli kérdésre gondolok, hogy egy település vagy egy régió a területfejlesztési problémák megoldását a központi kormányzattól várja el, vagy saját maga veszi kézbe a sorsát, akar és tud tenni önmaga érdekében.
Ugrás vissza Ugrás vissza...