Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Folyamatosan érkeznek a módosítók a költségvetéshez

Cikk:

A költségvetési bizottság csütörtökön számos módosító javaslatot nyújtott be a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban. Az önkormányzatok igazgatási és működési feladataira a korábban tervezett csaknem 108 milliárd forint helyett 112 milliárd jutna, átcsoportosítások jöhetnek az egészségbiztosítási alapon belül és eltörölnék azt a szabályt, hogy 6 millió forintot meghaladó éves bevétel fölött a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó adózónak be kell jelentenie az adhatósághoz.

A helyi önkormányzatoknak a korábban tervezett 107,9 milliárddal szemben összesen 112,6 milliárd forint állami támogatást adna általános igazgatási és működési feladatok ellátásához az a bizottsági módosító javaslat, amelyet az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága nyújtott be az Országgyűlésnek. A támogatás forrását a jövő évi büdzsében belső átcsoportosításokkal biztosítanák, ez az összeg kapcsolódik az új önkormányzati törvényben előírt feladat-finanszírozáshoz - indokolták a javaslatot a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) képviselői a bizottság csütörtöki ülésén. A javaslatcsomag fő célja, hogy a helyhatóságok számára biztosítsa 2013-ban azokat a központi költségvetési forrásokat, amelyek különösen fontosak igazgatási feladataik ellátásához, működésük biztosításához – mondta el Berczik Ábel, az NGM főosztályvezetője.

Az általános állami hozzájárulást egy modellszámítás alapján minden önkormányzat esetében meghatározták, ennek egyik alapja például az adott polgármesteri hivatal létszáma, melynek dologi és személyi költségeihez, kiadásaihoz az állam fedezetet biztosít. Emellett az állam támogatást ad a település üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatok ellátásához, így a szükséges pénzeszközöket biztosítja a település köztereinek, közútjainak fenntartásához, a zöld területekkel, vagy a közvilágítással kapcsolatos kiadásokhoz, a köztemetők fenntartásához. Ebben a támogatási formában újszerű, hogy az önkormányzat saját adatai, illetve az átlagos országos önkormányzati adatok alapján egy "potenciális támogatási összeget" kap a helyi önkormányzat, ebből azonban levonják az önkormányzat által beszedett, 2011. évi helyi iparűzési adóalap 0,5 százalékát, ami az úgynevezett elvárt bevételt jelenti - fejtette ki Berczik Ábel.

A jövő évi büdzsével kapcsolatban a kormány azt is javasolja, hogy az Egészségbiztosítási Alapon belül átcsoportosításokat hajtsanak végre 4,5 milliárd forint összegben a gyógyszertáraknak szánt szolgáltatási díj fedezetére, a költségvetési bizottság erről is módosító javaslatot nyújt be a parlamentnek – mondta Banai Péter Benő, a NGM helyettes államtitkára. Emellett a kormány tervez egy másik, 8,5 milliárd forint összegű átcsoportosítást is, amelyet az Egészségbiztosítási Alapon mint költségvetési fejezeten belül hajtana végre az egészségügyi alapellátásban dolgozó háziorvosok, védőnők és fogorvosok béremelésének fedezetére. Erre 2012-ben 2 milliárd forint, 2013-ban 8,5 milliárd forint kell, hogy rendelkezésre álljon - fűzte hozzá.

Nem támogatta a költségvetési bizottság a parlament önkormányzati bizottságának azt a módosító javaslatát, amellyel a testület a gépjárműadóból a települési önkormányzatoknál maradó részt szerette volna felemelni. A parlament önkormányzati bizottságának módosító javaslata a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban eredetileg szereplő 40 százalékról 55 százalékra növelné a gépjárműadóból befolyt összeg önkormányzatokat megillető hányadát.
Banai Péter Benő kifejtette: ezt a bizottsági indítványt a kormány nem tudja támogatni, mert elfogadása kihatna a jövő évi büdzsé már elfogadott főszámaira is.


Bizottsági módosítók a büdzsét megalapozó törvények módosításához

A költségvetési bizottság több módosító javaslatot is benyújtott a 2013. évi központi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez. Egyebek mellett úgy módosítanák a törvényt, hogy az önálló szabályozó szervek kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által kiszabott és beszedett bírság, annak késedelmi kamata és pótléka központosított bevételt képez, az a költségvetési szervnél és területi szerveinél nem használható fel. A javaslat ennek megfelelően hatályon kívül helyezné az ezzel ellentétesen rendelkező, állattenyésztési bírságra vonatkozó törvényi előírást.

Módosítanák a felsőoktatásról szóló törvényt is úgy, hogy az állami felsőoktatási intézményekben megszüntetnék a gazdasági tanács létesítésének és működtetésének kötelező előírását. A gyógyszerforgalmazásról szóló törvényt azzal a passzussal egészítenék ki, hogy a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár az általa nyújtott, a betegek és a gyógyszerellátás biztonságát elősegítő szolgáltatásaiért az Egészségügyi Alap éves költségvetésének terhére szolgáltatási díjban részesül.


Változhatnak a tételes adó feltételei is

Eltörölné a bizottság a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvénynek azt a bekezdését, amely szerint a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó adózónak be kell jelentenie az adhatósághoz, ha a bevétele a 6 millió forintot meghaladja, és hosszabb időt biztosítanának a bevallás elkészítésére is. A parlament honlapján olvasható bizottsági módosító javaslat indoklásában kifejtik: ehhez a bejelentéshez jogkövetkezmény nem kapcsolódik, a vállalkozás a bevételéről más formában is számot ad, így a bejelentési kötelezettség felesleges adminisztrációs teher a vállalkozások számára.

A módosítás a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó vállalkozások számára hosszabb időt biztosít a bevallás vagy a bevételről szóló nyilatkozat benyújtására. Az adóévet követő január 20-i időpont túl szűk időtartamot ad az adókötelezettségek teljesítésére, ezért azt a módosítás február 25-ére tolja ki. A módosítás nyilvánvalóvá teszi, hogy a bevételről szóló nyilatkozat papír alapon is benyújtható az adóhatósághoz. Ezzel párhuzamosan a kisadózó vállalkozások tételes adójából év közben kilépő, kieső vállalkozások számára a bevallási határidő az adóalanyiság megszűnését követő 30 napra változik, hasonlóan a soron kívüli bevallás benyújtására vonatkozó szabályokhoz. Enyhítene a javaslat a tételes adót választók nyilvántartási kötelezettségein, oly módon, hogy a vállalkozás bevételi nyilvántartásában a számlán feltüntetett üzletfél nevét, címét nem kell feltüntetni, mivel ezek az adatok a számlán is megtalálhatók.

Ugrás vissza Ugrás vissza...