További 367 milliárd forintnyi, a jövő évi költségvetést érintő kiigazító intézkedésről döntött szerdán a kormány annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) is teljesíthetőnek lássa jövőre a GDP-arányos 2,7 százalékos költségvetési hiányt. Matolcsy György szerint a lépések fájdalmasak, de szükségesek ahhoz, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól.

A nemzetgazdasági miniszter a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy az Európai Bizottság október 15-én küldött levélben jelezte: az október elején bejelentett 397 milliárd forintos egyenlegjavító intézkedések költségvetési hatásának csak kétharmadát tartja megalapozottnak, így további lépések híján 3,7-3,9 százalék lenne a GDP-arányos költségvetési hiány 2013-ban. A kormány ezért - bár nem ért egyet az unió értékelésével - 367 milliárd forintnyi többletintézkedésről döntött, a tervezett lépéseket a kormány csütörtökön küldi meg a Brüsszelnek, illetve a Nemzetközi Valutaalapnak – mondta el Matolcsy György. A kormány a döntéssel egy időben a két héttel ezelőtt bejelentett 1 százalékról 0,9 százalékra csökkentette a jövő évi növekedésre vonatkozó előrejelzését.

A kormány a hiánycél teljesítése szempontjából elégségesnek tartja a korábban bejelentett intézkedéseket, azonban tudomásul veszi az Európai Bizottság álláspontját. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bizottság értékelése "szakmailag hibás, kettős mércét alkalmaz és közgazdaságilag megalapozatlan". A nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett: Magyarország ellen 2004 óta van érvényben túlzottdeficit-eljárás.

Marad a bankadó mértéke, megduplázzák a tranzakciós adót

A kormány szerdai ülésén hét újabb intézkedésről döntött. A kabinet a korábbi tervekkel, illetve a bankokkal tavaly decemberben kötött megállapodással ellentétben nem csökkenti a felére a bankadót 2013-ban, ebből 72 milliárd forint többletbevételt vár.

A tranzakciós illeték általános mértéke 1 helyett 2 ezrelék lesz, és az emelést az államkincstár esetében is végrehajtják. Ennek hatása összesen 130 milliárd forint, 90 milliárdot a pénzintézeti szektor, 40 milliárdot a kincstár fizet meg. Matolcsy György meggyőződése, hogy lesznek olyan pénzintézetek, amelyek nem, vagy csak kis mértékben hárítják át a megemelt illetéket fogyasztóikra. Giró-Szász András kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy a kincstár esetében a tranzakciós illeték a nyugdíj- és bérfizetésekre, a szociális juttatásokra, illetve az uniós támogatások kifizetésére nem vonatkozik. 

A föld alatti vezetékekre, csatornákra - az egész országban -  közműadót vezet be a kormány, ezt a szolgáltatók fizetik meg, ebből 30 milliárdos bevételt vár a kabinet.

Számlaellenőrzés, helyi iparűzési adó, egészségügyi hozzájárulás

A jövőben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a korábbi 10, illetve 5 millió forinttal szemben már 2,5 millió forinttól elvégzi a számlák egyedi ellenőrzését, ettől a kormány 60 milliárdos többletbevételt vár.

A kormány 30-40 milliárd forintos többletbevételt vár attól a változástól, amely szerint a helyi iparűzési adó alapjából csak az eladott áruk beszerzési értékének 80 százalékát lehet majd levonni. A nemzetgazdasági miniszter szerint ez az intézkedés elsősorban a nagykereskedelmi vállalatokra ró majd terhet.

A béren kívüli juttatásoknál az egészségügyi hozzájárulási adótétel kulcsa 10 százalékról 27 százalékra nő, ebből . A miniszter szerint az intézkedés következményeként nem tűnik el, csak csökken az ilyen jellegű béren kívül juttatások előnye a munkabérrel szemben.

Matolcsy György szerint a kormány olyan lépéseket tett, amelyek fájdalmasak, de Magyarországnak ezeket meg kell tennie, hogy kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól.

Amennyiben a jövő év közepén kiderül, hogy a magyar kormánynak volt igaza, hogy a magyar gazdaság sokkal jobban teljesített, mint amit az EU, az IMF jósolt, akkor mindenképpen ki kell venni Magyarországot július közepén a túlzottdeficit-eljárás alól, illetve a kormány újra napirendre tűzheti azokat az lépéseket, amelyeket kénytelen volt elhalasztani, így a tanárok béremelését.

A bankszövetség negatív hatásokra figyelmeztet

A Magyar Bankszövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy a kormány egyoldalúan megszegi a korábban közösen elfogadott és aláírt együttműködési megállapodásokat, és a tervezett kiigazítás negatív gazdasági és társadalmi hatására, főleg a növekedési kilátások romlására figyelmeztet. Az ismertetett  intézkedések - parlamenti elfogadásuk esetén - veszélyeztetik a magyar gazdaság szereplőinek kiszámítható finanszírozását, minden elemükkel tovább csökkentik a bankok hitelezési képességét. Mindez erősen  visszaveti a reálgazdaság növekedési kilátásait, egyúttal akadályozza az elhúzódó gazdasági válságból való kilábalást – áll a bankszövetség közleményében.

Jelentősen befolyásolja a bértárgyalásokat a csomag

A munkaadói érdekképviseletek szerint jelentősen befolyásolja a jövő évi minimálbérről és szakmunkás minimálbérről a héten kezdődött tárgyalásokat a kormány költségvetési kiigazító csomagja. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hangsúlyozta, hogy az előkészítetlen volt, és szerinte aláássa a lakossági, a vállalkozói, illetve a banki bizalmat.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke túlzásnak tartja a 367 milliárd forintos adóemelési csomagot, amely álláspontja szerint számos terhet tesz a vállalkozásokra. Vélhetően javítja az ellenőrzések hatékonyságát, bár a vállalkozásoknak némi adminisztrációs többletet jelent, hogy a jövőben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2,5 millió forintig végzi a számlák egyedi ellenőrzését a korábbi 10, illetve 5 millió forinttal szemben - mondta Rolek Ferenc.     

Dávid Ferenc és Rolek Ferenc egyaránt élesen bírálta a cafeteriát érintő lépéseket, mondván, hogy ezek a béren kívüli juttatások megszüntetésére vagy csökkentésére ösztönzik a cégeket és különösen az alacsony jövedelműeknél komoly kiesést jelentenek.