Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Elfogadták a 2013-as költségvetést

Cikk:

A parlament kedden elfogadta Magyarország 2013-as költségvetését, amely 0,9 százalékos GDP-növekedéssel és 5,2 százalékos inflációval számol jövőre, a hiány a GDP 2,7 százaléka lehet. A Fidesz frakciója méltatta, az ellenzéki pártok bírálták az elfogadott büdzsét, a Költségvetési Tanács szerint pedig csak szigorú gazdálkodással tartható a jövő évi hiánycél.

A keddi zárószavazáson a parlament 248 igen, 79 nem és egy tartózkodó szavazattal elfogadta a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A kormánypárti frakciók minden jelenlévő tagja igennel szavazott, ahogyan Pősze Lajos és Rozgonyi Ernő független képviselők is. A többi független képviselő és az ellenzéki frakciók nemmel voksoltak, az egyetlen tartózkodó szavazatot pedig Juhász Ferenc (MSZP) adta le.

A már június 15-én benyújtott és azóta többször módosított jövő évi büdzsé 2,7 százalékos GDP-arányos hiánycélt tartalmaz. Az eredeti, júniusi előterjesztés 677,27 milliárd forint, GDP-arányosan 2,2 százalékos hiánnyal számolt, a kormány akkor még 1,6 százalékos jövő évi növekedésre számított.

Az Európai Bizottság által Magyarországgal szemben több éve folytatott, és a kohéziós források szempontjából kulcsfontosságú túlzottdeficit-eljárásra jövő tavasszal véglegesen pontot lehet tenni, ehhez azonban tartósan (így 2013-ban is) 3 százalék alatt kell tartani a hiányt – mondta el Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még a javaslat benyújtása előtt. Orbán Viktor miniszterelnök május elején arra kérte a Fidesz-KDNP frakciószövetséget, hogy még a parlament nyári szünete előtt fogadják el a jövő évi költségvetés sarokszámait és az adótörvényeket. Az Országgyűlés július 12-én elfogadta a főszámokat: a kormánytöbbség által támogatott változtatások az eredeti előterjesztésnél 23,4 milliárd forinttal kisebb, 653,87 milliárd forint hiányt eredményeztek, ami az akkori makropálya szerint azonban változatlanul 2,2 százalékos GDP-arányos deficitet jelentett.


A munkahelyvédelmi akció átírta a számokat

A parlament által akkor elfogadott módosítások közül a kormány munkahelyvédelmi tervével összefüggő indítványa változtatta meg leginkább a költségvetést. A munka világát érintő, 300 milliárd forintos tehercsökkentő csomag keretében jövőre bevezetik a kisadózók számára a tételes adót, illetve a kisvállalati adót, és a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a  gyedről, gyesről, gyetről visszatérők, a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak és a tartósan munkanélküliek alkalmazását segítő kedvezményeket. A csomag teljesülése érdekében akkor a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Államkincstár pénzügyi műveleteire is kiterjesztették a pénzügyi tranzakciós illetéket, az MNB-re vonatkozóan később ezt a terhet mégsem vezették be. A kormány akkor még azzal is számolt, hogy az IMF/EU-tárgyalások lezárása kedvező állampapír-hozamokat eredményezhet, aminek köszönhetően 100 milliárddal csökken a kamatkiadás.


Módosíthatók a főösszegek a zárószavazás előtt

A Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások miatt ugyanakkor a parlamenti többség megteremtette annak lehetőségét, hogy ha az IMF/EU-megállapodás szükségessé teszi, a kormány a költségvetés már elfogadott főösszegeinek, illetve egyenlegének módosítását is javasolhassa. A kormány eszerint kivételes esetben akár a főösszegek módosítását tartalmazó zárószavazás előtti módosító javaslatot is benyújthat a parlamentnek, ha a főszámok elfogadása után a kabinetnek olyan nemzetközi kötelezettségei keletkeznek, amelyeket köteles átvezetni a költségvetési törvényjavaslaton is, illetve ha az Alkotmánybíróság, az európai uniós vagy más bíróság döntéséből olyan fizetési kötelezettség fakad, amelyre az elfogadott kiadási főösszegek nem biztosítanak fedezetet.

Ez végül meg is történt, igaz, nem közvetlenül az IMF/EU-tárgyalásokhoz kapcsolódóan, hanem az Európai Bizottság november 7-én közzétett őszi makrogazdasági előrejelzése után. A bizottság által készített gazdasági elemzés azt tartalmazta, hogy az idén a GDP 2,5 százaléka, jövőre pedig 2,9 százalék lesz az államháztartási hiány.


A jövő évi költségvetés végleges számai

Ezt megelőzően, illetve ezután a kabinet több egyenlegjavító intézkedést jelentett be, és módosította a jövő évi makropályát is. Így alakult ki a 2013. évi költségvetés végső változata, amely 0,9 százalékos GDP-növekedéssel és 5,2 százalékos inflációval számol. A felülvizsgált prognózis szerint a beruházások 0,3 százalékos bővülés helyett 1 százalékkal esnek vissza. Az exportbővülés az eredeti javaslatban szereplőnél lassabb lesz, 8,8 százalék helyett 6,2 százalék. Az importbővülést ennél is jelentősebben csökken, 8 százalékról 4,5 százalékra. A foglalkoztatottak száma nem 2,2 százalékkal, csak 0,7 százalékkal bővülhet és a munkanélküliségi ráta 10,3 százalék helyett 10,8 százalék lehet.

A megváltozott makropályának, illetve az eredeti javaslat benyújtása óta meghozott intézkedéseknek megfelelően a főszámok is változtak, az államháztartás központi alrendszerének hiánya 653,877 milliárd forintról 841,834 milliárd forintra nőtt. Ez a GDP 2,7 százalékának felel meg.

A büdzsén átvezették az egyensúly biztosítását célzó kiadási intézkedéseket, adóintézkedéseket és a főösszegek elfogadása óta hozott kormányzati konszolidációs döntéseket is. A kiadási intézkedések között szerepel az állami bürokrácia csökkentése, a közszféra hatékonyabb bérszabályozása, a szociális ellátások célzottságának növelése, illetve a fejlesztések európai uniós társfinanszírozási arányának emelése. Az Országvédelmi Alap összegét 400 milliárd forintban határozták meg.

A költségvetés végső változatának megalkotása kapcsán a kormány ismét kifejezte meggyőződését: jövő tavasszal a EU-pénzügyminiszterek tanácsa élhet a jogi lehetőséggel, hogy megszüntesse a túlzottdeficit-eljárást Magyarországgal szemben.


KT: szigorú gazdálkodásra lesz szükség

Az Országgyűlés által elfogadott jövő évi költségvetésben a 2013 végére várható államadósság mértéke megfelel az alaptörvényben foglalt követelményeknek, azonban a hiánycél és az államadósság-szabály betartása jövőre is rendkívül szigorú költségvetési gazdálkodást tesz szükségessé – mondta a zárószavazás előtt Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. A KT egyébként már korábban is figyelmeztetett a 2013-as büdzsé kockázataira és kérte a kormányt, hogy a hiánycél tartása mellett emelje meg az országvédelmi alapot. Az elnök üdvözölte, hogy a költségvetésben négyszeresére emelték az alap előirányzatát, növelve ezzel a bevételi oldalon jelentkező kockázatok kezelésére szolgáló tartalékot. Kovács Árpád arra kérte a kormányt, hogy a meglevő tartalékokat ne használja fel és tegyen további lépéseket a bevételi célok tartása érdekében.


LMP: nem megalapozottak a költségvetés számai

A Lehet Más a Politika (LMP) szerint a költségvetésben nem megalapozott adatokon nyugszanak a növekedési és a tartalék nagyságát jelző adatok. Schiffer András frakcióvezető szerint a költségvetés  az olcsó és képzetlen munkaerő kiszolgáltatottságának fokozásával igyekszik versenyelőnyt szerezni, az ellenzéki párt ehelyett a tudásba és a helyi gazdaság megerősítésébe fektetne be. Bírálta azt is, hogy a kormányoldal hétfőn „alapjaiban írta át” a jövő évi büdzsét, így csak december utolsó napjaiban derült ki, miként gazdálkodhat az ország jövőre, véleménye szerint a nyáron benyújtott büdzsé a számos módosítás miatt megbukott. Schiffer megjegyezte, hogy ha az LMP által elkészített költségvetési koncepciót fogadja el a Ház, akkor csak az szja-rendszer megváltoztatásával 283 milliárd forint többlet folyt volna be a kasszába.


MSZP: túlzott megszorításokat tartalmaz a büdzsé

Az MSZP szerint a parlamentben kedden elfogadott 2013-as költségvetés miatt jövőre folytatódik az elszegényedés, mert az túlzott megszorításokat tartalmaz. A beruházások és reálbérek csökkenését, valamint az infláció emelkedését említve úgy vélte: a költségvetés nem szolgálja a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést, az ország felemelkedését, pénzügyi stabilitását és a Magyarország iránti befektetői bizalom visszaszerzését. Józsa István, a szocialisták gazdasági ügyekért felelős frakcióvezető-helyettese azt mondta: a most megváltoztatott sarokszámok nyári elfogadása óta hatszor módosították a javaslatot, és azóta több mint 800 milliárd forint megszorítás került a költségvetésbe.


Jobbik: háttérbe szorul a gazdasági növekedés a hiánycéllal szemben

A Jobbik parlamenti frakciója már kedden délelőtt jelezte, hogy nem támogatja a 2013-as költségvetést, ezt jogalkotási, gazdaságpolitikai és morális okokkal indokolta Nyikos László, a Ház költségvetési bizottságának Jobbikos elnöke. A párt elutasítja azt az eljárási gyakorlatot, hogy a kormány zárószavazás előtti módosító indítvánnyal egy héttel a zárószavazás előtt több mint 800 milliárd forintot "mozgatott meg" a jövő évi büdzsén belül és módosította a sarokszámokat is. A politikus kifogásolta, hogy a kormány a hiány csökkentését helyezi a költségvetés középpontjába, emiatt pedig háttérbe szorul a gazdasági növekedés ösztönzése.


Fidesz: ez a munkahelyvédelem és az adósságcsökkentés költségvetése

A kormányoldal bebizonyította, hogy kialakítható olyan költségvetés, amellyel három százalék alatti a hiány, csökken az államadósság, és a munkahelyvédelmi akcióterv is megvalósul – közölte Rogán Antal. A frakcióvezető kiemelte: a költségvetés 2013-ban 300 milliárd forintot fordít munkahelyvédelemre és –támogatásra, segítik a képesítés nélküli fizikai dolgozók, a szülésről visszatérő nők, valamint a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatását és adókedvezményt nyújtanak a kis- és középvállalkozásoknak. Rogán Antal felhívta még a figyelmet a megemelt, 400 milliárdos tartalékra és a kormánynak a gáz-, az áram- és a távhőár csökkentésére irányuló kezdeményezésre is.

Ugrás vissza Ugrás vissza...