Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Egyre nyereségesebb az agrárium

Cikk:

A magyar mezőgazdaság jó úton halad a kitűzött célok felé, az ágazat eredményessége fokozatosan javul - közölte az agrártárca vezetője. Gráf József szerint 2009-re az agrárium nyeresége meghaladhatja a 100 milliárd forintot.

Az agrártárca elmúlt egyéves munkájának homlokterében a versenyképesség és a modernizáció állt - mondta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón.

A tárcavezető közölte: az Európai Unió jelenlegi költségvetési időszakában, 2007 és 2013 között a magyar agrárium számára 2500 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre. Ebből mintegy 1300 milliárd forint jut fejlesztésre. Így évente a nemzeti támogatásokkal együtt 400-450 milliárd forintot fizethetnek ki a gazdálkodóknak.

Gráf József szerint az alapvető cél továbbra is az, hogy a magyar mezőgazdaság lehetőségeit kihasználva mintegy 30 százalékkal növelje termelését az elkövetkező években.

Az Új mezőgazdasági és vidékfejlesztési program a modernizációt és az ehhez kapcsolódó szerkezetváltást az agráriumban úgy szeretné megvalósítani, hogy lehetővé teszi a gazdálkodók számára a műszaki-technikai, technológiai felzárkózást a fejlett országok színvonalára.

Fejlesztik a vidéki környezetgazdálkodást

A program keretében fejleszteni szeretnék a vidéki környezetgazdálkodást, valamint a vidéki kistérségeket, régiókat is. Emellett helyre kívánják állítani hosszabb távon az állattenyésztés és a növénytermesztés megbomlott egyensúlyát.

A magyar mezőgazdaság a kitűzött célok felé jó úton halad - mondta az agrártárca vezetője -, az ágazat eredményessége fokozatosan javul. Adatai szerint 2003-ban az agrárium még 7 milliárd forintos veszteséggel zárta az évet, tavaly pedig az ágazat nyeresége 60-65 milliárd forint között volt. Az évtized végére, 2009-re a miniszter szerint az agrárium nyeresége meghaladja a 100 milliárd forintot.

Gráf József utalt arra is, hogy a legjelentősebb forrást a fejlesztésekből a műszaki és gépi berendezések beszerzésére, modernizálására fordíthatják a gazdálkodók. Ez mintegy 47-48 százalékot jelent. A fejlesztési források mintegy 50 százaléka pedig az állattenyésztés korszerűsítését szolgálja majd.

Azokból a pályázatokból, amelyeknek segítségével ezekhez a pénzekhez hozzájuthatnak a gazdálkodók, már negyvenet egyeztettek az Európai Unióval, további 18 pályázati jogcím vár még egyeztetésre. Az egyeztetés előreláthatólag a hónap végéig befejeződik - tájékoztatott Gráf József.

Korszerű birtokpolitikára van szükség

Az agrártárca vezetője hangsúlyozta: korszerű birtokpolitikára van szükség, és a földkérdésben konszenzusra kell jutniuk az érintetteknek, mert ha ez nem következik be, úgy a földvásárlási moratórium lejártát követően, 2011 után a magyar föld egy jelentős hányada külföldiek kezébe kerülhet.

Gráf József szólt az agrár-kárenyhítési rendszerről, amelyet ez év január 1-jétől működtet az agrárkormányzat. Jelezte: kárenyhítésre csak azok számíthatnak, akik tagjai a nemzeti kockázatközösségnek. Tájékoztatása szerint az agrárkormányzat lehetővé tette, hogy július 15-ig azok a gazdálkodók is csatlakozhassanak ehhez a rendszerhez, akik ezt eddig nem tették. A kárenyhítési alaphoz az állam mintegy 5 milliárd forintos forrással járul hozzá. Ehhez jön a gazdálkodók befizetése, ami szintén további plusz milliárdokat eredményezhet forrásként.

Emellett a kárt szenvedett gazdák kedvezményes hitelhez is juthatnak hamarosan. Ez 8 évre szólna kétévi türelmi idővel, 50 százalékos kamattámogatással.

Ügyfélbarát szakigazgatást alakítanak ki

Kiegészítő juttatás kórházaknak

Kilencvenegy kórház kap háromhavi pluszforrást, havonta 1,14 milliárd forintot - jelentette be az egészségügyi miniszter. Ez a kiegészítő juttatás összesen 3,42 milliárd forintot jelent, a pénzt júniusban fizetik ki. Horváth Ágnes bejelentette, hogy 43 járóbeteg-szakellátó kap szintén kap összesen 60 millió forintot.

Horváth Ágnes a tárca egyéves munkáját úgy értékelte, hogy nehéz év áll az egészségpolitika, az ágazatban dolgozók és a betegek mögött.

Az intézményi reform kapcsán Horváth Ágnes azt mondta, a kórházi átalakítás még tart, azonban nem minden intézmény kezdte meg a változtatást, vagy nem követi a struktúra-átalakítást. Kiemelte: 23 kistérségben uniós forrásokból szeretnék fejleszteni a járóbeteg-ellátást. Az Egészségbiztosítási Felügyelet munkájáról szólva a tárcavezető kitért arra, hogy eddig a szervezethez 1140 bejelentés érkezett, 106 esetben indítottak eljárást, és 21 esetben szabtak ki bírságot.

A vizitdíj és a kórházi napidíj kapcsán Horváth Ágnes kijelentette: a bevezetés óta csökkent az orvos-beteg találkozások száma, ennek következtében szintén csökkentek a gyógyszerrendelések, ami becslések szerint 12 milliárd forint megtakarítást fog eredményezni az év végére. A vizitdíj éves szinten 20 milliárd forint bevételt jelent a szolgáltatóknak.

A miniszter beszélt arról is, hogy az agrárkormányzat ügyfélbarát szakigazgatás kialakításán dolgozik, aminek lényege az egyablakos ügyintézés lenne. A miniszter szerint sok a teendő még a szerkezetátalakítás és az agrárgazdaság kifehérítése területén.

Gráf József a génmódosított szervezetek (GMO) termesztésével kapcsolatban közölte: a világ egyik legszigorúbb koegzisztenciatörvényét - együtt-termeszthetőségi törvényét - fogadták el Magyarországon.

A szerdai kormányülésen tárgyalták azt a kormányrendeletet, amely e törvény végrehajtásakor a hatásköröket tisztázza, és az élelmiszerbiztonsághoz hasonlóan egy kézbe adja a szabályozást.

Gráf József elmondta: a magyar agrárdiplomácia újabb sikert könyvelhet el, mivel a zöldség-gyümölcs uniós piacszabályozás átalakításában Magyarország számára az eredetileg tervezettnél kedvezőbb döntések születtek. A termelői értékesítő szervezetek (tész) árbevétel-arányos támogatása 4,1 százalék helyett 4,6 százalékos lesz Magyarországon. Emellett sikerült a bogyós gyümölcsök, az eper és a málna esetében is uniós támogatáshoz jutni. Ez 1700 hektár ültetvényt jelent, hektáranként 230 eurós támogatással öt éven keresztül.

Államháztartási deficit: 6,4 százalék

Az államháztartás eredményszemléletű (ESA) hiánya az idén minden számítás szerint a GDP 6,4 százalékát jelentő szinten belül marad - mondta Veres János pénzügyminiszter.

A tárcavezető az eredeti előrejelzés szerinti 6,8 százaléknál kedvezőbb hiányprognózist a tervezett szinten alakuló kiadásokkal, illetve az azt meghaladó bevételekkel indokolta. A bevételi oldal jó teljesítményében a gazdaság fehéredése, illetve az adózási és járulékfizetési fegyelem növekedése is szerepet játszik - fűzte hozzá.

A pénzügyminiszter beszámolt az Európai Bizottságnak a magyar konvergenciaprogramról szerdán nyilvánosságra hozott véleményéről. Ismertette: a bizottság elismerte az államháztartás hiányának csökkentésére tett lépéseket, és úgy ítélte meg, hogy a program maradéktalan végrehajtásával 2009-re Magyarországon az államháztartás hiánya a GDP 3 százalékára csökkenhet, új intézkedések meghozatala nélkül.

A pénzügyminiszter megerősítette: a GDP idei bővülésére vonatkozó kormányzati prognózist csak az első félévi adatok ismeretében tekintik át újra, különös tekintettel a növekedés belső szerkezetére.

Még egyeztetnek az adórendszer változásáról

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Pénzügyminisztériumban elkészült az adórendszer átalakítására vonatkozó munkaanyag, amely sok változtatást tartalmaz az egyes adónemekben, egyebek között a magánszemélyek adózására vonatkozó adónemekben is a következő évekre. Hozzátette: a javaslatról még nem volt koalíciós egyeztetés, és kormánydöntés sem született róla, így részleteket sem ismertetett.

Veres János megerősítette: megkezdődött az egyeztetés a vállalkozások adózásának egyszerűsítéséről, konkrét javaslatok a pénzügyminiszter szerint június végére születhetnek meg.

A módosított hiánycélhoz kapcsolódóan a finanszírozási szükséglet felülvizsgálatát illetően úgy fogalmazott: az Államadósság-kezelő Központ foglalkozik a kérdéssel, de döntés még nem született a korrekcióról.

A költségvetési törvény módosítását illetően hangsúlyozta, - ez 100 millió forintot biztosít az önkormányzatoknak a vizitdíj visszatérítéshez - technikai módosításról van szó.

Központosított közbeszerzés autóflotta üzemeltetésére

A kormány döntött arról, hogy ne csak autóvásárlásra, hanem autóflotta üzemeltetésére is lehessen központosított közbeszerzést kiírni - közölte Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára.

Az államtitkár emlékeztetett arra, az olcsóbb és hatékonyabb állam megteremtésének ma már láthatóak az eredményei: feleannyi vezető van a minisztériumokban, kormányzati autóból pedig 42 százalékkal kevesebb lett. A kevesebb autó azt jelenti, hogy a kormányváltás óta 319 kocsit adtak el a tárcák, tehát 440 maradt összesen.

Gál J. Zoltán közölte: további költségcsökkentést lehet elérni, ha a központi közbeszerzésen "gépjármű-flottaüzemeltetési szolgáltatásokat" is lehet vásárolni. Ha a tárcák nem megveszik az autókat, hanem flottaüzemeltetési szolgáltatást vásárolnak, akkor a jelenlegi 440 minisztériumi autóval számolva évi 300 milliót lehet megtakarítani az új megoldással - hangoztatta.

A feltételektől függ a megtakarítás mértéke

Hogy ténylegesen mekkora lesz a megtakarítás, az attól függ, pontosan milyen feltételeket kínálnak majd a pályázók. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormánydöntés csak az első lépés, a közbeszerzési pályázat ezután, de a tervek szerint még az idén várható.

Gál J. Zoltán szerint a megtakarítás jóval nagyobb is lehet az első becslésnél, hiszen a központosított beszerzéshez csak a minisztériumoknak és háttérintézményeiknek kötelező csatlakozni, rajtuk kívül azonban önként bekapcsolódhatnak például az önkormányzatok és azok intézményei, kórházak, iskolák, az ügyészség, illetve az Országgyűlés Hivatala is.

A kormány ülésén döntés született arról is, hogy a jövőben az étkezési utalványokat is központosított formában lehet majd beszerezni. Amennyiben ehhez a kormányon kívül mind az ezer intézmény csatlakozik, évente akár 1 milliárd forintot is meg lehet majd takarítani - fűzte hozzá Gál J. Zoltán.

ENSZ-központ költözik Budapestre

Budapestre telepíti az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága új adminisztratív és szolgáltató központját. A központ elhelyezéséért négy város volt versenyben, Budapest mellett Bukarest, a malajziai Kuala Lumpur és az indiai Chennai. Az államtitkár a kormány és a külügyi tárca sikeres tárgyalásainak tudta be, hogy a nemzetközi szervezet a magyar fővárost választotta.

Gál J. Zoltán emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban nem ez az egyetlen eset, amikor egy nemzetközi szervezet Magyarországra helyezi székhelyét. Példaként említette az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Hivatal és Közös Szolgáltató Központját, valamint a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége Európai Központját.

Ezek a döntések egyértelműen azt jelzik, hogy Magyarország megítélése nemzetközi szinten is pozitív - hangsúlyozta.

A kancellária államtitkára kitért arra, hogy a menekültügyi főbiztosság adminisztratív és szolgáltató központjában zömében magyarok fognak dolgozni, nagyjából 130 álláshelyet tölthetnek be. A kormány a központ számára az Ipoly utcában egy új építésű, minden uniós szabványnak megfelelő irodaépület négy felső emeletét bocsátja rendelkezésre.

A központ telepítése az előzetes tervek alapján szeptemberben kezdődik és több lépcsőben 9 hónap alatt valósulhat meg az összes funkció áthelyezése - mondta az államtitkár.

Ugrás vissza Ugrás vissza...