A felsőfokú oktatásban az állam által finanszírozott felvehető hallgatók száma 2013-ban nem lehet kevesebb a tavalyinál, azaz 55 ezernél - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán. A pontszámokat a szaktárca karácsonyig nyilvánosságra hozza. Arról is döntött a kabinet: jövőre legalább 24 milliárd forinttal több jut a felsőoktatásra.

A kormány szerdán meghatározta az Emberi Erőforrások Minisztériuma számára, hogy a felsőfokú oktatásban az állam által finanszírozott hallgatók száma nem lehet kevesebb a tavalyinál, azaz 55 ezernél. Ez alsó határ, ennél csak több lehet a felsőoktatásba belépő hallgatók száma. A keretszámok eltörlésével a felsőoktatási intézményekbe bejutás egyetlen feltétele az adott pontszám elérése lesz – mondta Giró-Szász András. Az állam mindenkinek kifizeti a tanulmányai költségét, aki eléri a minőségi küszöböt, elvégzi meghatározott időn belül a felsőoktatási tanulmányait, diplomát szerez és Magyarországon kíván elhelyezkedni. A pontszámokat a jogszabály alapján december 31-ig kellene megállapítani, ugyanakkor az Emberi Erőforrások Minisztériuma vállalta, hogy karácsonyig nyilvánosságra hozzák.

Kormányszóvivő: 24 milliárddal több jut a felsőoktatásra

A kormányszóvivő emlékeztetett: a kabinet felállított három delegációt, amelyek az oktatási intézmények adósságrendezésével, az uniós önrész átvállalásával, és az állam és a magánszféra részvételével kialakított PPP-konstrukció megoldásával foglalkoznak. Az első két tételre egyaránt 10-10 milliárd forintot különítenek el, a harmadik tételről nem mondott számot, arra hivatkozva, hogy jelenleg megállapodás előtt áll az állam. Ha a jövő évi költségvetési sor mellé e három intézkedés számait hozzáadják, amely mintegy 50 milliárdot tesz ki, és kalkulálnak a felülről nyitott új felvételi rendszerrel, akkor legalább 24 milliárd forinttal több pénz jut 2013-ban a felsőoktatásra, mint előző évben. Jelentős többletforrások várhatók a pedagógus- és sportösztöndíjak rendszerén keresztül is - fűzte hozzá.

A kormány határozott álláspontja, hogy a diplomák minőségén és a lemorzsolódások arányán egyaránt javítani kell, Magyarország közpénzből nem jóléti államok orvosait és értelmiségeit akarja képezni – fogalmazott Giró-Szász András. A diákhitel, a hallgatói szerződés és a további paraméterek részleteit a szaktárca dolgozza ki, a szóvivő azt kérte a diákoktól, várják meg az ezzel kapcsolatos végleges döntéseket.

A több városban megtartott diákdemonstrációkról azt mondta: minden ilyen típusú véleménynyilvánítás a demokrácia sajátja, ha a diákok úgy érzik, a kormány mást mond, mint amit helyesnek tartanak, akkor mondják el a véleményüket. A kormányülés közben Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke az Országgyűlés épülete előtt ülősztrájkot kezdett azt követelve, hogy az emberi erőforrások minisztere személyesen tájékoztassa a kormányülésen történtekről. Balog Zoltán szakminiszter végül találkozott a HÖOK-elnökkel és beszámolt a kormányülés döntéseiről. Nagy Dávid végül írásos formában kért összefoglalót a kormány felsőoktatással kapcsolatos intézkedéseiről.

Giró-Szász András jelezte: a kormány szándéka az elmúlt napokhoz hasonlóan, hogy bevonja a hallgatói önkormányzatot a megbeszélésekbe. A tárca vezetője a rektori konferenciával eddig is tárgyalt, és ezután is nyitott az egyeztetésekre - tette hozzá.

A HÖOK még karácsony előtt kész tárgyalni

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) még a karácsonyi ünnepek előtt kész ismét tárgyalóasztalhoz ülni. A szervezet azt kéri Balog Zoltán emberierőforrások-minisztertől, hogy a vonatkozó, részleteket és konkrétumokat is tartalmazó előterjesztéseket küldje el nekik. A HÖOK az egyeztetéssel összefüggő kérdéseket hét pontban foglalta össze.

A HÖOK levelet írt a tárcavezetőnek, amelyben üdvözölték, hogy a korábbi bejelentésekhez és intézkedésekhez képest legalább az államilag finanszírozott képzésbe felvehető hallgatók számával kapcsolatosan előrelépést jelent a kormánydöntés. Az is világos ugyanakkor, hogy a hallgatói szerződés, az intézményi autonómia és a felsőoktatási forráskivonások ügyében nincs haladás, az ezekre vonatkozó álláspontjukat továbbra is fenntartják – áll a szervezet levelében. Tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatás elmaradása és az elmúlt hetek bizonytalansága miatt már most is jelentősen sérültek a felvételizők jogai, a legsürgetőbb jelenleg a 2013. évi felvételi eljárás ügyének mielőbbi megnyugtató rendezése - írták.

A HÖOK az egyeztetést hét kérdés alapján javasolja lebonyolítani: milyen arányban oszlik meg a bejelentett 55 ezres létszámkeret a különböző képzési szintek között (alap- és mesterszak, osztatlan, doktori és felsőoktatási szakképzés), ténylegesen hányan kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat a most érettségi és felvételi előtt álló diákok közül. Kíváncsiak továbbá  arra, miként határozzák meg a szakonkénti felvételi ponthatárokat az érettségi eredmények és a felvételi jelentkezések megoszlásának ismerete nélkül, pontosan mekkora a 2013. évi felsőoktatási költségvetési ráfordítás - több, vagy kevesebb a 2011-es szintnél -, beleértve a szakképzési és innovációs járulékokat is, amelyek már nem állnak az intézmények rendelkezésére, a 24 milliárd forint többletforrás milyen célokra használható fel, és kompenzálja-e az év folyamán történt elvonásokat, illetve azokat, amelyekről kedden tájékoztatták az intézményvezetőket.

Garantálja-e a kormány a felsőoktatási intézmények autonómiájának helyreállítását, kiemelten a rektorok szabad megválasztásának jogát, tiszteletben tartja-e a kabinet az Európai Unió, az emberek és a munkaerő szabad áramlására vonatkozó alapelvét, amelyet a közösségi és a magyar jogrend is biztosít. Végül arra is kíváncsiak, mikor fogadják el a 2013. évi intézményi finanszírozásáról és a hallgatói juttatásokról szóló szabályozásokat, érintik-e ezeket a most bejelentett átalakítások, lesznek tanulmányi, illetve szociális alapú ösztöndíjak.