Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:A kormány törvényjavaslatot nyújt be a jeltolmácsolásról

Cikk:

A jelnyelvvel kommunikáló hallássérültek, siketek és nagyhallók nem fogyatékos csoportnak, hanem nyelvi kisebbségnek számítanak, a kormány által szerdán elfogadott törvényjavaslat ezért többek között bevezeti a jelnyelv használatát a hivatali eljárásokban, és a közszolgálati televízióknak bizonyos műsorszámoknál kötelezővé teszi a feliratozást vagy a jeltolmácsolást.

A kormány által elfogadott törvényjavaslat szerint a jelnyelvvel kommunikáló hallássérültek önálló nyelvet használó nyelvi kisebbségnek számítanak elsősorban, és nem fogyatékossági csoportnak - közölte Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára pénteken a kormányszóvivői tájékoztatón Budapesten. Csehországban, Ausztriában, Szlovéniában, Szlovákiában, Finnországban, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és az Egyesült Államokban önálló nyelv a jelnyelv.

A kormány szerdán fogadta el és pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek a törvényjavaslatot, szeptember 14-én pedig akár ennek a megtárgyalásával is kezdhetik a képviselők a munkát. A majdani törvény célja a hallássérült - siket és nagyothalló -, valamint a siketvak emberek életminőségének javítása, társadalmi esélyegyenlőségének növelése és a közszolgáltatásokhoz való, a törvény által is előírt egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, így például az, hogy a hivatali ügyintézés során legyen használható a jelnyelv is. A törvény célja az is, hogy a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás, a tolmácsképzés egységessé, átláthatóvá és ellenőrizhetővé váljon.

Korózs Lajos fontosnak nevezte azt is, hogy javuljon a hallássérült tanulók alap- és középfokú oktatása, valamint emelkedjen a felsőoktatási intézményekbe bekerülő hallássérültek - jelenleg mindössze 0,25 százalékos - aránya, és így javuljon munkaerő-piaci szerepvállalásuk is. Az Európai Parlamentben, az Országgyűlésben és az önkormányzati képviselő-testületekben a hallássérült, illetve siketvak ember a képviselővé választása esetén jogosulttá válik a magyar jelnyelv, illetve bármely, általa választott speciális kommunikációs rendszer használatára - mondta az államtitkár.

Hat éve épül a jeltolmácshálózat

Korózs Lajos felidézte, hogy Magyarország volt az első a világon 2007-ben, amely aláírta és ratifikálta azt az ENSZ-egyezményt, amelynek aláírói támogatják a hallássérült közösség nyelvi identitását, a jelnyelv elsajátítását, és biztosítják, hogy a siketek "oktatása az egyén számára legmegfelelőbb nyelven történjen". A szociális tárca 2003-ban kezdte el kiépíteni a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás országos hálózatát, a működés feltételeit a minisztérium biztosítja az állami költségvetésből. 2005-ben ez megyei szintű szolgáltatássá fejlődött, míg 2007 óta a siketvakok számára szükséges tolmácsolást is biztosítani tudják. A jelnyelvi tolmácsokat 1983-ban még egy mindössze 60 órás tanfolyamon képezték, 2006-tól viszont már 1200 órás szakképzési formában kapják meg a munkájukhoz szükséges szaktudást.

A tervezett törvény a magyar jelnyelvet önálló nyelvként ismeri el. Magyarországon a törvényjavaslat szerint a jelnyelv elsajátítására már az általános iskola megkezdésétől lehetőségük lesz a tanulóknak 2017. szeptember 1-jétől, akkorra kialakítják a jelnyelv szakos tanárok képzését. A gyermekek szülei szabadon választhatnak majd a tervezet szerint a bevezetni kívánt kétnyelvű és a hagyományos auditív-verbális (egynyelvű, hangzó beszéden alapuló) oktatási módszer között.

Ingyenes jeltolmács a hivatali eljárásokban

A törvényjavaslat szabályozza a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételéhez való jogot, valamint a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás finanszírozási rendszerét is. E szerint a jelnyelvi tolmácsolás az arra jogosult ügyfél számára ingyenes minden, a törvény által meghatározott közszolgálati tevékenység - például bírósági, ügyészségi vagy rendőrségi eljárások, egészségügyi szolgáltatás - igénybevétele esetén. A jelnyelvi tolmácsolás költségét ezekben az esetekben a közszolgáltatást nyújtó szerv, szervezet vagy intézmény viseli. A közszolgálati, illetve a földfelszíni műsorszórással működő országos televíziók kötelesek lesznek a televíziós műsorszámok bizonyos körét feliratozni vagy jelnyelvi tolmácsolással sugározni. A műsorszolgáltatók korábban a szociális tárca pályázatain szerezték be a feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket. 

Magyarország lakosságának tíz százaléka küzd valamilyen szintű hallásproblémával. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint közülük 60 ezren siketek és körülbelül 300 ezren súlyosan nagyothallók, utóbbiak csak valamilyen segédeszközzel hallanak.

Ugrás vissza Ugrás vissza...