Az idei első negyedévben megállt a bruttó hazai termék (GDP) öt negyedéve tartó csökkenése, az egy évvel korábbi alacsony szintet 0,1 százalékkal haladta meg. A KSH és az Ecostat - korlátozott információs bázisra épülő - közös gyorsbecslése szerint az előző negyedévhez viszonyított index az idén január-márciusban második negyedéve mutatott növekedést, amelynek mértéke 0,9 százalékra gyorsult az előző negyedévi 0,2 százalékról - emelte ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott havi összefoglaló jelentésében.

 

Az általános gazdasági helyzet azonban még mindig vegyes képet mutat. Az ipari termelés 4,5 százalékkal nőtt az első negyedévben, az áruexport  értéke 17 százalékkal, a behozatalé 12 százalékkal bővült és a külkereskedelmi mérlegtöbblet  több mint kétszeresére, 1,3 milliárd euróra emelkedett. A tavalyi évet jellemző súlyos hanyatlásból az export decemberben, az import idén januárban csapott át növekedésbe az egy évvel korábbi mély bázishoz viszonyítva.
 
A reálkeresetek színvonala 5,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit a nettó keresetek 11,9 százalékos növekedése és a 6,0 százalékos infláció eredőjeként. A javulás egyrészt az adóváltozásoknak tudható be, hiszen a bruttó bérnövekedés csak 5,7 százalékos volt, és hozzájárult a költségvetés szerveknél alkalmazottaknak januárban és márciusban kifizetett eseti keresetkiegészítés, amely átlagosan 49-49 ezer forint  volt.

Ugyanakkor a foglalkoztatottság  1,3 százalékkal (47 ezerrel) elmaradt az egy évvel korábbitól, miközben a munkanélküliség 24 százalékkal (95 ezer fővel) nőtt. Emiatt a munkanélküliségi ráta 2,2 százalékponttal  11,9 százalékra emelkedett, míg a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal 54,5 százalékra csökkent.  

A fogyasztói árak az első negyedévben 6,0 százalékkal, áprilisban az EU tagállamok közül a legnagyobb arányban, 5,7 százalékkal emelkedtek. Az első négy hónap 5,9 százalékos fogyasztói áremelkedését az áfa és jövedéki adó emelése  generálta, ezek hatásától megtisztítva  csak 1,8 százalékos lett volna az infláció.

Az ipari termelés első negyedévi 4,5 százalékos növekedését az alacsony bázis és az export dinamikája magyarázza, hiszen az export értékesítés volumene 12,5 százalékkal haladta meg a múlt év első negyedévét,  míg a belföldi értékesítés 2008 októbere óta megszakítás nélkül csökken, és az első negyedévben 9,3 százalékkal volt az alacsony tavalyi bázis alatt.

 

Az építőipari termelés volumene a tavalyi  4,3 százalékos csökkenés után az idei első negyedévben 10,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, miután a múlt év végén az infrastrukturális beruházások növekedése is visszájára fordult.