Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Bátrabb külpolitikát vár Orbán Viktor a diplomatáktól

Cikk:

A miniszterelnök szerint a külpolitika elérte az önrendelkezés határait, ezért többé már nem ezen határok kitolása, hanem új együttműködési hálózatok kialakítása a cél. A külképviseleti vezetők értekezletén Martonyi János külügyminiszter úgy fogalmazott: Közép-Európa sikerrel vészelte át a gazdasági válságot.

A miniszterelnök szerint a kormányváltás jelentősége a diplomaták számára abban áll, hogy Magyarország visszanyerte hangját a nemzetközi színtéren, ez pedig a diplomáciának is lehetőséget ad az újrakezdésre. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a válság után korábbi világrend megváltozik, ami azzal jár, hogy csökken a nyugati világ hozzájárulása a gazdasági teljesítményhez, Magyarország feladata ezért az, hogy a Nyugat termelésének minél nagyobb részét adja, azaz növelje hozzájárulását. A kormányfő szerint a piacgazdaságban a jövőben növekedni fog az állam szerepe, a külpolitikában pedig elértük az önrendelkezés határait, ezért a határok további kitolása helyett új együttműködési hálózatok kidolgozása a fő cél. 

Orbán Viktor véleménye szerint Magyarország sikerességéhez a magyarok észjárására, az ország földrajzi fekvésére, valamint az állam hatékonyságára kell építeni. Földrajzi fekvésének köszönhetően Magyarország jelentős tranzitgazdaságot felépíteni képes ország lehet, az állam hatékonysága pedig a versenyképesség egyik legfontosabb tényezője. Ezen felül a kormányfő az egységet emelte ki; mint mondta, az ország jelenlegi egységéből fakadóan szinte mozdíthatatlanul stabilnak tűnik a következő évekre a magyar politikai élet.

A miniszterelnök bátrabb, kezdeményezőbb külpolitikát vár el a diplomatáktól, mint mondta, ennek a szemléletnek kell érvényesülnie a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokon is. Utalt rá, hogy Magyarországnak érdeke volt az IMF-el kötött megállapodás, ez azonban kölcsönszerződés volt, nem gazdasági együttműködés. gazdaságpolitikai együttműködést az Európai Unióval kell kötnünk – fogalmazott Orbán Viktor.

Az új világrendben a gazdaságilag háttérbe szoruló nyugati világnak ki kell egyeznie Oroszországgal, a térség tagállamai között pedig új közlekedési folyosókra, energetikai és fejlesztéspolitikai együttműködésre van szükség – mondta a kormányfő.
 
Martonyi: Közép-Európa sikerrel vészelte át a gazdasági válságot

Bár fennállt a veszélye, hogy Közép-Európa szenvedi meg leginkább a gazdasági válságot, a térség sikerrel vészelte át az elmúlt éveket, az unió új tagállamainak együttműködése pedig nem gyengült, hanem éppen ellenkezőleg, erősödött a közelmúltban - emelte ki Martonyi János külügyminiszter.
 
A visegrádi országok (V4) együttműködésének jelentősége egyre nő, és olyannyira sikeres, hogy egyesek már az unión belüli "blokkosodástól" tartanak, és ezért kockázatnak tekintik a V4-et - jelentette ki a miniszter, aki szerint a visegrádi országok nem intézményesülő, folyamatosan változó, rugalmas hálózatot alkotnak. A feleket összekötik a közös érdekeik, és ez ellensúlyozza a lehetséges konfliktusokat – emelte ki.

Közép-Európával kapcsolatban a külügyminiszter az egyre javuló magyar-román viszonyt, illetve a horvát uniós csatlakozást emelte ki. A transzatlanti kapcsolatokban a NATO-n és a biztonságpolitikai kérdéseken túl minden területre ki kell terjeszteni az együttműködést, az Európai Unió tagállamainak pedig minden lehetséges eszközt be kell vetniük a kohézió erősítése érdekében, az EU csak így őrizheti meg versenyképességét.  
 
Martonyi János szerint a külképviseletek legfontosabb feladata Magyarország megítélésének javítása, a nagykövetek teljesítményét az alapján is mérik majd, hogy hogyan reagálnak a helyi sajtóban megjelenő, „Magyarországot becsmérlő” hírekre.
 
Magyarország felkészült az elnökségre

Alexander Stubb finn külügyminiszter az értekezleten hangsúlyozta, hogy a soros elnökség országos projekt, olyan lehetőség, amelyben a kisebb országok nagyobb jelentőséget nyerhetnek. A nagykövet hangsúlyozta, hogy a soros elnökség sikerének kulcsa a nemzeti egység és arra figyelmeztetett: "ha el akarják szúrni az elnökséget, akkor beleviszik a belpolitikát".
 
Alexander Stubb kifejtette: a sikeres elnökség "parancsolatai" közé tartozik az, hogy a Európai Uniót Brüsszelből, nem pedig a soros elnökséget adó ország fővárosából irányítják, a politikusokat pedig minden szinten be kell vonni az elnökségbe, függetlenül attól, hogy milyen politikai nézeteket vallanak. A finn nagykövet szerint Magyarország jól felkészült feladatra.
 
Martonyi János külügyminiszter hétfőn munkaebédet adott hivatalos látogatásra érkezett finn partnere tiszteletére. A kétoldalú kapcsolatok áttekintésén túl téma a finnugor együttműködés, az Európai Unió előtt álló feladatok és együttműködési lehetőségek, továbbá az Európai Külügyi Szolgálat, az afganisztáni rendezés, valamint az EU és Oroszország kapcsolata. Schmitt Pál köztársasági elnök szintén hétfőn fogadja Alexander Stubbot a Sándor-palotában.

Új korszak kezdődött a magyar nemzetpolitikában

A kormányváltással új korszak kezdődött a nemzetpolitikában - mondta Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár az értekezleten.A szemléletváltást jelzi, hogy az Országgyűlés még a kormányalakítás előtt elfogadta az állampolgársági törvény módosítását és a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló jogszabályt.

A nemzetpolitikai államtitkárság azért kapott helyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban, mert szerepe koordinációs jellegű, célja, hogy az államigazgatás egészét hassa át a nemzetpolitikai szemlélet, azt minden stratégiai döntéskor vegyék figyelembe. Ennek érdekében alakult meg 23 államtitkár részvételével a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság - mondta.

A kormány újra összehívja a 2004 novembere óta nem ülésező Magyar Állandó Értekezletet - ismertette Répás Zsuzsanna, hozzátéve: a Szili Katalin korábbi házelnök által kezdeményezett Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma részben betöltötte azt az űrt, amelyet a kormányzati nemzetpolitika hiánya okozott, s a testület ezután is megmarad.

Németh Zsolt: minden ügyben legyen magyar álláspont!

A kormány célja az, hogy minden ügyben legyen magyar álláspont - jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár a hétfői találkozón.Németh Zsolt a Külügyminisztérium előtt álló feladatok között említette egy új külügyi képzési rendszer létrehozását, valamint azt is, hogy újragondolják a kapcsolattartást azokkal az államokkal, amelyekben Magyarországnak nincs állandó képviselete.

Németh Zsolt kiemelte, hogy a határon túli magyar közösségek egyenjogúságának útja az autonómián át vezet, a kétoldalú kapcsolatok pedig a kisebbségi problémák megoldása révén javulhatnak. Példaként említette, hogy a Magyarország és Szlovákia, valamint a Magyarország és Ukrajna közötti viszony is jobbá vált az elmúlt hónapokban pusztán azáltal, hogy párbeszéd indult a problémákról.

Győri Enikő: ne legyenek tabu témák az Unióban

Az unió alapvetően nem önmagáról, nem az intézményi kérdésekről, hanem az állampolgárokról szól, problémáik megoldásával foglalkozik. A magyar állampolgároknak az Európai Unióba vetett bizalma megingott, nem érzik, hogy az unió hasznukra van. Be kell bizonyítani, hogy hasznukra van – fogalmazott az értekezlet első napján Győri Enikő, EU-ügyekért felelős kijelölt államtitkár. Arról is beszélt, hogy "olyan uniót szeretnénk, ahol nincsen tabuk, olyan témák, amelyekről nem lehet beszélni". Megjegyezte, hogy "minden témában vannak szövetségeseink", hozzátéve, "változó szövetségi rendszerekben gondolkodunk még az unión belül is".

Robák Ferenc, a magyar EU-elnökség kormánybiztosa elmondta, hogy a Külügyminisztériumban létrejött három ideiglenes főosztály az EU-elnökségi teendők végigvitelére. A rendezvényszervezési főosztály a 250 magyarországi tanácskozást, informális tanácsülést és konferenciát igyekszik keretek közé helyezni. A kommunikációs főosztály egyebek mellett a honlapot szerkeszti majd, a harmadik részleg a gazdálkodással, pénzügyekkel foglalkozik. Szeptember végéig a kormány elé terjesztik a számításokat arról, hogy az elnökség egyes elemei mennyibe kerülnek.

 

Ugrás vissza Ugrás vissza...