Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Orbán Viktor: létezik az egységes magyar nemzet

Cikk:

Hat év szünet után pénteken újra összeült a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), a találkozón a 19 külhoni szervezet mellett részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és a parlamenti pártok egy-egy delegáltja.

 

Az országnak tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szüksége, amelynek kiindulópontja, hogy egy percre sem szabad elfelejteni: az egységes magyar nemzet létezik. Ez a garancia arra, hogy soha többet ne lehessen a nemzetpolitikában olyan hibákat elkövetni, mint amilyenek az elmúlt hat évben megnyomorították sokmillió magyar ember életét – mondta beszédében Orbán Viktor miniszterelnök, utalva a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazásra.

A miniszterelnök szerint a nemzetpolitikai szempontokat nem írhatják felül külpolitikai megfontolások, hanem épp fordítva: a magyar külpolitikát aszerint kell kialakítani, hogy a nemzetstratégiai felfogásból mi következik. Orbán Viktor szerint a magyarországi és a nemzetpolitika után az a feladat, hogy egy közös, közép-európai politikát alakítsunk ki a gazdaságban, az infrastruktúrában és a fejlesztéspolitikában, de a miniszterelnök nem zárta ki egy esetleges, az EU és a NATO keretei közt működő katonai együttműködés lehetőségét sem.
 
Asszimiláció fenyegeti a magyar közösségeket
 
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túli magyarság esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását. Az asszimiláció megállításához a politikus szerint szükségesek, de nem elégségesek a jelenlegi támogatási formák, az állampolgárság megadása azonban lehetővé teszi a kulturális-nyelvi-történelmi sorsközösség mellett a nemzet közjogi egyesítését is.

Ahogy Magyarországot nem sérti, ha egy pilisi szlovák felveszi a szlovák vagy egy gyulai román a román állampolgárságot, úgy elvárjuk, hogy a környező országok se érezzék ellenük irányuló lépésnek vagy nemzeti érdekeik sérelmének, ha az ottani magyarság él emberi jogával és kéri a magyar állampolgárságot – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt egyben megerősítette: a Máért mellett szükség van a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára is, amely a remények szerint még az idén összeülhet.
 
Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára köszöntőjében arról beszélt, hogy a Máért igazán hatékonyan 1999 és 2004 között tudott működni. A státusztörvény 2002-es elfogadása óta azt lehetett tapasztalni, hogy felbomlott az egység először a határon túli és az anyaországi magyarság között, majd a határon túli szervezeteken, közösségen belül. Az államtitkár szerint a Máért összehívásával régi adósságot törleszt a kormány.
 
Elítélték a szlovák nyelvtörvényt a zárónyilatkozatban

A szomszédos országok magyar szervezetein kívül elfogadták a meghívást egyesült államokbeli, kanadai, latin-amerikai, ausztráliai magyar szervezetek képviselői is. A találkozón valamennyi határon túli magyar szervezet üdvözölte a Máért összehívását, csakúgy, mint második Orbán-kormány által a nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárság megszerzéséről meghozott törvényeket.

Zárónyilatkozatukban, melyet a tanácskozás minden résztvevője ellátott kézjegyével, a Máért tagjai elítélték a szlovák nyelvtörvényt. Megállapították, hogy a törvény a tervezett módosítások ellenére továbbra is tartalmazza a kisebbségi magyar nyelvhasználatot korlátozó rendelkezéseket, szankciókat. Egyben reményüket fejezték ki, hogy a szlovák kormány figyelembe veszi majd a Velencei Bizottság ajánlásait a jogszabály módosításakor.
Az aláírók ugyancsak reményüknek adtak hangot, hogy Romániában hamarosan elfogadják az új oktatási törvényt, amely több ponton javítja a magyar oktatás helyzetét, s továbbra is szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását. Aggodalmukat fejezték ki ugyanakkor a kárpátaljai magyar oktatás, különösen a magyar tannyelvű egyházi líceumok helyzete miatt. Felhívják a figyelmet arra, hogy a nyugati magyarság megmaradása érdekében cselekvési terv kidolgozására van szükség, s a (a magyarok kapcsolattartását segítő) nemzeti regiszter létrehozása a nemzet minden tagjának érdeke.

Pártreakciók: Fidesz, MSZP, Jobbik, KDNP, LMP
 
A Fideszes Balla Mihály szerint a Máért újbóli összehívása a nemzeti ügy sikere. Az LMP jelezte, hogy támogatja az újrakezdést, a KDNP képviseletében Jenik Péter pedig úgy fogalmazott: a kereszténydemokrácia számára a Máért az értékőrzés fontos eleme. Vona Gábor, a Jobbik elnöke közölte: pártja a nemzetpolitikában sohasem volt, és nem is lesz ellenzékben. Az MSZP a veszélyben levő magyar kisebbség iránti felelősség okán támogatta ugyan az összehívás alapvető elveit, a záródokumentumhoz ugyanakkor különvéleményt csatoltak, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a nemzetpolitika a pártpolitikai csatározások színhelye legyen.

 

Ugrás vissza Ugrás vissza...