Szigorú, takarékos költségvetési politika mellett az új kormány négy év alatt egyharmadával csökkenti a bürokráciára fordított kiadásokat, EU-támogatásból juttat tőkét a kisvállalkozásoknak és tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremt – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter-jelölt a kinevezése előtti bizottsági meghallgatásokon. Matolcsy kinevezését végül a költségvetési, illetve a gazdasági és informatikai bizottság is támogatta.

A pénzügypolitika három fő feladata az államadósság szintjének csökkentése, a fenntartható államháztartási deficitcél elérése és az euró bevezetése - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterjelölt a kinevezését megelőző meghallgatáson az Országgyűlés költségvetési bizottságában kedden.  A célok teljesítését foglalkoztatáspolitikai eszközökkel, 10 év alatt 1 millió új munkahely létrehozásával és a gazdasági növekedés újraindításával, továbbá a beruházások bővítésével kívánják elősegíteni. A miniszterjelölt szerint a tervezett 3,8 százalékos hiánycél nehezen lesz tartható az önkormányzati szektor 1000 milliárd forintos adósságterhe, valamint a Malév és a Munkaerőpiaci Alap helyzete miatt.

Matolcsy a reálgazdasági folyamatok alapján 4,5 százalékos jegybanki alapkamatot tartana indokoltnak. A jegybanki alapkamat csökkentés nélkül a célok nem elérhetők - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a jegybanknál kéthetes betétben elhelyezett banki források felszabadítása a cél.

Kiemelt cél a bürokrácia csökkentése

Az új kormány öt eszközzel kívánja segíteni a pénzügypolitikát: a bürokrácia és az adószint csökkentésével, belföldi piacteremtéssel, az uniós források gazdaságba való átcsoportosításával és olcsóbb hitellehetőséggel. Ma a bürokráciára fordított összeg, amelynek nagy részét a vállalkozások fizetik, eléri évente a 2.800 milliárd forintot, ezt négy év alatt 30 százalékkal kívánja csökkenteni az új kormány. A miniszterjelölt elmondta: a magyarországi adószint az egyik legmagasabb a világon, 183 ország között a 151. legmagasabb. Hangsúlyozta a belföldi piacteremtés fontosságát, nem mellőzve az exportpiacokat.

A mikro, kis- és középvállalkozások alultőkésítettek, ennek megoldásaként a miniszterjelölt szerint az Európai Unióból érkező forrásokat át kell csoportosítani e vállalkozások javára. Végül az olcsó hitelkínálat szükségességét említette Matolcsy György.

Az új kormány gazdasági elképzelései teljes gazdaságpolitikai váltást jelentenek: a program először a foglalkoztatást, beruházást bővíti, növekedést ér el, hiteleket kínál és ezzel éri el a deficit és az államadósság szintjének csökkenését és így az euró bevezetését. A foglalkoztatáspolitikában a 10 év alatt 1 milliót meghaladó új munkahely ismertetése szerint 10 százalékponttal, 65 százalékra emelheti a foglalkoztatási szintet.

Az APEH-VPOP összevonását azzal indokolta, hogy így ütőképes, hatékony pénzügyi szervezet jöhet létre. Az új kormány lakáspolitikájáról azt mondta: miközben a lakásépítés támogatása szükséges, a lakáshoz jutás támogatása nem. Amíg jelenleg az Európai Unió lakástámogatásra a GDP 1,5 százalékát költi, Magyarország 0,7 százalékot. Hangsúlyozta azt is, hogy különösen az energiahatékony épületek építése támogatandó.

Megismételte: ösztönözni kívánják a pénzügyi rendszert, hogy a bankok ne jegybanki betétbe, hanem a vállalkozókhoz helyezzék ki a forrásokat. Hangsúlyozta azt is: bár az eddiginél jobban támaszkodnának a belföldi forrásokra a külföldi tőkebefektetések nem álltak meg, és azokat az új kormány tovább kívánja ösztönözni.