MORZSÁK
TARTALOM:A kormány megegyezett az Unióval a médiaszabályozásról
Létrehozva: 2013. január 30.
Módosítás: 2013. január 30.
Forrás: MTI
Kapcsolódó anyagok
-
Cikk:
- A médiatörvény módosítása tartalmilag összhangban van az alaptörvénnyel
- Hétfőn ismét a parlament elé kerül a médiatörvény
- Döntött a parlament a médiaszabályzás módosításáról
- Az uniós biztos üdvözölte az Európa Tanács szakvéleményét a médiatörvényről
- Parlament elé kerül a médiaszabályozás módosítása
- Május végéig módosítja a kormány a médiaszabályozást
- Mediatorveny.hu: a médiaszabályozásról naprakészen és tényszerűen
- Szalai Annamária levele Thomas O. Meliának
- Júliustól változások jönnek a médiatörvény alkalmazásában
- Új médiatörvény: nagyobb támogatási keret a helyi „közszolgálatnak”
-
Intézmény:
Címkék
Cikk:
Az Európa Tanács elfogadta a magyar kormány javaslatait a médiaszabályozással kapcsolatban, ezzel lezárulhat a párbeszéd a médiatörvény vitatott kérdéseiről. A kormány szándékai szerint az NMHH elnökét a köztársasági elnök nevezhetné ki és az elnök kilenc éves mandátumának lejártával nem lenne újraválasztható. A médiaszabályozást és az igazságszolgáltatást is érintő módosításokról tavasszal dönthet a parlament – jelezte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.
Lezárult a párbeszéd Magyarország és az Európa Tanács között a médiaszabályozás vitatott kérdéseiről, a kormány kielégítő választ adott a strasbourgi székhelyű szervezet által megfogalmazott aggodalmakra - közölte Thorbjorn Jagland, az ET norvég főtitkára kedden Brüsszelben. A szervezet nincs abban a helyzetben, hogy beleszóljon, ki vezesse a médiatanácsot és a szervezet milyen döntéseket hozzon, az ET csupán arra törekszik, hogy a megfelelő fékek és ellensúlyok rendszere érvényesüljön a médiaszabályozásban – mondta a főtitkár, aki szerint az ET és az Európai Bizottság együttműködésének köszönhetően Magyarországon olyan médiaszabályozó testület fog létrejönni, amely eltér a kormány eredeti elképzeléseitől.
Az Európai Politikai Központ (EPC) által szervezett sajtóreggelin a norvég politikus felidézte: súlyos bírálatokat váltott ki szerte Európában, hogy a magyarországi médiaszabályozás és az igazságszolgáltatás átalakítása túlzottan központosítja a hatalmat ezeken a területeken. Ezért az ET alkotmányossági ügyekben illetékes szakértői testülete, a Velencei Bizottság és az Európai Unió is megszólalt a kérdésben. Az Európai Bizottság ugyanakkor jelezte, hogy a médiaszabályozás területén nem rendelkezik a kellő jogi eszközökkel, ezért az Európa Tanácsot kérte fel, hogy kezdjen párbeszédet a magyar hatóságokkal.
Az igazságszolgáltatást is érintik a változások
E párbeszéd nyomán Magyarország több jogszabály megváltoztatásáról döntött - emlékeztetett Jagland. Az ET főtitkára szerint jelentős haladást sikerült elérni Magyarországon, nem csupán a médiaszabályozást, hanem az igazságszolgáltatási rendszert illetően is: az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezében kevesebb hatalom lesz, és növekszik az elszámoltathatósága. Az OBH-elnök az új szabályozás értelmében mandátumának lejárta után nem lesz újraválasztható, és nem is maradhat hivatalban addig, amíg utódját kétharmados többséggel meg nem választják. A testület vezetőjeként ideiglenes jelleggel az alelnök kap majd szerepet ilyen esetben. A parlamenti képviselők minden olyan ügyben tájékoztatást kérhetnek majd az OBH elnökétől, ami feladatkörével összefügg. Az Országos Bírói Tanács évente véleményezni fogja az OBH-elnök bírói kinevezési tevékenységét.
Thorbjorn Jagland hétfőn küldött levelet Navracsics Tibor igazságügyi miniszternek, amelyben üdvözölte a magyar fél szándékát a jogszabály-változtatásokra, köztük arra, hogy a médiatanács elnökét nem a miniszterelnök fogja kinevezni, hanem - a miniszterelnök javaslata alapján - a köztársasági elnök. Ezzel a kinevezési jog átkerül a végrehajtó hatalom kezéből a nemzet egységének megtestesítésére hivatott államfőhöz. A médiatanács elnökének mandátuma egyetlen kilencéves ciklusra terjedhet majd ki. Az új szabályozás része lesz az is, hogy a médiatanács elnökének kinevezési folyamatában szerepet kell kapnia a civil társadalomnak is, valamint hogy az elnökkel szemben magas szintű szakmai minőségi követelményeket fogalmaznak meg. A főtitkár méltatta, hogy Magyarországon rendeződött az újságírók forrásainak védelme - nyomozó hatóság csak bírói döntés alapján férhet hozzá ilyen forrásokhoz -, valamint hogy a tévék és rádiók hírszolgáltatási követelményei közül kikerül az "átfogó, tényszerű, időszerű, tárgyilagos" hírközlés követelménye, amely túl sok szubjektív interpretációra adott lehetőséget.
Tavasszal dönthet a parlament a módosításokról
Az államfő kaphat jogot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének kinevezésére, a kiválasztási eljárásban pedig civilek is szerephez juthatnak. A médiatörvény módosító javaslatának kidolgozása során - amelyet tavasszal fogadhat el a Ház - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) arra is nyitott, hogy az NMHH elnöke ne legyen újraválasztható – közölte az igazságügyi tárca, miután az ET elfogadta a kormány javaslatát a médiaszabályozással kapcsolatban.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleménye >>>
Az Európa Tanács közleménye angol nyelven >>>