Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A hálózati szolgáltatónál végzett, előre tervezett karbantartás miatt az Oktatási Hivatal publikus szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

Előre tervezett karbantartás – Oktatási Hivatal (2022. 05. 26.)

Kezdete: 2022. 05. 26. 20:00. Vége: 2022. 05. 26. 23:00

 

MORZSÁK

TARTALOM:Országszerte megemlékeztek az 1956-os forradalom leveréséről

Cikk:

Országszerte több helyen is megemlékezéseket tartottak vasárnap az 1956-os forradalom leverésének 56. évfordulóján. Budapesten este hat órakor a Kossuth téren őrlángra állították a forradalom lángját az 1956-os emlékműnél, és mécseseket is gyújtottak.

Az emléknapon átadták Jánosi Katalinnak, Nagy Imre unokájának és a Nagy Imre Alapítványnak a kivégzett miniszterelnök egykori bőröndjét, amely nemrég került elő Bosznia-Hercegovinából. A bőrönd az MTA Nagy Imre Emlékház gyűjteményében kap helyet. Az ünnepségen megjelent Orbán Viktor kormányfő is.

Varga Mihály tárca nélküli miniszter az óbudai Kiscelli Múzeumnál tartott koszorúzáson vett részt, ezt megelőzően arról beszélt, hogy 1956. október 23-a a szabadság napja, Európa 20. századi történelmének egyik legfelemelőbb ünnepe, november 4-e pedig a szégyen, a gyász az árulás napja. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Európa és az Egyesült Államok vezetőinek fennkölt szavai, a szabad világ nevében elhangzott kioktatásai ellenére a legnagyobb élethalál küzdelmünkben egyedül maradtunk - fogalmazott a miniszter.

Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, 1956-os halálraítélt Hódmezővásárhelyen arról beszélt, hogy "1956 címerét soha ne adjuk át a hóhérok kezébe". Az 56-os címer miatt nagyon sok ember végezte az akasztófán, s ma hóhéraink akarják kisajátítani a vörös csillag helyett - mondta az egykori forradalmár a hódmezővásárhelyi önkormányzat rendezvényén, amelyen az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésére és a szovjet csapatok bevonulására emlékeztek.

Az MSZP szerint november 4-e mának szóló üzenete, hogy bár ideig-óráig győztesnek érezheti magát egy hatalom, a magyarok szabadság és demokrácia iránti vágyát végérvényesen elfojtani nem lehet. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető közleményében azt írta, a forradalom üzenete tovább él, és "itt van velünk ma is, amikor annyian a puszta megélhetésükért küzdenek, amikor szabadságunkat a kiszolgáltatottság, a bizonytalanság, a pénztelenség korlátozza. Amikor újra vannak, akik önző hatalmi érdekből minden erejükkel azon vannak, hogy korlátozzák a szabadságot és gyengítsék a demokráciát – mindazt, amiért a magyarok küzdöttek 56 évvel ezelőtt".

A Szerb Köztársaság budapesti nagykövetsége és a Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezete november 4-én közösen emlékezett meg arról, hogy 56 évvel ezelőtt az akkori Jugoszlávia Nagy Imrének és a mellette kitartó politikusoknak, valamint családjaiknak menedéket adott. A megjelentek az ennek kapcsán áldozatul esett sajtóattasé, Milenko Milovanov előtt is főt hajtottak.

A XVIII. kerületi 1956-os emlékmű vasárnapi avatóján Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója mondott beszédet. Hangsúlyozta: 1956-ban a magyar nemzet megmaradása volt a tét, az emberhez méltó élet biztosítása volt a cél, és a nemzet önbecsülése forgott kockán, ezért nem számított a túlerő. Hangoztatta, a magyarok szabadság nélkül nem tudnak élni, és a történelemben akárhányszor is fosztották meg attól, előbb-utóbb mindig visszaszerezték; ha kellett harcoltak, ha kellett meghaltak érte. Felidézte, hogy a forradalom, a szabadságharc, a "nemzeti felszabadító háború" mindössze két hétig tartott, mégis megrengette a világot.

Polt Péter legfőbb ügyész - az 1956-os forradalom hőseire emlékezve - az ügyészi testület nevében a kegyelet virágait helyezte el az Új Köztemető 301-es parcellájánál.

Budapesten este hat órakor a Kossuth téren őrlángra állították a forradalom lángját az 1956-os emlékműnél, és mécseseket is gyújtottak. A nemzeti emléknap programját az este hét órakor kezdődő emlékkoncert zárta a budapesti Szent István-bazilikában.

1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre, és leverték az október 23-án kirobbant forradalmat és szabadságharcot. Az országban néhány helyen elszórtan még egy hétig tartott a fegyveres ellenállás. Nagy Imre miniszterelnök családjával és a hozzá közel álló politikai körrel november 4-én menedékjogot kért és kapott a jugoszláv nagykövetségen, de november 22-én a szovjet titkosszolgálat segítségével tőrbe csalták, és a romániai Snagovba hurcolták. 1958-ban perbe fogták, majd kivégezték.

Ugrás vissza Ugrás vissza...