Hétfőn az MNB monetáris tanácsa a reálgazdasági és inflációs kilátásokat, valamint a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának szempontjait mérlegelve változatlanul, 9,5 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot.

Az elemzői várakozásoknak megfelelően az MNB monetáris tanácsa hétfői ülésén a 9,5 szinten hagyta a jegybanki alapkamatot. A testület a reálgazdasági és inflációs kilátásokat, valamint a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának szempontjait mérlegelve döntött az alapkamat szinten tartása mellett.

A tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaság idén jelentős recesszión megy keresztül: az infláció - részben a gazdasági visszaesés árazásra gyakorolt fegyelmező hatásának köszönhetően - a monetáris politika számára releváns időhorizonton a 3 százalékos cél körül alakulhat.

Az elmúlt év utolsó negyedévében a külső kereslet visszaesése és a hitelezési aktivitás csökkenése jelentős mértékű lassuláshoz vezetett. Az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom alakulása a recesszió elmélyülésére utal. A nemzetközi finanszírozási helyzet változása és a romló jövedelmi kilátások miatt a lakosság visszafogja fogyasztási kiadásait, ami csökkenti a magyar gazdaság külső finanszírozási igényét - áll az indoklásban.

A globális és a hazai lassulással párhuzamosan az infláció jelentősen mérséklődött. A piaci szolgáltatások inflációjának idei jelentős mértékű csökkenése a visszaeső kereslet hatását tükrözi. A forint árfolyamának az év első hónapjaiban végbement leértékelődése egyelőre csak részben jelentkezett az iparcikkek inflációjában. A gyengülés inflatorikus hatása a következő hónapokban erősebbé válhat, amit azonban a csökkenő kereslet tompíthat - áll a monetáris tanács közleményében.

Az elmúlt hónapban javult a globális kockázatvállalási hajlandóság, és megállt a közép-kelet európai régió kockázati megítélésének korábbi hónapokban tapasztalt fokozatos romlása. A nemzetközi és hazai pénzügyi piacok azonban továbbra is rendkívül kiszámíthatatlanok - figyelmeztet a monetáris tanács.