Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Magyarok uniós munkavállalása

Létrehozva: 2005. május 19.
Módosítás: 2005. május 25.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

Az európai uniós csatlakozás óta nem volt számottevő a magyar munkaerő elvándorlása más tagországokba. A kivándorlók túlnyomó része Ausztriában és Németországban szeretne munkát vállalni.
Kevesebb magyar dolgozik azokban a régi európai uniós tagországokban, amelyek szabadon megnyitják munkaerőpiacukat, mint a korlátozást fenntartókban - mondta Ladó Mária , a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) főigazgatója szerdai sajtótájékoztatóján.
A főigazgató elmondta: bár munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak magyarok az Egyesült Királyságban, Írországban, Svédországban, a múlt év végén mégis kevesen - 4 ezer, 2 ezer, illetve 200 fő - vállaltak munkát ezekben az államokban. Az említett országokban elsősorban alacsony szakképzettséget igénylő munkaköröket töltöttek be a kivándorlók a vendéglátó- és az építőiparban, valamint a mezőgazdaságban.
Az Egyesült Királyságban végzett legutóbbi felmérések szerint mintegy 8 százalék a vendégmunkások aránya, akik a GDP 10 százalékát termelik meg, és 15 százalékban járulnak hozzá a gazdaság versenyképességéhez.
Ugyanakkor Németországban, illetve Ausztriában, ahol munkavállalási engedély szükséges, 17 ezer, illetve 14 ezer magyar dolgozott a múlt évben. Viszonylag magas, 1100 és 900 az Olaszországban, illetve Hollandiában dolgozó magyarok száma, néhány száz Spanyolországban és Görögországban, a többi európai uniós tagállamban viszont száznál kevesebben helyezkedtek el. Az új tagállamok közül Csehországban és Szlovákiában a becslések szerint több száz magyar dolgozik, Szlovéniában 150 fő, a többi új tagállamban csak néhányan vállaltak munkát.
Hazánkban jelentős a román vendégmunkások száma
Ladó Mária szólt arról is, hogy Magyarországon ugyancsak a múlt év végi összesítés szerint több mint 63 ezer külföldi dolgozott. Legtöbben, több mint 35 ezren román állampolgárok, 12 ezren szlovákok és csaknem 9 ezren ukránok.
Szerbia-Montenegróból 1100-an, Kínából 900-an, Mongóliából 700-an érkeztek munkavállalás céljából hazánkba. Az adatokba nem számítanak bele a cégek felső vezetői és a kisvállalkozók sem. Kínaiak például nagy számban dolgoznak itt az utóbbi kategóriában - tette hozzá.
Az új európai uniós tagországokból Magyarországon dolgozók munkáltatóinak elvileg bejelentési kötelezettségük van. Ennek elmaradását viszont a hatóságok nem szankcionálják, így a statisztikai célokat szolgáló regisztrációs adatok csak becsléseknek felelnek meg. Ugyanez a helyzet a regisztrációval a többi európai uniós tagországban is. A statisztikákkal inkább az Európai Unión kívüli országokból érkező munkavállalókat követik pontosabban.
Szabad munkaerőpiac
Ladó Mária elmondta: valószínű, hogy Németország és Ausztria a csatlakozástól számított két évet követő újabb három évig is fenntartja majd a munkaerőpiacra vonatkozó korlátozását, sőt az is elképzelhető, hogy különösen indokolt esetben a további kétéves időszakot is kihasználják.
Az eddigi tárgyalások alapján viszont lehetséges, hogy Finnország és Spanyolország az első két év után feloldja a szabad munkavállalás korlátozását, s remények szerint példájukat több más régi európai uniós tagország is követheti - hangsúlyozta a főigazgató.
Ugrás vissza Ugrás vissza...