A kabinet szerdán döntött az európai uniós tagállamokkal szembeni munkaerő-piaci korlátozásokról. A csatlakozók egymással szemben teljesen megnyitják piacaikat, azonban itt is van mód védintézkedések bevezetésére.

A kormány szerdai ülésén elfogadta az európai uniós tagállamokkal szemben bevezetendő, a viszonosság elve alapján megalkotott, a munkaerőpiacot korlátozó intézkedésekről szóló kormányrendeletet. Bár a csatlakozási szerződés előírja, hogy a tagállamok nem korlátozhatják nagyobb mértékben az új csatlakozók dolgozóinak munkaerőpiacra jutását, a teljes piacnyitáshoz képest a legtöbb tagállam védintézkedéseket vezetett be a csatlakozók, köztük Magyarország munkavállalóival szemben.

A csatlakozási szerződés értelmében Magyarország a viszonosság elve alapján hasonló válaszlépéseket tehet ezen országokkal szemben, azonban ezek meghozatalánál figyelembe kell venni néhány, a szerződésben meghatározott alapelvet.

Így azon munkavállaló, aki 12 hónapot legálisan munkával tölt valamely tagállamban, az egy év lejárta után automatikusan szabadon vállalhat munkát a tagállamban. A közösségi preferencia elve alapján pedig az uniós munkavállalót előnyben kell részesíteni a harmadik országból jelentkezőkkel szemben. Ez Magyarország számára előnyös, hiszen hazánk eddig harmadik országnak számított a tagállamok szemében. Ezen intézkedések a tagállamok mellett az Európai Gazdasági Térség országaira (Norvégia, Izland, Liechtenstein) is érvényesek.

Három csoport

A kormányrendelet viszonossági intézkedései három csoportba osztják az EU és EGT országait. A teljes piacnyitást alkalmazó országok (Nagy-Britannia, Írország) munkavállalóival szemben Magyarország nem alkalmaz korlátozó intézkedéseket.

A csatlakozási szerződésben foglalt korlátozó lehetőségekkel élő tagállamokkal (például Franciaország vagy Hollandia) hazánk a közösségi preferencia, a 12 hónapos munkavállalás utáni piacnyitás és a családtagokra vonatkozó szabályok figyelembevételével munkavállalói engedélyhez köti a magyarországi munkavállalást. Azokkal az országokkal szemben (pl. Dánia), akik könnyítenek a munkaválallási szabályaikon, Magyarország formális munkavállalási engedélyezést alkalmaz.

A speciális szaktudás és a vezető beosztás mentességet ad

A szabályozás alól mentességet élveznek az úgynevezett piaci kulcsszereplők, azaz a vezető beosztású vagy speciális tudással rendelkező munkavállalók, ezen állások betöltésénél hazánk munkaügyi szervei nem vizsgálják, hogy van-e a pozícióra alkalmas magyar munkaerő.

A bevezetendő intézkedések alkalmazása rugalmas, amennyiben egy ország könnyít a piaci szabályozásán, úgy vele szemben Magyarország is lazít a szabályokon.

Ladó Mária, a foglalkoztatási tárca Munkaügyi Kutatóintézetének főigazgatója szerint a tagállamok várhatóan nem használják ki a munkaerő-piaci korlátozások csatlakozási szerződés által hét évben maximált teljes időtartamát. Úgy vélte, 2-5 év közötti időtartam alatt ezek az intézkedések fokozatosan megszűnnek.

Magyarországon a 2004. évre összesen 50 884 külföldi munkavállalási engedélyt állítottak ki. Ebből 29 ezer fő román állampolgár, az unióból 2 200 munkavállaló tartózkodik hazánkban (540 német, 220 osztrák, 390 francia). Rajtuk kívül 870 uniós piaci kulcsszemély tevékenykedik hazánkban.

A csatlakozók ellen is hozhatók védintézkedések

A csatlakozók egymással szemben alapesetben a teljes piacnyitás elvét érvényesítik. Amennyiben valamely régió vagy foglalkozáscsoport munkaerőpiacán zavarokat okozna a többi csatlakozó országból beáramló munkavállalók mennyisége, lehetőség van védintézkedések bevezetésére. A munkaerő-piaci mozgásokat követendő a foglalkoztatási minisztérium minden külföldi munkavállalót regisztrál.

A rendelet szerint a kormány kezdeményezheti a piac átmeneti korlátozását, amennyiben piaci zavarokat észlel. Konzultálva az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal a kedvezőtlen folyamatot alátámasztó dokumentumok benyújtásával javaslatot tehet az Európai Bizottság felé, a döntést a Bizottság mondja ki.

Amennyiben váratlanul következik be a zavar valamely régióban vagy foglalkozáscsoportban, úgy a kormány azonnal beavatkozhat, és utólag értesíti a Bizottságot, amely elbírálja az intézkedés szükségességét.