Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Göncz Kinga: Magyarország számára fontos a NATO bővítése

Cikk:

Magyarország támogatja, hogy Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró is kapjon meghívást a NATO békepartnerség tagjai közé – hangzott el egy pénteki konferencián.
- Magyarország számára fontos a NATO bővítési folyamatának a továbbvitele - hangsúlyozta Göncz Kinga külügyminiszter pénteken a Parlamentben a NATO átalakítása - a Szövetség hatékonyságának fokozása című konferencián.
Magyarország ugyanakkor tudomásul veszi, ha a novemberi rigai NATO csúcskonferencián a tagállamok konszenzusának hiányában nem születik döntés új tagállamok meghívásáról - mondta a külügyminiszter. Hangsúlyozta: a stabilitás zónájának kiterjesztése, illetve az integrációs perspektíva megőrzésének szándéka azonban egyaránt indokolja, hogy a NATO elkötelezze magát egy vagy több ország 2008-ban esedékes meghívására.
Igénylik a partnerországok támogatását
A külügyminiszter hangsúlyozta: a NATO egyre nagyobb mértékben igényli a partnerországok támogatását. Mint mondta, Magyarország támogatja, hogy Rigában a Balkán stabilitásában kulcsszerepet játszó Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina és Montenegró is kapjon meghívást a NATO békepartnerség tagjai közé.
Göncz Kinga kiemelte, hogy Magyarország a továbbiakban is hozzájárul a NATO reagáló erejéhez, amelyről a rigai csúcstalálkozón jelentik be, hogy elérte műveleti képességét, azaz szükség esetén rövid idő alatt bárhol bevethető.
Mint mondta, a csúcstalálkozó napirendjén a NATO aktuális műveletei is szerepelnek majd, köztük az afganisztáni misszió. Az ehhez való hozzájárulás Magyarország legfontosabb missziója.
Új stratégiai koncepciót dolgoznak ki
Göncz Kinga szerint Magyarország egy politikailag és katonailag is hatékony szervezetként látja a NATO jövőjét, amely aktív partnerségi kapcsolatokat ápol. Megítélése szerint a szövetség 1999-ben elfogadott stratégiai koncepciója már nem tükrözi eléggé a biztonsági környezet jelenlegi realitásait és a szövetségtől elvárható szerepet.
A külügyminiszter közölte: a NATO megalakulásának 2009-ben esedékes 60. évfordulóját jó alkalomnak tartaná arra, hogy a szövetség érdemben foglalkozzon egy új stratégiai koncepció kidolgozásával.
Mint mondta, Magyarország abban érdekelt, hogy a NATO és az Európai Unió viszonyát az együttműködés jellemezze, a kapcsolatrendszer jelenlegi szintje nem tükrözi eléggé a valódi stratégiai partnerségben rejlő lehetőségeket.
Átadnánk a magyar parlamenti tapasztalatokat Iraknak
Szili Katalin házelnök az 1956-os forradalom, valamint a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadás évfordulójára emlékeztetett. Ötven éve a magyar nép szembeszállt a kor egyik szuperhatalmával, napjainkban pedig szövetségeseink oldalán együtt folytatjuk a küzdelmet, a globális terrorizmus sokszor arctalan, de félelmetes pusztításokra képes erőivel szemben - mondta.
Sárdi Péter, az Országgyűlés Külügyi Hivatalának vezetője beszámolt arról, hogy az iraki parlamentnek levelet küldött Szili Katalin, amelyben felajánlják a magyar parlamenti tapasztalatok átadását.
Aggasztó a terrorizmus erősödése
Szekeres Imre honvédelmi miniszter szerint 1990 után a NATO 11 évig "stratégiai szabadságon" volt, a szövetségesek többsége soha nem volt akkora biztonságban, mint ebben az időszakban. Magyarország azonban közvetlen közelről élte meg a délszláv háborút ezekben az években. 2001. szeptember 11-e azonban egy csapásra megváltoztatta ezt a helyzetet, az átalakuló világ jóval sötétebbé vált a korábban prognosztizáltnál, "és még nem biztos, hogy elértük a mélypontot".
Mint mondta, a nemzetközi terrorizmus erősödni látszik, aggasztóak az Oroszország és Grúzia között élesedő viták, és kérdőjelek merültek fel szinte egész Európa energiabiztonságával kapcsolatban. Az Észak-Korea és Irán atomprogramja körül kialakult vita egyszerre fenyegeti a világgazdaság szempontjából kulcsfontosságú Perzsa-öböl térségét és a Távol-Kelet stabilitását is.
Jelen van Európában az instabilitás
Az észak-koreai nukleáris kísérlet egy újabb negatív mozzanat az utóbbi évek destabilizáló eseménysorozatában. A közeljövőben vélhetően még több állam törekszik majd arra, hogy rendelkezzen nukleáris, biológiai, vegyi vagy radioaktív fegyverekkel - mondta Szekeres Imre. Szólt arról: Koszovóban járva azt tapasztalta, hogy a nemzeti, etnikai problémákból eredő instabilitás nagyon jelen van még Európában. Szekeres Imre fontosnak tartja, hogy a NATO-partnerség gyökeres reformja bekövetkezzen.
Beszélt arról is, hogy a magyar honvédelmi költségvetés szűkös, ezért látványos javulás nem várható a következő 1-2 évben, de bátor lépéseket tett a honvédelem az elmúlt hónapokban, években. Kiemelte, hogy jó ütemben zajlik a jobban telepíthető, rugalmasabb haderő kialakítása.
1956-ról is szó esett
Szekeres Imre az 1956-os forradalmat méltatta, de azt is kijelentette: "nehéz öröksége a magyar nemzetnek, hogy 50 évvel a forradalom leverése után tisztán lássuk, sőt, ha lehetséges, belássuk, külső fegyveres segítség a magyar forradalomban a harmadik világháború kirobbanásához vezethetett volna".
Patrick Hardouin NATO-főtitkárhelyettes korábban Európa-centrikus volt, de a szeptember 11-ei események feltárták, hogy a legnagyobb kihívás Európán kívül található, ezekkel ott kell foglalkozni, ahol kialakultak. Mint mondta, fontos, hogy a NATO-partnerség logikáját Európán kívülre is elvigyék.
Nem csak eszköz a NATO
Szólt arról, hogy mindössze hét olyan tagországa van a NATO-nak, ahol a nemzeti össztermék legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítják. A főtitkárhelyettes szerint meg kell vizsgálni, hogyan tudják a NATO kompetenciáját ötvözni az Európai Unióéval. Kiemelte, hogy a NATO-ra nemcsak eszközként kell tekinteni, hanem egy olyan szövetségként, amely stratégiai vitákat tud folytatni.
Ugrás vissza Ugrás vissza...