A honvédelmi miniszter azt javasolja majd a kormánynak, hogy az észak-afganisztáni magyar vidéki újjáépítő csoport (PRT) mandátumát hosszabbítsák meg az ott hamarosan beinduló civil programok befejezéséig, azaz ez utóbbiakat - sikerességük biztosítására - "kísérjék végig" a katonai jelenléttel.

Erről Szekeres Imre csütörtökön Brüsszelben beszélt, miután megbeszélést folytatott a NATO főtitkárával, Jaap de Hoop Schefferrel. A tervezettnél hosszabbra nyúlt megbeszélésen mindenekelőtt az afganisztáni és a balkáni magyar szerepvállalás, valamint a magyarországi haderőreform kérdései kerültek szóba.

Afganisztán kapcsán a miniszter elmondta: a magyar PRT április elsejével indítja be saját civil újjáépítési programjait. (Az afganisztáni vidéki újjáépítő csoportok ugyanis nem pusztán az adott körzet biztonsági helyzetének rendezésében segítenek, de a helyi gazdasági élet fellendítésében, az életkörülmények javításában is szerepet játszanak.)

A kormány dönt a kérdésben

Magyarország eredetileg két évre vállalta az egyik észak-afganisztáni PRT működtetését, s ez az időszak jövő ősszel járna le - de nem bizonyos, hogy a most beinduló, magyar támogatással zajló civil programok (az egészségügy területén több orvosi rendelő berendezése, bizonyos szűrővizsgálatok megszervezése, a mezőgazdaságban a vízgazdálkodás javítása, s ezek mellett a helyi közigazgatás és rendőrség fejlesztése) addigra be is fejeződnek.

Szekeres Imre közlése szerint Jaap de Hoop Scheffer támogatta a felvetést, de a kérdésben a kormány dönt majd.

Afganisztán kapcsán a védelmi miniszter még egy magyar kezdeményezésről tájékoztatta a NATO-főtitkárt: felajánlotta, hogy ha a katonai szövetség igényli, akkor 2008 szeptemberétől Magyarország venné át a kabuli repülőtér működtetését. Ez mintegy 30 embert igényelne - tette hozzá.

Fontos a Balkán stabilitása

Nyugat-Balkánról szólva Szekeres Imre leszögezte: Magyarország számára elsőrendű érdek e térség stabilitása, s ezt tükrözi az is, hogy a külföldön lévő magyar katonák többsége (Koszovóban 470, Bosznia-Hercegovinában 140 fő) itt állomásozik.

A védelmi miniszter közölte a NATO-főtitkárral, hogy Magyarország Koszovóban az eddiginél magasabb szintű katonai feladatok ellátására készül: míg jelenleg a magyar katonák alapvetően őrző-védő tevékenységet látnak el, 2008-tól bekapcsolódnának a járőrözésbe. Bosznia-Hercegovina kapcsán pedig - miközben az Európai Unió két napja döntött ottani békefenntartó ereje több mint felének kivonásáról - Szekeres Imre azt közölte, hogy Magyarország nem tervez csökkentést.

Többet költöttünk katonai célokra

Végül a miniszter arról is beszámolt, hogy tájékoztatta a NATO-főtitkárt a magyar honvédség átalakításáról. Mint elmondta, tavaly Magyarország a tervezettnél többet költött védelmi célokra (a költségvetési törvény a GDP 1,18 százalékát szánta volna e feladatcsoportra, de a tényleges adat végül 1,27 százalék lett.)

Idén pedig a kormány eleve úgy számolt, hogy ha a NATO gyorsbevetésű alakulatának vagy az EU harccsoportjainak kapcsán bármiféle magyar kiadás lenne (a NATO-erőbe Magyarország rendszeresen ad alakulatokat, a 2007 elején beindult EU-harccsoportok rendszerében pedig az év második felében eleve a magyar-olasz-szlovén egység lesz készenlétben), akkor az nem a védelmi, hanem a központi költségvetést terheli.

Szekeres Imre Brüsszelből a németországi Wiesbadenbe, az EU-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozására utazott tovább.