Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A hálózati szolgáltatónál végzett, előre tervezett karbantartás miatt az Oktatási Hivatal publikus szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

Előre tervezett karbantartás – Oktatási Hivatal (2022. 05. 26.)

Kezdete: 2022. 05. 26. 20:00. Vége: 2022. 05. 26. 23:00

 

MORZSÁK

TARTALOM:Új típusú kihívásokkal kell szembenéznie a NATO-nak

Cikk:

A NATO-nak új típusú biztonsági kihívásokkal kell szembenéznie, amelyeket a tagállamok egyre karcsúsodó védelmi költségvetése mellett kell kezelnie - mondta az Országgyűlés elnöke egy csütörtöki budapesti nemzetközi konferencián.

A NATO a chicagói csúcstalálkozó után című tanácskozáson Kövér László köszöntőjében az Észak-atlanti Szerződés Szervezete számára is kedvező példaként említette a visegrádi államok - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - egyre bővülő védelmi együttműködését. Arról is szólt: a biztonsági környezet állandó változása megköveteli a védelmi szervezet folyamatos fejlesztését, belső átalakítását. A házelnök a májusi NATO-csúcs jelképes, de nem feltétlenül pozitív üzenetének tekintette, hogy tagfelvételről nem született döntés, miközben négy állam kíván csatlakozni a NATO-hoz. Kövér László fontos érdeknek nevezte, hogy a nyugat-balkáni államok felvételével növekedjen a térség stabilitása.

Martonyi János külügyminiszter kiemelte, a NATO chicagói csúcstalálkozója megerősítette, hogy a szövetség továbbra is a biztonság sarokköve marad, és a tagállamai közötti szolidaritásnak nem szabad kiüresedett gondolattá válnia. A szervezetre senki sem tekinthet úgy, mintha visszalépne, meghátrálna korábbi elkötelezettségétől - közölte. A külügyminiszter szerint Chicagóban jó utat jelöltek ki a tagállamok, a válság ugyanakkor ébresztőt fújt Európának: a  felelőssége nő, de kevesebből kell gazdálkodnia.

Hende Csaba honvédelmi miniszter a NATO partnerségi hálózatával és a képességfejlesztéssel kapcsolatban szorgalmazta a transzatlanti együttműködés fejlesztését. Ugyanakkor megerősítette, hogy a gazdasági válság a katonai kiadásokra is hatással van. A miniszter a partnerség jó példájaként beszélt a közép-európai együttműködésről, valamint a visegrádi országok kapcsolatáról. A V4-ek a helikopterpilóták képzésében, a vegyvédelem és a műveleti logisztika képességeinek megosztásában értek el sikereket, és ez hosszú távon erősítheti a védelmet. Hende Csaba nemzeti érdeknek nevezte a nyugat-balkáni tagjelölt országok felvételét a NATO-ba, e nélkül ugyanis szerinte nem biztosítható tartós béke a térségben. Hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett ezen országok támogatása, reformfolyamataik megvalósítása mellett. A honvédelmi miniszter az informatikai támadások kivédésének fontosságáról is beszélt, amelyhez szerinte a civil társadalom bevonására is szükség van.

Kolinda Grabar-Kitarovic, a NATO közkapcsolatokért felelős helyettes főtitkára kiemelte, a tagállamok fő célja a globális biztonság, amely a gazdasági fejlődés alapja is. A biztonságot a tagállamokban sem lehet természetesnek venni, rengeteg kihívással kell megküzdeniük ma is, hogy fenntartsák, a szövetségnek azonban sikerül felülkerekednie ezeken a kihívásokon. Véleménye szerint a transzatlanti kapcsolatok nagyon erősek ma is, és az Egyesült Államok Ázsia felé fordulása a NATO-t is erősíti. Arra is kitért, hogy miután a szövetségesek kivonulnak Afganisztánból, nem hagyják magukra az embereket, továbbra is segítséget nyújtanak az ország fejlődéséhez, az államépítéshez.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a NATO békepartnerségi programja hasznos eszköz, hiszen hatékonyan segíti a szövetség céljainak elérését, a biztonság megteremtését. Az államtitkár a konferencián azt mondta, a partnerek bevonása már nem kivétel, hanem szabály lett a NATO műveleteiben, hiszen felismerték: a nemzetközi kihívásokat csak szoros együttműködésben lehet kezelni, csak így lehet a rendelkezésre álló forrásokat a legjobban kihasználni. Úgy fogalmazott, a NATO békepartnerség azért is hasznos, mert egy közös "biztonsági kultúra" kialakítását, megerősítését segíti, így az országok hatékonyabban háríthatják el a fenyegetéseket. A partnerségi program emellett ösztönzi a kapcsolatépítést az euroatlanti régión kívüli országokkal, így alkalmat nyújt a szélesebb körű eszmecserére - hangsúlyozta. Emlékeztetett arra: annak idején a NATO partnerségi programja tette lehetővé, hogy Magyarország a közép-európai térségben az elsők között kapjon meghívást a szövetségbe.

Balla Mihály (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke beszédében kiemelte, a jelenlegi gazdasági válságban is fontos a hadiképességek megtartása, bár a források szűkösebbek. Minden országnak meg kell találnia a helyzetére legmegfelelőbb megoldást, ahogyan azt Magyarország is teszi - tette hozzá. A NATO jövőjét rengeteg külső tényező befolyásolja, így például Kína törekvése a hadserege modernizálására, az amerikai-orosz viszony és az, hogy az Egyesült Államok a csendes-óceáni térségnek egyre több figyelmet szentel. A jövő kihívásai között említette, hogy miután a nemzetközi erők 2014-ben elhagyják Afganisztánt, lesz-e erejük a most szerveződő afgán biztonsági erőknek, hogy stabilizálják a helyzetet.  A világ nagyon átalakult Magyarország NATO-csatlakozása óta, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokkal például más biztonsági kihívások jelentek meg, és a következő ilyen fordulat az, hogy a kibertámadások egyre nagyobb fenyegetést jelentenek - vélekedett.

Kovács László (MSZP), a külügyi bizottság alelnöke arról beszélt, az EU és NATO hasonlít egymásra, hiszen mindkettő története a kihívások és azok sikeres megválaszolásának története, és mindig kicsit erősebben kerülnek ki a nehéz helyzetekből. A NATO-nak eddig nagyon különböző kihívásokkal kellett szembenéznie - idézte fel, példaként említve egyebek mellett a Szovjetunió széthullását, a regionális konfliktusokat a Balkánon, az arab tavasz eseményeit és a terrorizmus elleni küzdelmet. Most azonban egy új, a NATO-n kívüli probléma jelentkezett: a gazdasági válság nehezíti meg a kihívások eredményes kezelését - közölte. Kiemelte, az atlanti szervezet a chicagói csúcson is arra kereste a választ, hogy a gazdasági nehézségek idején, amikor nincs mód a védelmi kiadások növelésére, sőt sokszor még a szinten tartásukra sem, hogyan lehet garantálni a biztonságot, a védelmet, és elkerülni, hogy a gazdasági válságot egy biztonsági is kövesse. A tagállamok végül nem az olcsó, hanem a költséghatékony védelem mellett döntöttek, és elhatározták, hogy még szorosabbra fogják az együttműködésüket - mondta a politikus.

Ugrás vissza Ugrás vissza...