Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Orbán Viktor: 1848 örökösei vagyunk

Cikk:

A fővárosban, a környező országok magyarlakta területein és a tengerentúlon is megemlékezéseket tartottak az 1848-as forradalom és szabadságharc 164. évfordulója alkalmából. Tarlós István főpolgármester a Múzeumkertben a szabadsággal együtt járó felelősségre emlékeztetett, Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth-téren elmondott ünnepi beszédében pedig úgy fogalmazott: mi ma élő magyarok 1848 örökösei vagyunk.

A hivatalos állami megemlékezések csütörtökön reggel kezdődtek a Kossuth téren, ahol katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 164. évfordulójának alkalmából. A zászlófelvonáson részt vett Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök, de jelen voltak a kormány tagjai, több parlamenti párt képviselői és a diplomáciai testület tagjai is.

A Parlament előtti térről ünnepi menet indult a Magyar Nemzeti Múzeumhoz a Nemzeti Lovas Díszegység és katonazenekar felvezetésével. Amikor az ünnepi menet tagjai elindultak az Alkotmány utcából a Múzeumkertbe, Lengyelországból érkezett szimpatizánsok mintegy 200 fős csoportja csatlakozott hozzájuk. Ők lengyel nemzeti zászlókat és Gazeta Polska feliratú transzparenseket tartottak a magasba.

MTI

Tarlós István: Budapest ma újra a bátor változtatások városa

A Múzeumkertben mondott beszédében Tarlós István az 1848-as példára utalva a bátor változások városának nevezte Budapestet. A főpolgármester szerint a szabadság akkoriban függetlenséget, önrendelkezést és választójogi törvényt jelentett, azonban figyelmeztetett arra is, hogy a szabadság nem lehet egyenlő a korlátok nélküliséggel, az nemcsak jogokkal, hanem felelősséggel is jár. A főpolgármester külön köszöntötte a lengyel vendégeket és a közös történelmi szálakat felidézve köszönetet mondott nekik a "baráti bíztatásért".

A városvezető szerint lehet a regnáló hatalmat szeretni vagy nem szeretni, de a nemzet tagjaként a nemzetet nem szeretni vagy a nemzetnek ártani bűn és súlyos hiba. A kétkedőknek azt üzente, nincs mitől félniük, s hangsúlyozta: "senkinek ne legyen kétsége, hogy Európához akarunk tartozni". A főpolgármester azt is elmondta: Magyarország ha nem is nagyhatalom, egészséges tartása és saját értékei vannak, amelyek miatt véleménye szerint Európának nincs oka szégyenkezni.

Orbán Vitkor: 1848 örökösei vagyunk

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth-téren arról beszélt, hogy szavaival arra szeretne emlékeztetni: mi ma élő magyarok 1848 örökösei vagyunk, a magyarok programja és kívánsága pedig 1848-hoz hasonlóan ma is az, hogy ne váljunk gyarmattá. Beszédében a kormányfő hangsúlyozta, hogy meg fogják védeni a 20 év utána megszületett új alkotmányt és úgy fogalmazott: itt és most egyszerre van szükségünk a radikális Petőfire, a tettre kész Kossuthra és a bölcs Széchenyire.

A miniszterelnök saját honlapján megjelent ünnepi üzenetében emlékezett meg a határainkon túl ünneplő magyarokról. A kormányfő köszönetet mondott azoknak, akik az elmúlt egy évben - dacolva a kockázatokkal - felvették a magyar állampolgárságot. Velük együtt újra méltó tettet hagyhatunk örökül az utánunk jövőknek: a határokon átívelő nemzetegyesítés nagy művét – áll Orbán Viktor üzenetében.

Szájer József: nem szabad feladni a közös Európa eszményét

Ma is embert próbáló időket élünk, ma is sokan mondják, minek a kitaposott utat elhagyni, de akarjanak bármilyen hatalmasok is lebeszélni minket arról, hogy saját utunkat járjuk, sohasem adhatjuk fel a reményt arra, hogy összefogva képesek leszünk kivívni a szabadságot - mondta Szájer József a Kossuth téri díszünnepségen tartott beszédében. A fideszes európai parlamenti képviselő szerint azért, mert egyes politikusok vagy újságírók kettős mércét alkalmaznak, nem szabad feladni a reményt egy közös, nemzetek összefogásán alapuló Európa eszményében. A politikus köszönetet mondott az embereknek a támogatásért, és külön megköszönte a támogatást a lengyeleknek, a litvánoknak, az osztrákoknak, a cseheknek, a szlovéneknek, a románoknak, a spanyoloknak és mindenki másnak, aki az elmúlt hónapok nehéz vitáiban nyilvánosan vagy zárt ajtók mögött megszólalt Magyarország mellett.

Ünnepi megemlékezést tartottak Bécsben is

Koszorúzással és emlékműsorral emlékeztek meg az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcról csütörtökön az ausztriai magyar egyesületek és egyházi gyülekezetek, valamint a bécsi magyar kulturális intézet és a bécsi magyar nagykövetség. Szalay-Bobrovniczky Vince bécsi nagykövet beszédében utalt arra: nem csak Lengyelország és Litvánia, de Ausztria is kiállt Magyarország mellett, ez lehetőség arra, hogy kapcsolataink kedvezőbb korszakba lépjenek. Kovács István történész, volt krakkói főkonzul ünnepi beszédében úgy fogalmazott, alig van olyan más olyan történelmi esemény, amelyhez annyira személyes volna a négy-öt emberöltővel későbbi generációk kötődése, mint amennyire a magyaroké 1848-49-hez.

Koszorúzásokkal emlékeztek Párizsban

Koszorúzásokkal emlékeztek meg csütörtökön Párizsban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 164. évfordulójáról. A Saint-Lazare pályaudvar közelében található Kossuth téren a helyi önkormányzattal közösen tartották megemlékezésüket a franciaországi magyar szervezetek és a magyar külképviselet. Az egybegyűltek megkoszorúzták Kossuth Lajos emléktábláját, amelyet 14 évvel ezelőtt, az 1848-as forradalom 150. évfordulóján az Emberi Jogok Magyar Ligája helyezett el a tér egyik épületén. A liga elnöke, Méray Tibor, Párizsban élő író-újságíró is virágot helyezett el az emléktáblánál.

A kanadai magyarok is keresik a köteléket Magyarországgal

A kanadai magyarok által benyújtott állampolgársági kérelmek százai azt jelzik, hogy az itt élők a nagyobb anyagi jólét ellenére is keresik a köteléket Magyarországgal - közölte Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, aki szombaton részt vett a vancouveri magyarság március 15-i megemlékezésén és jelen volt egy csoportos állampolgársági eskütételen is. A délnyugat-kanadai nagyvárosban szombaton százan tették le az állampolgársági esküt és további háromszázan vettek részt a 1848-as forradalommal kapcsolatos megemlékezésen.

A csehországi magyarok is megemlékeztek a szabadságharc évfordulójáról

A cseh- és morvaországi magyarok szombaton délután Prágában emlékeztek meg az 1848-49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc 164. évfordulójáról. A nemzeti ünnep alkalmából a Cseh- és a Morvaországi Magyarok Szövetsége, az Együttélés Politikai Mozgalom és más csehországi magyar szervezetek képviselői Prágában koszorúkat és virágokat helyeztek el II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem emléktáblájánál a Kisoldali téren (Malostranské námestí). Az emléktábla az 1989-es rendszerváltás óta hagyományos helye a csehországi központi március 15-i ünnepségeknek. Az idei megemlékezésen részt vettek a prágai magyar nagykövetség diplomatái, a Prágai Magyar Kulturális Intézet képviselői, a prágai Ady Endre Diákkör, a szlovákiai diákklubok képviselői és magyar turisták is. Az ünneplők között nagy számban voltak fiatalok. A megemlékezés végén a mintegy 200-250 résztvevő közösen elénekelte a Himnuszt.

Magyar állami kitüntetéseket adtak át Varsóban magyar és lengyel kutatóknak

Magyar állami kitüntetéseket adott át - Schmitt Pál köztársasági elnök megbízásából - Kiss Róbert varsói magyar nagykövet a két nemzet barátságát elmélyítő magyar és lengyel kutatóknak, valamint egy lengyel vállalkozónak a nemzeti ünnep alkalmából vasárnap este a varsói királyi várban. A magyar államfő a magyar-lengyel kulturális és tudományos kapcsolatok erősítéséért és fejlesztéséért Jerzy Wyrozumski történészt a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével, Esztényi Szabolcs zongoraművészt és zeneszerzőt, Körmendy Adrienne történészt és Petneki Áron történészt a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki, míg a két ország gazdasági együttműködésének serkentéséért Mieczyslaw Lubowiecki vállalkozónak a Magyar Ezüst Érdemkeresztet adományozta. A kitüntetettek nevében Wyrozumski mondott köszönetet a megtiszteltetésért, hangsúlyozva: "mindannyian a legjobbakat kívánják Magyarországnak".

Semjén: Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték

Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen értéket, gazdagságot ad az egyetemes emberiségnek, ezért az a nemzet, amely megőrzi kultúráját és értékeit, az egyetemes emberiségnek tesz ezzel szolgálatot - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az isztambuli magyar főkonzulátuson tartott március 15-i megemlékezésen. A politikus szerint a túlerő ugyan legyőzte az 1848-49-es szabadságharcot, amely azonban erőt adott ahhoz, hogy a nemzet túlélje ezt a katasztrófát. A kormányfő-helyettes emlékeztetett arra, hogy Szent István korában a független állam létrehozása és egy ázsiai nép Európához kapcsolása, 1848-ban a független Magyarország megteremtése és a reformok végrehajtása volt a cél, 1956-ban pedig a megszálló szovjetek távozása és a demokratizálódás.

A miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott Törökországnak azért, hogy mind a Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc, mind pedig az 1848-49-as forradalom és szabadságharc után befogadta a magyar menekülteket. A kormányfő-helyettes a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztje kitüntetést adta át Erdogan Ekrennek, Magyarország rodostói (Tekirdag) tiszteletbeli konzuljának, Günes Gürsler ügyvédet pedig a Magyar Arany Érdemkereszttel tüntette ki.

Finn kortárs zeneszerző magas magyar kitüntetése

Magas állami kitüntetést, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét koncert keretében vette át Einojuhani Rautavaara, Finnország egyik legnagyobb kortárs zeneszerzője szombaton a helsinki Finlandia Palotában. A díjat Schmitt Pál magyar köztársasági elnök március 15. alkalmából adományozta a 84 éves finn komponistának, akinek Forrai Kristóf helsinki magyar nagykövet adta át a kitüntetést. Magyarország ezzel az érdemrenddel ismerte el Einojuhani Rautavaara munkásságát, kiemelve az 1956-os magyar forradalmat feldolgozó Kaivos (Bánya) című operáját, valamint Bartók Béla, Kodály Zoltán és Liszt Ferenc életművének finnországi népszerűsítését.

Ugrás vissza Ugrás vissza...