Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Társadalmi szervezetek névjegyzéke

Létrehozva: 2009. október 8.
Módosítás: 2010. március 5.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

PiktogramKapcsolódó anyagok

?

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

2009. október 1-jétől új szolgáltatást indított a Kormányzati Portál. Ennek célja, hogy bekapcsolja a társadalmi szervezeteket a hatósági eljárásokba.

A szolgáltatás célja

A Kormányzati Portál http://nevjegyzek.magyarorszag.hu/ oldaláról letölthető, elektronikus nyomtatvány kitöltésével bármely társadalmi szervezet önkéntesen, az érdekeltségi körébe tartozó ügytípus megjelölésével regisztrálhatja magát az elektronikus adatbázisban. Ha a regisztrációt követően olyan eljárás indul (pl. autópálya-építés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult eljárás, környezetvédelmi eljárás), amelyben a regisztrált társadalmi szervezet ügyfélnek minősül, akkor az eljáró hatóság személyre szóló elektronikus értesítést küld számára az eljárás megindulásáról és az üggyel kapcsolatos legfontosabb információkról. Maga az adatbázis - természetesen a személyre szabott értesítők nélkül - minden érdeklődő számára ingyenesen, korlátozás nélkül elérhető a honlapon.

A regisztráció menete

A honlapról letölthető és az Általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK) segítségével kitölthető nyomtatványon a szervezet azonosítását szolgáló adatokat (név, bírósági nyilvántartási szám, működési terület, képviselet, szervezet elektronikus elérhetőségei) kell megadni, emellett ki kell választani azokat az eljárásokat, amelyek megindulásáról a regisztráló értesítést kér.

A hatályos törvényi rendelkezések kapcsán összesen 17 fajta ügycsoport különíthető el (pl. a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásai, az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt indult eljárások, a zajvédelmi eljárások), ezeken az ügytípusokon belül 108 önálló eljárás határolható le. A regisztráló a megadott opciók közül választhat, elvileg akár valamennyit kiválaszthatja. Arról, hogy a regisztráló szervezet valóban ügyféllé válik-e, a törvényi kritériumok teljesülésének vizsgálata alapján a konkrét eljárást megindító hatóság dönt. Az eljárások listáját a továbbiakban az igazságügyi és rendészeti miniszter monitoringozza.

A kitöltött nyomtatványt Ügyfélkapun keresztül kell feladni. Az adatbázist a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) működteti.

A KEKKH a bejelentkezett szervezeteket érdemben nem ellenőrzi, egyedül akkor törölheti őket az adatbázisból, ha tudomást szerez arról, hogy megszűntek vagy a megadott elérhetőségükön nem érhetőek el (ez praktikusan a regisztrációt kezdeményező személy ügyfélkapu-hozzáférésének megszűnését jelenti). Hivatalból azonban a szervezetek adataiban, akár elérhetőségükben bekövetkező változásokat nem követi nyomon, ahogyan az eljáró hatóságot sem terheli ilyen feladat: a tervezet egyértelműen rögzíti is, hogy az adatváltozás bejelentése elmulasztásának következményei a szervezetet terhelik.

Az elektronikus értesítés általános szabályai

A hatóságnak az eljárás megindításától számított öt munkanapon belül hirdetmény útján értesítenie kell a törvényi rendelkezés alapján ügyfélnek minősülő ismert szervezeteket az eljárás megindulásáról. A regisztrált és a hatóság vizsgálata alapján ügyfélnek minősülő szervezetek emellett elektronikus értesítést is kapnak a Kormányzati Portálról elérhető, nyilvános elektronikus adatbázis alapján. A hatóság a honlapon a működési terület és a konkrét eljárásra való összetett kereséssel gyűjti ki az adott ügyben érintett regisztrált szervezeteket.

Az elektronikus értesítés tartalmazza:

a) az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét,

b) az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást, ideértve hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba,

c) hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét,

d) az ügy rövid ismertetését,

e) a vélelmezett hatásterület kiterjedését (ha az értelmezhető).

Az értesítést követően a szervezet hoz döntést arról, kíván-e az eljárásban ügyfélként részt venni, veszélyeztetett-e ennek hiányában az általa védett közérdek vagy jog. Ha a szervezet úgy dönt, hogy nem kapcsolódik be az eljárásba, ennek hátrányos következménye akkor lehet, ha külön törvény ahhoz kötötte az ügyféli jogok gyakorlását, hogy az ügyfél az első fokú eljárásban részt vesz. Jelenleg csak a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény, továbbá a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény tartalmaz ilyen jellegű rendelkezést.

Az újonnan létrehozott elektronikus értesítés a társadalmi szervezeteket segítő szolgáltatás, azonban továbbra is az eljárás megindításáról szóló hirdetményi közlés az a garanciális minimum, amelynek minden esetben helye van, ha ügyféli jogokkal felruházott társadalmi szervezet érintett az eljárásban, ehhez fűződik az a vélelem, hogy az érintett ügyfelek megkapták az értesítést az eljárás megindításáról. A társadalmi szervezeteket is védi emellett az a 2009. október 1-jétől hatályos rendelkezés, amely szerint az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

Az adatbázis és értesítés részletes szabályait egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az új szolgáltatás háttere

A társadalmi szervezeteknek szóló értesítés jogi hátterét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2008. december 15-én elfogadott módosítása teremtette meg. Ez több más, az ügyfelek érdekeit egyaránt szolgáló és az eljárást gyorsító, egyszerűsítő rendelkezést is tartalmazott.

A speciális elektronikus adatbázis létrehozásának és értesítés küldésének alapgondolata onnan ered, hogy a társadalmi szervezetek nem szokványos értelemben vett ügyfelek, hanem csak abban az esetben élhetnek valamennyi ügyféli jogosítvánnyal, ha külön törvény azt kifejezetten lehetővé teszi. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozik annak megítélése, melyek azok az ügytípusok, amelyeknél az actio popularis-nak létjogosultsága van, mivel a társadalmi szervezet erőforrásai és háttérismeretei folytán a közvetlenül érintett természetes személyeknél vagy a nem kifejezetten ilyen célra létrejött más szervezeteknél hatékonyabban tud fellépni. Jelenleg számos törvény - köztük a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény - állapítja meg, hogy az általa létrehozott egyes hatósági eljárásokban mely jog vagy közérdek védelme érdekében léphetnek fel ügyfélként egyes szervezetek.

Külön kiemelendő emellett a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény, amelynek 98. § (1) bekezdése értelmében a környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket és más, politikai pártnak, érdekképviseletnek nem minősülő - a hatásterületen működő - társadalmi szervezeteket a környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásokban a működési területükön az ügyfél jogállása illeti meg. E rendelkezésen alapul az, hogy a környezetvédelmi szervezetek minden olyan eljárásban ügyfélként vehetnek részt, amelyben valamely környezetvédelmi hatóság (a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, az Országos Főfelügyelőség vagy adott esetben a jegyző) akár hatóságként, akár szakhatóságként eljár. Mivel így a környezetvédelmi céllal létrejött szervezetek ügyféli jogállása a legelterjedtebb és legszélesebb körű, a Kormány várakozásai szerint az elektronikus adatbázis és az annak alapján történő külön értesítés is elsősorban a környezet még magasabb szintű védelmét fogja elősegíteni.

Korábban krónikus problémaként jelentkezett ugyanis, hogy az ilyen szervezetek közvetlen érintettség hiányában gyakran túl későn értesülnek az eljárásról. Ilyenkor már egyáltalán nem vagy csak a többi ügyfél számára jelentős idő- és költségveszteséget okozva tudnak fellépni a lakosság, a környezet vagy más érdek védelmében, amelynek gyakran nemkívánatos hatásaként jelentkezik az eljárások elhúzódása.

A személyre szóló értesítés ezt a hiányosságot kívánja kezelni. Szükséges ehhez természetesen a szervezetek együttműködése is: a regisztráció teljes mértékben önkéntes, ettől függetlenül ítélendő meg az egyes esetekben ügyféli jogállásuk, azaz regisztráció ellenére sem válnak feltétlenül ügyféllé, illetve annak hiányában is elismerhető teljes körű jogállásuk. Az új szolgáltatás ugyanakkor nagy előremozdulást jelenthet az egyesületek számára, hogy hathatósabb érdek-képviseletet nyújthassanak, hiszen idejekorán értesítést kapnak, milyen eljárások indulnak. Az „ügy" szempontjából emellett a szervezetek számára biztosított speciális értesítésnek emellett olyan pozitív hozadéka lehet, hogy már az első fokú eljárásban valamennyi érdek és szempont felszínre kerül és tisztázódik, így nem kerül sor jogorvoslati szakaszra.

Ugrás vissza Ugrás vissza...