Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Értesítjük, hogy az eHR (https://eszemelyugy.gov.hu) felületén 2022. január 17-én (hétfő) 19:00 órától 21:00 óráig karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a szolgáltatás nem lesz elérhető.

Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során! Szíves megértését köszönjük.

NISZ Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Az Országgyűlés elfogadta az OVB beszámolóját

Létrehozva: 2007. február 12.
Módosítás: 2007. február 13.
Forrás: MTI

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

Nagy többséggel fogadta el az Országgyűlés hétfőn mind az Országos Választási Bizottság (OVB), mind pedig Lamperth Mónika beszámolóját az október 1-jei önkormányzati, valamint a települési kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatban.

Szigeti Péter, az OVB elnöke a beszámolójában az október 1-jei választások tapasztalataira alapozva több súlyponti kérdésre hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, három változás lenne indokolt a választójogi törvényben. Elsőként az ajánlószelvények gyűjtésének gyakorlatát említette, ami - az OVB tapasztalatai szerint - ma már nem motiváló eszköz. Ez inkább üzlet lett - tette hozzá.

Akár el is törölhetik a kampánycsendet

Szigeti Péter kitért a kampánycsend intézményére is. Mint mondta, a jelenlegi gyakorlatot két irányba lehetne megváltoztatni. Vagy teljes egészében el kellene törölni a kampánycsendet, vagy csak egy meghatározott körben - a televíziók, rádiók, írott sajtó számára - fenntartani. Ám ugyanezt nem érdemes az elektronikus hírtovábbító eszközök (internet, mobiltelefon, e-mail) körében megtartani - vélekedett.

Az OVB elnöke a további problémás területek között említette a 10 ezer lakosú településeken a vegyes rendszerű választásokat, ahol - mint mondta - felmerül az esélyegyenlőség problémája. Az OVB elnöke úgy vélte, változtatni kellene az igazolással szavazás mai gyakorlatán is.

Szigeti Péter kitért a kisebbségi választásokra is. Szerinte visszaélésre adhat alkalmat az, hogy jelenleg a jegyzők feladata a kisebbségi jegyzék vezetése. Ezért - álláspontja szerint - célszerű lenne e feladattal a kisebbségi szervezeteket megbízni. Hozzátette: a mai gyakorlatot ugyan alkotmányosnak tartja az Alkotmánybíróság, ám az OVB szerint ez aggályos.

Elég volt a 4,3 milliárd forint

Lamperth Mónika területfejlesztési és önkormányzati miniszter azt hangsúlyozta beszámolójában, hogy az Országgyűlésnek kötelessége a választási törvény hiányosságaival, például az ajánlószelvények gyűjtésének gyakorlatával, a kampánycsend kérdésével foglalkozni.

Közölte: az Országgyűlés 4,3 milliárd forintot biztosított az október 1-jei szavazás lebonyolítására, ami elegendő volt.

A miniszter kitért a március 4-én sorra kerülő területi kisebbségi választásokra is. Közölte: ennek előkészítése jelenleg is zajlik.

A levezető elnök a határozathozatalok előtt bejelentette, hogy a művi meddővététel feltételei szigorítását célzó országos népi kezdeményezés támogatására összegyűjtött érvényes aláírások száma meghaladja az Alkotmányban meghatározottat, így az Országgyűlésnek a kezdeményezésről három hónapon belül döntenie kell.

Nemzetközi szerződéseket hirdettek ki

Az Országgyűlés a Magyar Honvédség nemzetközi akciókban való részvételével kapcsolatos - az Alkotmány által előírt - kormányzati beszámolók tudomásul vételével és más nemzetközi szerződések kihirdetésének megszavazásával fejezte be a határozathozatalok sorát.

Elsőként az EU és a Marokkói Királyság közötti euromediterrán légi közlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot fogadta el a Ház 311 igen szavazattal, két nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének rigai csúcstalálkozója idején nyújtott NATO-támogatáshoz történő magyar katonai hozzájárulásról szóló beszámoló határozati javaslatát 306 igen szavazattal, egy nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés.

Biológiai labort küldtünk Rigába

Szekeres Imre honvédelmi miniszter az expozéjában elmondta, hogy Lettország kérte a NATO-t a rigai csúcstalálkozó védelmének biztosítására, amelyben a Magyar Honvédség a biológiai védelem területén tevékenykedett. A miniszter elmondta: a biológiai labor tagjai három héten keresztül látták el a védelmi feladatot, ami 85 millió forintba került a honvédségnek.

Az Irak demokratikus újjáépítéséhez szükséges stabilizációs és humanitárius műveletekben részt vevő külföldi fegyveres erők Magyar Köztársaság területén történő áthaladásáról szóló jelentés határozati javaslatát 307 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, egy tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Szekeres Imre a napirendi pont előadójaként azt közölte, hogy 2005 januárjától 32 áthaladás történt Magyarország területén keresztül, ami 152 gépjárművet és 154 személyt jelentett.

Elégedett a NATO a magyar teljesítménnyel

A Magyar Köztársaság kormányának a NATO Kiképző Missziójában történő magyar katonai részvétellel kapcsolatos döntéséről szóló beszámoló határozati javaslatot 305 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, három tartózkodással fogadta el a törvényhozás.

Szekeres Imre előadóként elmondta, hogy a NATO missziójában 20 törzstiszt vett részt, kiképzői, összekötői és tanácsadói minőségben - a visszajelzések alapján kiváló teljesítménnyel.

A magyar vezetésű afganisztáni tartományi újjáépítési csoport létesítéséről szóló beszámoló határozati javaslatát 353 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, öt tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Civil programokban is részt vesz a magyar kontingens

Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta, hogy a Baglan tartomány újjáépítését segítő magyar kontingens 11 milliárd forintba kerül a költségvetésnek, illetve 2007-2008-ra 500-500 millió forintot különítettek el a költségvetésben, segélyprogramokra.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a védelmi és stabilizációs feladatok mellett a magyar kontingens részt vesz egészségügyi, geológiai, illetve civil programokban is.

Az Országgyűlés - a házszabálytól való eltéréssel - egyhangúlag, 304 igen szavazattal, fogadta el a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását. Avarkeszi Dezső (MSZP), az alkotmányügyi bizottság elnöke a napirendi pont előadójaként elmondta, hogy az Alkotmánybíróság szervezetéről és eljárási szabályairól szóló jogszabály módosításának késlekedése miatt hiányos a testület ügyrendje, ami munkaügyi problémákat is felvet, ezért van szükség erre a törvénymódosításra, amelyet az alkotmányügyi bizottságban egyhangúlag támogatott valamennyi frakció.

Ugrás vissza Ugrás vissza...