Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Lezárult az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka

Cikk:

A rendkívüli ülésszak utolsó napján a képviselők elfogadták a 2010-es adótörvényeket, az Országgyűlés alelnökévé választották Pelczné Gál Ildikót (Fidesz), a PSZÁF elnökévé pedig Farkas Ádámot. A holokauszttagadást büntethetővé tevő alkotmánymódosítás nem kapott többséget. A parlament szeptember 14-én folytatja munkáját.

A képviselők 280 igen és 38 nem szavazat mellett választották alelnökké Pelczné Gál Ildikó fideszes képviselőt. A Háznak azért kellett új alelnököt választania, mert az európai parlamenti (EP) választáson mandátumot szerzett Áder János (Fidesz) - az EP-képviselők jogállásáról szóló törvény szerint - nem lehet egyszerre tagja az európai és a magyar parlamentnek is.

Farkas Ádám a PSZÁF új elnöke

    
Az Országgyűlés 209 igen, 130 nem szavazattal és 5 tartózkodással választotta meg Farkas Ádámot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Felügyeleti Tanácsa új elnökévé. Az új vezető, a közgazdász végzettségű Farkas Ádám, aki 1997 és 2001 között a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója volt, többek közt a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank vezérigazgatójaként, majd az Allianz Bank vezérigazgatójaként is dolgozott. A Budapesti Corvinus Egyetemen, valamint a Nemzetközi Bankárképző Központnál 1991 óta végez oktatói munkát.

Új tagok a médiakuratóriumokba

    
A parlament 355 igen és egy nem szavazattal választotta meg a Fidesz által delegált Szabó Lászlót Hankiss Ágnes helyére a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Elnöksége új tagjának. Szabó László megbízatása július 1-től hatályos. Hankiss Ágnes az Európai Parlamentben folytatja munkáját. A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Elnöksége új tagjává Szabó László helyett Bordás Vilmost, az Országos Választási Bizottság (OVB) Fidesz-delegáltját választotta meg az Országgyűlés 359 igen szavazattal. Bordás Vilmos OVB-ben betöltött tisztségét az új, július 1-jétől ellátandó megbízatásával párhuzamosan gyakorolja.

Elfogadták az MTI tavalyi beszámolóját
    
Az Országgyűlés 207 igen, 151 nem szavazattal és két tartózkodással fogadta el a Magyar Távirati Iroda (MTI) Zrt. 2008-as tevékenységéről szóló beszámolót. Az országgyűlési határozat szerint az MTI eleget tett a hírügynökségi törvényben megfogalmazott feladatainak. A hírügynökség 3,532 milliárd forintos mérlegfőösszeg mellett mintegy 6,6 milliós mérleg szerinti eredménnyel zárta a tavalyi évet.
    
Elutasították a holokauszttagadást büntethetővé tevő alkotmánymódosítást

Elutasította a parlament az MSZP a holokauszttagadást büntethetővé tévő alkotmánymódosítását. A képviselők 189 igen, 165 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett utasították el a kétharmados támogatást igénylő törvényjavaslatot.

Jövőre megszűnik a képviselői költségtérítés

Jövőre megszűnik a képviselői költségtérítés, a képviselők javadalmukból, azaz a bevételükből csak számlával igazolt költségeiket vonhatják le; a képviselői javadalom a személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik az elfogadott kétharmados többséget igénylő törvénymódosítás szerint.
 
Az Országgyűlés az alkotmánymódosítást 340 igen szavazattal, 19 nem és két tartózkodás mellett szavazta meg hétfőn. Az ezzel összefüggő, az egyes képviselői juttatások és kedvezmények megszüntetéséről szóló törvényjavaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit 341 igen, 19 nem és egy tartózkodás mellett, az egyszerű többséget igénylő rendelkezéseket 339 igen, 19 nem szavazattal és egy tartózkodással fogadta el a Ház.

Az új, 2010. január 1-jétől hatályba lépő szabályok szerint az országgyűlési képviselők javadalmazása adóköteles: az alapdíj és a bizottsági vagy az országgyűlési tisztségért járó pótdíj mellett jövedelemnek minősül a választókerületi pótlék és a lakhatási támogatás is.

Megszavazták a jövő évi adótörvényeket
    
Az Országgyűlés  211 igen, 152 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett hagyta jóvá a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokat. Jövő évtől 5 millió forintig 17, afelett pedig 32 százalék lesz a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa, az üdülési csekk és a melegétkezési-jegy után 25 százalékos adót kell fizetnie a munkaadónak. Emellett megadóztatják az ingatlannal rendelkező cég eladását, emelkedik a jövedéki adó, 30 százalék lesz az eva kulcsa.
        
Jövőre vagyonadót kell fizetni
    
Jövő évtől adót kell fizetni a nagyértékű lakás, hajó, repülő és személyautó után, az ingatlanadó háromkulcsos lesz. A parlament 195 igen, 165 nem és 1 tartózkodás mellett fogadta el a vagyonadót, új néven az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényjavaslatot.

Az új adót az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szedi be, az adózóknak önbevallást kell készíteniük. Adómentes lesz a tulajdonos által lakott 30 millió forintnál nem drágább és egy második, legfeljebb 15 millió forintot érő lakás. Az ingatlanadó háromkulcsos: 0-30 millió Ft-ig 0,25 százalék, 30-50 millió Ft között 0,35 százalék. 50 millió Ft felett 0,5 százalék. A törvény tartalmazza azt is, hogy 2010-től megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho). A vagyonadót az MSZP frakciójából ketten nem szavazták meg, Laboda Gábor és Mécs Imre. Ellene szavazott hét szabaddemokrata képviselő is, köztük Fodor Gábor.

Az önkormányzati adóhatóság is intézhet elektronikusan ügyet
    
Az Országgyűlés 365 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadta el az adózás rendjéről szóló törvény módosítását. A Kósa Lajos, Debrecen fideszes és Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere által kezdeményezett törvénymódosítás az állami adóhatóság mellett az önkormányzati adóhatóságoknál is lehetővé teszi az elektronikus úton történő ügyintézést. A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Új törvény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról
    
Az Országgyűlés a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényjavaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit 362 igen szavazattal, míg egyszerű többséget igénylő részeit 209 igen, 155 nem szavazattal és egy tartózkodással fogadta el. A törvény értelmében az európai egységes pénzforgalmi szolgáltatás részeként november 1-jétől Magyarországon is alkalmazni kell a közös előírásokon alapuló szabályokat, amelyek az ügyfél tájékoztatásától kezdve végigkísérik az egész pénzforgalmat.
    
Igen a hitelintézeti törvény módosítására
    
A parlament 208 igen és 154 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett jóváhagyta a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosítását. A jogszabály a pénzforgalmi intézmény fogalmát honosítja meg a magyar jogrendben. A pénzforgalmi intézmény - egyebek mellett - számlák közti pénzátvezetést és készpénzátutalást végezhet.

Támogatás a felsőoktatási törvény módosításának
        
Az Országgyűlés 199 igen, 146 nem szavazattal és hét tartózkodással fogadta el a felsőoktatásról szóló törvény módosítását, amelynek korábbi neve a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményekről szóló törvényjavaslat volt. A jogszabályt Hankó Faragó Miklós, Magyar Bálint, Sándor Klára (mindhárman SZDSZ), illetve Szabó Zoltán (MSZP) nyújtotta be.

A törvény szerint magán felsőoktatási intézmény a működési engedélyében foglaltak alapján nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményként működhet, ha alapító okiratában önmagát ilyen intézményként határozza meg, továbbá ha külföldi felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján az Európai Gazdasági Térségről, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes államban akkreditált. További feltétel, hogy az intézményben az adott képzési ciklusban az általa indított szakok többségén a képzés idegen nyelven folyjon.

Jövő májustól két évre csökken a gyes
    
Az Országgyűlés 199 igen, 159 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett újra elfogadta a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, a gyermekek védelméről szóló törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosítását. A 2010. május elseje után születő gyerekeknél már csak kétéves korig jár a gyermeknevelési segély (gyes) az eddigi három év helyett. A  gyermekgondozási díj (gyed) legfeljebb annyi időre vehető igénybe, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, és ugyanúgy mint eddig, maximum a gyermek kétéves koráig jár. Nem emelkedik jövőre a családi pótlék, amelynek összegét az idei szinten fagyasztják be, folyósítását az eddigi maximum 23 évről 20-ra csökkentik.

Igen a nemzeti vízvagyon privatizációjának megakadályozására

A képviselők 346 igen, 16 nem és 1 tartózkodással fogadták el a nemzeti vízvagyon privatizációjának megakadályozásáról szóló törvényjavaslatot. Fónagy János és Ékes József (mindketten Fidesz) az indítványban azt javasolta: a Dunamenti Regionális Vízmű, a Dunántúli Regionális Vízmű, az Észak-dunántúli Regionális Vízmű Zrt., az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt., illetve a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. 75 százalék plusz egy szavazat arányban állami tulajdonban maradjon. Az indítványt Veres János volt pénzügyminiszter és SZDSZ frakció 15 tagja - köztük Kóka János frakcióvezető és Fodor Gábor pártelnök - nem szavazta meg.

Igen a nemzeti agrárkárenyhítési rendszerre és a közbeszerzésekről szóló jogszabályra

Az Országgyűlés 347 igen és 14 ellenszavazattal hagyta jóvá a nemzeti agrárkárenyhítési rendszerről és kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslatot. A közbeszerzésekről szóló jogszabály módosítását is jóváhagyták a képviselők. A törvény rendkívüli sürgősség, valamint ingatlan-, illetve árutőzsdei beszerzés esetére is engedélyezi a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás lebonyolítását.

Támogatás a társasházakról szóló törvénynek

A képviselők 203 igen, 154 nem és 6 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá a társasházakról szóló törvény módosítását. A törvény a tulajdonostársak egyhangú határozatához köti a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalását. A jogszabály rendelkezéseiből következően ilyen lehet a távfűtésről való leválás is, mivel ez a megoldás is járhat akár új épület, épületrész, illetve épületberendezés létesítésével.

Ellenszavazat nélkül fogadta el a Nabucco gázvezeték eseti bizottságával, illetve az élelmiszer termékpályával kapcsolatos javaslatokat a parlament hétfőn. Jóváhagyták a büntetőeljárásról és a Büntető törvénykönyvről szóló módosításokat is.

Igen a büntetőeljárásról és a büntető törvénykönyvről szóló törvényekre
    
A Büntető törvénykönyv módosítását 191 igen, 154 nem és 17 tartózkodással hagyták jóvá, míg a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatot 361 igen 1 nem és 1 tartózkodással szavazták meg. A Btk. módosítása az erőszakos, fegyveres bűncselekményeknél jelent szigorítást, ugyanis kiköti, hogy ezeket kizárólag végrehajtandó szabadságvesztéssel lehetne sújtani. A büntetőeljárásról szóló törvény célja a közbiztonság erősítése, valamint a büntetőeljárások gyorsítása. A törvény módosítása az előzetes letartóztatás abszolút, felső határidejét az eddigi három helyett négy évben határozza meg, ha a terhelttel szemben tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folyik eljárás.

Támogatták a képviselők 188 igen, 173 nem és 1 tartózkodással a közbiztonság és közrend védelmében és fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó jogszabály módosítását is.

Ugrás vissza Ugrás vissza...