Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Újra indokolni kell a tisztviselők felmentését

Létrehozva: 2011. május 25.
Módosítás: 2011. május 25.
Forrás: MTI

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

Újra indokolni kell a kormánytisztviselők és a köztisztviselők felmentését, döntött az Országgyűlés, tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság előzőleg alkotmányellenesnek mondta ki és megsemmisítette az indoklás nélküli elbocsátás lehetőségét. A parlament hétfőn arról is határozott, hogy adókedvezményt kap, aki befizet az államadósság elleni alapba.

Két ellenzéki indítvány tárgysorozatba vételét utasította el hétfőn az Országgyűlés. Az MSZP azt kezdeményezte: a bűncselekmény kárenyhítésre jogosult áldozatai kérelmezhessék, hogy az elkövetőt terhelő kártérítést kivételesen indokolt esetben az állam átvállalja. A javaslat szerint ezzel a kártérítési igény az államra szállna, és az adók módjára behajtható köztartozásnak minősülne. Ficsor Ádám az előterjesztést azzal indokolta, hogy a Szögi Lajos családjának megítélt 46 millió forintot az olaszliszkai lincselés elkövetői nem tudják kifizetni. A javaslat tárgysorozatba vételét a Jobbik és az LMP is támogatta, hat tartózkodó fideszes képviselő kivételével azonban a kormánypártok elutasították. A Jobbik azon javaslatának tárgysorozatba vételét kezdeményezte, amely az üzemanyagokat terhelő áfakulcsot 25-ről 18 százalékra csökkentené. Az indítvány tárgyalását a Ház nagy többséggel leszavazta, bár a jobbikos képviselőkön kívül négy kormánypárti politikus is mellette voksolt.

Újra indokolni kell a tisztviselők felmentését

Ismét indokolni kell a kormánytisztviselők és a köztisztviselők felmentését, akik méltatlanságra és bizalomvesztésre hivatkozva is meneszthetők lesznek. Az Országgyűlés a Fidesz-KDNP szavazataival fogadta el a kormánytisztviselők és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását. Ez azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az indoklás nélküli elbocsátást. Az új jogszabály alapján a munkáltató a felmentést köteles megindokolni, és bizonyítani, hogy indoka valós és jogszerű.

A legtöbb rendelkezését tekintve június elsején hatályba lépő törvény rögzíti a felmentés lehetséges indokait. Eszerint a tisztviselőt fel lehet menteni létszámcsökkentés esetén, ha átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált, ha nyugdíjasnak minősül, illetve ha megszűnt az a tevékenység, amelyben foglalkoztatták. Kötelező a felmentés méltatlanság, nem megfelelő munkavégzés és bizalomvesztés esetén, továbbá ha munkakörének egyoldalú módosítása miatt a tisztviselő ezt kéri, vagy ha egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan. Szintén fel kell menteni a nyugdíjba vonuló tisztviselőt. A módosítás megteremti a jogviszony megszüntetésével szembeni belső jogorvoslat lehetőségét azzal, hogy 2012. január 1-jével létrehozza a kormánytisztviselői döntőbizottságot.

Adókedvezményt kap, aki befizet az államadósság elleni alapba

A parlament döntése alapján adókedvezmény jár azoknak, akik befizetnek az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba: a befizetett összeg csökkenti a személyijövedelemadó-alapot, a vállalkozások pedig költségként számolhatják el. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyezte javaslatot az Országgyűlés 280 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el. Az alap létrehozásáról április elején döntött a kormány egy társadalmi kezdeményezés mellé állva, ugyanis az alapot egymillió forintos kezdőtőkével Rédly Elemér győri katolikus plébános indította. Célja, hogy bevételeket gyűjtsön az államadósság csökkentésére, és a befolyt pénz csak erre használható fel.

A Nemzet Színészeihez hasonlóan választhatják a Nemzet Sportolóit

A sporttörvény kormánypárti és LMP-s képviselők igen szavazata mellett elfogadott módosításával a jövőben a Nemzet Színésze cím jelöléséhez hasonlóan határozhatják meg a Nemzet Sportolóit, vagyis személyükről a cím birtokosainak javaslatára dönt a kormány. Korábban a választást nem szabályozta törvény, de egy 2004-ben hozott kormányrendelet alapján a kitüntetésre javaslatot tehettek például az országos sportági szakszövetségek, illetve a sport területén működő társadalmi szervezetek is.   A képviselők a változtatással azt is kimondták, hogy a Nemzet Sportolóinak száma a továbbiakban nem térhet el tizenkettőtől. A címet jelenleg tizenhárom sportoló tölti be, miután a tavaly elhunyt Polyák Imre birkózó helyére Buzánszky Jenőt és Grosics Gyulát, az Aranycsapat két tagját jelölték.

Jótékonysági világnapot kezdeményez a kormány az ENSZ-nél
    
Az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság határozati javaslatát, amely arra kéri fel a kormányt: kezdeményezze, hogy az ENSZ közgyűlése nyilvánítsa Calcuttai Teréz anya halálának napját (szeptember 5.) a jótékonyság világnapjává. Lukács Tamás (KDNP) bizottsági elnök indoklásában emlékeztetett: Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár áprilisi magyarországi látogatásakor ismertették vele kezdeményezésüket, és ahhoz a főtitkár támogatását kérték.

Kistérségi székhellyé lépett elő Martonvásár

A kistérségi társulásokat szabályozó törvény megváltoztatásával a parlament a Fejér megyei Ercsi helyett Martonvásárt tette meg kistérségi székhellyé. Az Országgyűlés emellett megfosztotta kistérségi székhelyi rangjától a Hajdú-Bihar megyei Létavértest, így ott az eddigi társszékhely, Derecske maradt a közigazgatási terület központja. Az előterjesztést a kormánypártok támogatták.

Módosították a budapesti agglomeráció területrendezési tervét

Az Országgyűlés a Fidesz-KDNP szavazataival módosította a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényt. A változtatások alapvetően a 2008-ban módosított országos területrendezési tervhez igazítják a fővárosi agglomeráció szabályozását.

Ugrás vissza Ugrás vissza...