Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!
 
A Földhivatal Online rendszerben 2020. november 13-án pénteken 17:00 és 23:00 között karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Földhivatal Online szolgáltatást a még nem regisztrált felhasználók nem vehetik igénybe. A karbantartás ideje alatt az új felhasználók regisztrációja, valamint a személyes adatok megadása, módosítása szünetel.
 
Kérjük a fentiek figyelembevételét! Szíves megértését köszönjük.

MORZSÁK

TARTALOM:Elfogadták az új számvevőszéki törvényt

Cikk:

Elfogadta a devizahitelek törlesztési árfolyamának rögzítéséről szóló törvényt hétfőn az Országgyűlés. A képviselők emellett jóváhagyták az orosz tulajdonú Mol-részvények állami visszavásárlását, a jövő év elejéig leállították a bírósági vezetők kinevezését. Az új alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvények közül elsőként az Állami Számvevőszékről szóló jogszabályt fogadta el a parlament.

A többi között a szakszervezeti juttatások csökkentését és a kiszervezések megszüntetését javasolja a vállalatnál a Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető döntéseket vizsgáló parlamenti bizottság, amelynek jelentését elfogadta a parlament. Eszerint a MÁV Cargo eladása stratégiai hiba volt. A vizsgálóbizottság indítványozza, hogy a tárgyalt ügyek közül több esetében Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos terjessze ki a vizsgálatát és, ha indokolt, kezdeményezzen büntetőeljárást. Ebbe a körbe sorolták a többi között a debreceni járműjavító értékesítését. A bizottság emellett sürgeti, hogy a MÁV vezetői vizsgálják felül és szüntessék meg a vállalatcsoportnak előnytelen szerződéseket. A jelentést 295 igen szavazattal, 41 ellenében fogadta el a Ház. Igennel voksoltak a Fidesz-KDNP, a Jobbik és az LMP képviselői, nemmel a szocialisták.

Elfogadta a Ház az új számvevőszéki törvényt

Az új alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvények közül elsőként a parlament elfogadta az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló jogszabályt. A gazdasági és informatikai bizottság indítványát a kormánypártok támogatásával, 252 igen szavazattal, 102 nem ellenében hagyta jóvá a Ház.

A sarkalatos törvény elfogadásával a Ház a büntető törvénykönyvet is módosította. Ennek eredményeként szabadságvesztéssel lesz büntetendő, aki az ÁSZ ellenőrzésével kapcsolatos közreműködési kötelezettségét megszegi, illetve az is, ha a kifogások kezelésére az intézmény vezetője nem készít intézkedési tervet. A szabadságvesztés időtartama három évig terjedhet, ha a cselekmény a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatását meghiúsítja.
Újdonság, hogy az ÁSZ költségvetését a jövőben úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb az előző évinél. A képviselők ezt követően tudomásul vették az ÁSZ 2010. évi tevékenységéről szóló beszámolót is.

Közbeszerzés nélkül átadható a közoktatási intézmények fenntartói joga

Nem tartozik a közbeszerzési szabályok hatálya alá ezentúl a közoktatási intézmények fenntartói jogának átadása. A kereszténydemokrata Michl József és Nagy Kálmán, valamint a fideszes Zsiga Marcell és Gajda Róbert javaslatát 250 igen szavazattal, 99 ellenében hagyta jóvá a Ház. Nagy Kálmán egyebek között azzal indokolta a módosítást, hogy a jövőben minél több olyan iskolát működtethessenek legalább részben az egyházak, amelyek problémás, nehezen nevelhető gyermekek képzésével foglalkoznak.

Hatályon kívül helyezték a pedagógusok tanítási időkeretére vonatkozó jogi szabályozást a kormánypártok javaslatára. A közoktatási törvény módosítását 307 igen, 42 nem szavazattal fogadta el a parlament, azt csak a szocialista frakció ellenezte. Michl József (KDNP) indoklása szerint az a szabály, amely a pedagógusok munkájának megszervezését legalább kéthavi tanítási időkeret kialakításával írta elő, komoly adminisztrációs terheket rótt az intézményekre, és több egyedi eset kezelésre nem volt alkalmas. A problémák között említette, hogy a pedagógusok csak leghamarabb kéthavonta juthattak hozzá a számukra jogosan járó óradíjhoz.

Az agrárkamara megszűnéséig élhet jogkörével a kamarai biztos

Az eredetileg meghatározott június végi időpont helyett az agrárkamara megszűnéséig, pontosabban az agrárkamarai rendszer szervezetét meghatározó törvény alapján megalakuló új országos kamara elnökének megválasztását követő nyolcadik napig láthatja el feladatait az agrárkamarai biztos - döntött a fideszes Font Sándor javaslatára az Országgyűlés.
A javaslat zárószavazás előtti módosító indítványként került be a természetvédelmi törvény módosítását célzó előterjesztésbe. Ennek elfogadásával arról határozott a Ház, hogy a beruházás során feltárt barlangok bejáratának biztonságához és a lezáráshoz szükséges munkálatok költségét a természetvédelmi szervezetek helyett a beruházást végző természetes vagy jogi személyeknek kell állniuk.

A társasházi keretekhez közelítették a lakásszövetkezetek működését
    
Az Országgyűlés módosította a lakásszövetkezeti és a társasházi törvényt is, ezzel a társasházakéhoz hasonló keretek közé szorította a lakásszövetkezetek működését. A 243 igen szavazattal, 14 nem ellenében, 75 tartózkodással elfogadott javaslat az eddigi hat hónap helyett a fenntartási költségek három havi hátralékára is lehetővé teszi a jelzálogjog kivetését és az első bírósági tárgyalás harminc napon belüli kitűzését.

Egyedi felmentéssel kiszervezhető lesz az adatkezelés

Egyedi felmentéssel mentesülhessenek a nemzeti adatvagyon körébe tartozó adatokat kezelő szervezetek az alól a törvényi korlátozás alól, amelynek értelmében az általuk kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhatnak meg. Erről a fideszes Lázár János és Koszorús László javaslatának - csak a kormánypártok által támogatott - elfogadásával döntöttek a képviselők. A javaslat érinti az egységes szociális nyilvántartást, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a nyugdíj-biztosítási és az egészségbiztosítási nyilvántartást, az állami adóhatóság és a vámhatóság által kezelt adatok nyilvántartását, valamint a bűnügyi nyilvántartási rendszert.

Elfogadták a devizahitelesek megsegítéséről szóló törvényt

Elfogadta a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényt az Országgyűlés. A jogszabályt 248 igen szavazattal, 60 ellenében, 40 tartózkodással fogadták el a képviselők. A törvény a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetét kívánja kiszámíthatóbbá tenni azzal, hogy átmeneti időre rögzíti a devizakölcsönök törlesztési árfolyamát. Emellett bevezeti a kényszerértékesítési kvótát annak érdekében, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben a piacra, így mérsékelhető legyen a hitelezőket és az adósokat egyaránt sújtó piaci áresés, és csökkenjen a lakások elvesztése miatt a szociális ellátórendszerre nehezedő teher. Hatályon kívül helyezi továbbá azt a rendelkezést, amely kizárja a jelzálog alapú devizahitelezést.

A törvény rendelkezik arról, hogy a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező természetes személyek 2011. december 31-ig írásban kezdeményezhetik hitelezőjüknél a törlesztési árfolyam 36 hónapig, de legfeljebb 2014. december 31-ig történő rögzítését. A rögzített árfolyam a svájci frank esetén 180 forint, euró esetén 250 forint, japán jen esetén pedig 200 forint.

Kinevezési moratóriumot rendelt el a Ház a bírósági vezetőkre
    
Az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötötte az Országgyűlés az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonyát. Egyúttal 2012. január 1-jéig leállították a bírósági vezetők kinevezését. Az egyes jogállási törvényeknek az alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló javaslatot a parlament a kormánypárti képviselők szavazatával fogadta el.

A fideszes Lázár János és Varga István jegyezte előterjesztés alapján a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság - 2012-től új nevén Kúria - elnökének kivételével az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonya 2012. január 1-jétől az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik. (A hatályos törvények értelmében az ügyészeket és a bírákat illetően a felső korhatár a 70. életév.) A nyugdíjkorhatárt 2013. január 1-je előtt betöltött érintetteknek egy egyéves átmeneti periódust biztosítanak.

Jóváhagyta a parlament a Mol-részvényvásárlást

Jóváhagyta az Országgyűlés a kormány által lebonyolított állami Mol-részvényvásárlást.
A képviselők 282 igen, 53 nem szavazat és egy tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot, amelyet a kormánypártok és a Jobbik képviselői támogattak. Az orosz Szurgutnyeftyegaz tulajdonában álló, 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészt jelentő részvénycsomag megvásárlásáról május 24-én kötött szerződést a kabinet. A mintegy 500 milliárd forint értékű tranzakcióhoz szükség volt a parlament támogatására is.

A Ház ezzel egyidejűleg - 286 igen szavazattal, 51 nem ellenében - elfogadta a költségvetési törvény módosítását is. A részesedésvásárlás ugyanis - az államháztartási törvény szabályai szerint - növeli a költségvetési hiányt, ezért kellett módosítani a kiadási főösszeg és a hiány mértékét.

Szigorították a közúti büntető-pontrendszert

Az Országgyűlés a közlekedésbiztonság javítására hivatkozva szigorította a közúti büntető-pontrendszert. A parlament egyhangúlag, 345 támogató szavazattal fogadta el a rendőrségről, a szabálysértésekről és a közúti pontrendszerről szóló törvények kormány által kezdeményezett változtatását. A módosítások értelmében a korábbi hat helyett kilenc büntetőpont jár a közúti baleset okozása miatt, míg a segítségnyújtás elmulasztása, a közúti veszélyeztetés, a járművezetés ittas, vagy bódult állapotban, valamint a járművezetés tiltott átengedése, továbbá a cserbenhagyás 11 büntetőpontot válthat ki 9 helyett.

A most elfogadott javaslat indoklásában Pintér Sándor belügyminiszter kitér arra, hogy az új szabályozás szerint sem ittas vezetés, sem gyorshajtás esetén nem lesz lehetőség a járművezetéstől történő eltiltásra, így a bírságok mellett a pontrendszer szigorítása lehet az, ami a megelőzéshez, illetve a járművezetési jogosultság szüneteltetéséhez vezethet.

Kocsis Máté vezeti a gyöngyöspatai eseményeket feltáró eseti bizottságot

Az Országgyűlés hétfői döntése alapján a fideszes Kocsis Máté lesz az egyenruhás bűnözés folyamatát és hátterét, valamint a gyöngyöspatai eseményeket feltáró parlamenti eseti bizottság elnöke. Alelnökké a szocialista Harangozó Tamást és a KDNP-s Móring József Attilát választották. A bizottságnak öt fideszes, két-két MSZP-s, KDNP-s és jobbikos, egy LMP-s tagja lesz és helyet kap benne a független Pősze Lajos is.

Ugrás vissza Ugrás vissza...