Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Újraválasztották az Ab elnökének Paczolay Pétert

Cikk:

A Parlament újraválasztotta az Alkotmánybíróság elnökének Paczolay Pétert. A büntetőeljárási törvény módosításával létrejön a kiemelt jelentőségű ügyek csoportja, az Országos Érdekegyeztető Tanács szerepét a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács veszi át, kilencven napig járhat az álláskeresési járadék, a dohánytermékek jövedéki adója pedig nem emelkedik - döntöttek hétfőn a képviselők.

Újraválasztotta az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének Paczolay Pétert az Országgyűlés hétfőn. Paczolay Péter letette esküjét és ellátta kézjegyével az esküokmányt. Paczolay Péter, aki három éve vezeti a testületet, a titkos szavazáson leadott 358 voksból 276 igen és 76 nem szavazatot kapott, míg 6 szavazólap érvénytelen volt. Megválasztásához a titkos szavazáson az országgyűlési képviselők kétharmadának - azaz 257 képviselőnek - az "igen" szavazatára volt szükség.

A június elején elfogadott alkotmánymódosítás értelmében a hivatalban lévő Paczolay Péter július elején lejáró Ab-elnöki mandátuma szeptember 1-jéig meghosszabbodott. A Háznak - az új szabályok szerint - az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Ab tagjai közül kellett elnököt választania, akinek megbízatása szeptember 1-jétől az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. (Korábban az Ab elnökét a tagok maguk közül választották, a megbízatás pedig három évre szólt.)

MTI

Nemzeti emléknap lesz a nándorfehérvári diadal napja

Az Országgyűlés az 555. évforduló tiszteletére a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította július 22-ét. A javaslatot, amelyet fideszes és kereszténydemokrata politikusok nyújtottak be, ellenszavazat nélkül, a szocialista képviselők tartózkodása mellett fogadta el a Ház. Az előterjesztés elfogadásával a parlament felkérte a kormányt, hogy a történelmi esemény napját, július 22-ét nyilvánítsa kiemelkedő fontosságú rendezvény napjának. Emellett felhívta a kabinetet és az önkormányzatokat, illetve felkérte a civil és kulturális szervezeteket, valamint a polgárokat, hogy minden évben, július 22-én közösen, méltó keretek között emlékezzenek meg az évfordulóról.

Közlekedési tárgyú jogszabályváltozások

Az Országgyűlés megváltoztatta a külföldi rendszám használatáról szóló törvényi rendelkezéseket, és a kormány hatáskörébe utalta a reklámtáblák közutak mellé helyezésének szabályozását. Szeptembertől az üzemben tartók nem hivatkozhatnak külföldi szokásos tartózkodási helyükre a nem magyar rendszám használatakor, azt csak a rendszeres külföldi munkavégzéssel, vagy a magyarországi forgalomba helyezés megkezdésével igazolhatják.

A külföldi rendszámú autót vezetőkre vonatkozó szabályok is szigorodnak szeptembertől, a járművet ezentúl is bárki vezetheti harminc napig Magyarországon, de ehhez ezentúl rendelkezniük kell az üzemben tartó írásos hozzájárulásával, amelyen a birtokba adás időpontját is meg kell jelölni. A képviselők 314 igen szavazattal, 42 nem ellenében fogadták el az egyes közlekedési tárgyú törvények módosítását, amelyet csak az MSZP frakciója nem támogatott.

Kikerültek az autóbontók a fémtörvény hatálya alól

Az Országgyűlés döntése értelmében az autóbontók kikerültek a fémek begyűjtésével és értékesítésével kapcsolatos törvény hatálya alól. A képviselők 299 igen szavazattal, 58 ellenében fogadták el az erről szóló törvénymódosítást, azt a kormánypártok mellett a Jobbik támogatta.

A változtatást szorgalmazó fideszes Gruber Attila korábban arra emlékeztetett, hogy a 2009-es jogszabály elsősorban a színesfémtolvajlás megakadályozását szolgálta, de azóta kiderült, hogy e színesfémek, a vasúti sínek, a rézkábelek, az ellopott bronzszobrok nem az autóbontó telephelyeken "landolnak", hanem más, fémbegyűjtéssel foglalkozó cégeknél, öntödéknél semmisítik meg, alakítják át őket, a szabályozás ugyanakkor gátja volt az autóbontó vállalkozásoknak.

Változnak az önkormányzatok adósságrendezésének szabályai

Megváltoznak a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő szabályok a parlament döntésével. A válságköltségvetés elkészítésére a jövőben 60 helyett 90 nap áll a helyhatóságok rendelkezésére, az adósságrendezési eljárás megindítása pedig csak a képviselő-testület, illetve a közgyűlés felhatalmazásával lesz lehetséges. A fideszes Kósa Lajos és Kocsis Máté, valamint a kereszténydemokrata Habis László előterjesztését a kormánypárti képviselők támogatásával fogadta el az Országgyűlés. A törvénymódosítást az ellenzéki pártok a záróvitában azért bírálták, mert szerintük azt Esztergomra szabták, ahol Tétényi Éva polgármester - arra hivatkozva, hogy 1,2 milliárd forint kifizetetlen számlát és 25 milliárd forintos adósságot örökölt az előző, a fideszes Meggyes Tamás vezette önkormányzattól - adósságrendezési eljárást kért a város ellen.

Büntetőeljárási törvény - különleges szabályok a kiemelt ügyekben

A büntetőeljárási törvény módosításával az Országgyűlés úgy döntött: kiemelt jelentőségű ügynek számítanak a jövőben a többi között a közélet tisztasága elleni, valamint az el nem évülő bűncselekmények, az emberölés és az emberrablás súlyosabban minősülő esetei, illetve a bűnszervezetben részvétel. A kiemelt ügyekre speciális eljárási rend érvényes: a gyanúsítottak őrizete 120 óráig tarthat, a terhelt és a védő találkozását az ügyész az első 48 órában megtilthatja, de az ügyvéd védence kihallgatásán ez idő alatt is jelen lehet.

A parlament a kormánypártok támogatásával 255 igen szavazattal, 97 nem ellenében fogadta el a büntetőeljárási törvény és a polgári perrendtartás módosítását, amelyet az alkotmányügyi bizottság az eljárások gyorsításának szándékára hivatkozva kezdeményezett. Az ellenzéki pártok nemmel voksoltak.

Fontos változás, hogy a kiemelt ügyekben az eljárást soron kívül kell lefolytatni, méghozzá úgy, hogy a nyomozás lezárultával megváltoznak az illetékességi szabályok, és az ügyész - a bíróságok aktuális leterheltségére figyelemmel - maga döntheti el, mely bíróságon emel vádat. A kiemelt ügyekben eljáró bírákat a határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól mentesíthetik, ha azonban a törvényben meghatározott határidőt elmulasztja, szankcióval sújtják majd.

Név szerinti szavazás az egyházügyi törvény módosításáról

A Jobbik kezdeményezésére a Ház név szerinti szavazást tartott az ellenzéki párt egyik módosító javaslatáról, amely azt célozta, hogy az egyházakról szóló törvény két mellékletét töröljék. Ezek a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházakat, illetve a világvallásokhoz kötődő, jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező vallási közösségeket sorolják fel. A módosító javaslatot a parlament elvetette, mivel azt a Jobbikon kívül egyetlen frakció sem támogatta. Az LMP képviselői nem vettek részt az egyházügyi törvény mellékletének tartalmát érintő módosító indítványokról szóló szavazásokon. Döntésüket azzal indokolták: nem a törvényhozó feladata, hogy különböző kategóriákba sorolja a vallási közösségeket.

Átalakul az érdekegyeztetés, létrejön a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács

Átalakul az országos érdekegyeztetés rendszere, miután a parlament 233 igen szavazattal, 73 ellenében elfogadta a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) létrehozásáról szóló törvényt. Az NGTT az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, a Gazdasági és Szociális Tanácsot, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot váltja fel, és évente legalább négyszer ülésezik majd. Tagjai az országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek és az országos gazdasági kamarák elnökei, a Magyarországon működő külföldi és vegyes kamarák képviselője, valamint olyan társadalmi szervezetek elnökei, amelyek jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal bírnak. Tagjai továbbá a tanácsnak az országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei, valamint civil szervezetek, a tudomány, ezenkívül a kormánnyal átfogó megállapodást kötött egyházak képviselői.

A plenáris üléseken a kormány képviseletében a miniszterek, vagy az általuk kijelölt állami vezetők tanácskozási joggal, állandó meghívottként vesznek részt. Az új testület döntéseket nem hoz, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó feladata lesz. A jogszabály módosította a Munka törvénykönyvét is, így a kormány rendeletben határozza meg a minimálbért és a szakmunkás bérminimumot.

Nem emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója

Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium javasolta, mégsem emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, miután az Országgyűlés az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti indítványának elfogadásával törölte az erre vonatkozó passzusokat a gazdasági tárgyú törvények módosítását célzó kormányzati előterjesztésből.

Nő viszont az E85-ös bioüzemanyag jövedéki adója, méghozzá - a KDNP-s Aradszki András javaslatára - a kormány által indítványozottnál nagyobb mértékben. A bioüzemanyag utáni adó mértéke literenként 40 forint lesz az eredetileg tervezett 12 forint helyett. A több gazdasági tárgyú jogszabály módosítását célzó törvénycsomagot 251 igen szavazattal, 90 nem ellenében fogadták el a képviselők. A jogszabály szerint 50 százalékos regisztrációs adó kedvezmény jár azoknak, akik az idei év végéig lecserélik magyarra autójuk külföldi rendszámát.

Elfogadta a Ház a munkaügyi törvénycsomagot

Elfogadta az Országgyűlés azt a munkaügyi törvénycsomagot, amely több ponton is megváltoztatja a Munka törvénykönyvét, így a heti munkaidőt, a próbaidőt, valamint a szabadság kiadását. A Ház a minősített többséget igénylő rendelkezéseket 296 igen szavazattal, 45 ellenében, míg az egyszerű többséget igénylő részeket 252 igen szavazattal, 90 ellenében hagyta jóvá.

A törvény véglegesíti azt a szabályt, amely szerint a rendes munkaidő mértékének átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért. Ugyanakkor rögzíti: a hosszabb munkaidőben való foglalkoztatás legfeljebb egy évig lehetséges, ennek túllépése esetén a munkavállaló számára háromszoros bér jár. Változik a túlmunka kifizetése is, a munkáltató előírhatja, hogy ellenértékként pótlék helyett szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.

A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet majd kiadni. Kivételes esetben a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban így is megilleti a munkavállalót évenként egyszer legalább 14 összefüggő nap távollétet biztosító szabadság. A közszférában alkalmazott megoldáshoz hasonlóan akár 6 hónapos próbaidőt is kiköthet ezután a munkaadó, de csak akkor, ha erre a hatályos kollektív szerződés felhatalmazást ad.

Kilencven napig jár az álláskeresési járadék

Száznyolcvan helyett legfeljebb kilencven napig lesz folyósítható a jövőben az álláskeresési járadék, miután az Országgyűlés elfogadta több kormánypárti politikusnak a közfoglalkoztatásról szóló törvény módosításához fűzött indítványát. Az eredetileg Czira Szabolcs (Fidesz) által benyújtott módosító javaslat elfogadsával a Ház megváltoztatta Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését, amely legfeljebb száznyolcvan napig tette volna lehetővé a járadék folyósítását, és a Széll Kálmán Tervvel egyezően kilencven napban maximálta a folyósítási időt.

A közfoglalkoztatási törvény zárószavazását jövő hétfőn tartja a parlament.

Ugrás vissza Ugrás vissza...