Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Megszavazták a végtörlesztés 20 milliós összeghatárát

Cikk:

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a 2006. őszi rendőri erőszakot vizsgáló Balsai-jelentést, és határozatban mondta ki a Mal Zrt. felelősségét a kolontári vörösiszap-katasztrófáért. Döntöttek a képviselők arról is, hogy parlamenti bizottság jön létre a Malév privatizációjának kivizsgálására, és hogy a húszmillió forint alatti devizakölcsönökhöz lehet majd igényelni az árfolyamgátat.

Az Országgyűlés határozatban mondta ki, hogy döntően a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-t tartja felelősnek a kolontári vörösiszap-katasztrófáért; egyetértve ezzel az ügy kivizsgálásra létrehozott bizottság jelentésével. A képviselők 290 igen szavazattal, 46 nem ellenében szavazták meg a vörösiszap-katasztrófa ügyében alakult vizsgálóbizottság jelentésének elfogadásáról szóló határozatot. Ebben kimondják: az Országgyűlés egyetért a bizottság végkövetkeztetésével, amely szerint a 2010 októberében történt ipari katasztrófa "elsődlegesen és döntően a Mal Zrt. ipari tevékenységével összefüggésben, az ő felelősségi körében következett be". Ugyanakkor azt is megállapítják, hogy a felelősségben, ha nem is közvetlenül, de osztoznak a Mal Zrt. létesítését engedélyező hatóságok, továbbá az ellentmondásos szabályozást elfogadó jogalkotók és a hatóságok működtetéséért felelős kormányok.

Parlamenti bizottság vizsgálja a Malév privatizációját

Tíztagú parlamenti vizsgálóbizottság jön létre az Országgyűlés döntése alapján a Malév és a Budapest Airport (BA) privatizációja, valamint a légitársaság visszaállamosítása körülményeinek kivizsgálására. A fideszes Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos kezdeményezését 273 igen, 52 nem és 3 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A testület vizsgálatának - a megszavazott határozat szerint - választ kell adnia arra a kérdésre, hogy 2004 és 2006 között hogyan zajlottak az állami tulajdonú Malév-részvények értékesítését célzó eljárások, hogyan választották ki a 2006-os vagyonértékelést végző céget, a privatizáció során mennyire érvényesültek az állam érdekei, továbbá milyen vezetői döntések járultak hozzá ahhoz, hogy az orosz VEB banknak a kisebbségi részesedése ellenére "általános" vétójoga lett a légitársaságban. Budai Gyula Oszkó Péter szerepét is vizsgálná, jelesül azt, hogy a volt pénzügyminiszternek - aki 2011-ben a Wizz Air igazgatósági tagja lett - van-e, és ha igen, mikortól és mekkora tulajdonrésze a Wizz Airben.

A húszmillió lesz az árfolyamgát felső határa

Az Országgyűlés változtatott a nemzetgazdasági miniszter devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről szóló törvénymódosító javaslatán. A Ház kormánypárti és szocialista képviselők szavazatával úgy írta át az indítványt, hogy az árfolyamgát ne a lakás érteke, hanem a hitel felvételkori összege alapján legyen igényelhető, azoknak, akik kevesebb mint 20 millió forint értékben adósodtak el. A módosítást LMP-s képviselők nem támogatták, míg a Jobbik tartózkodott a szavazáson.

A parlament a fideszes Rogán Antal javaslatára döntött így, aki egy másik módosító indítványában 15 millió forintra csökkentette volna ezt az értékhatárt. A kormánypárti politikus indoklásában azt közölte, az országgyűlési képviselők így három alternatíva közül választhatnak: a minimum tizenötmilliós korlát a hitelfelvevők mintegy 85 százaléka, a húszmilliós körülbelül az érintettek 95 százaléka, míg az eredetileg benyújtott, harmincmilliós értékhatár a hitelfelvevők 99 százaléka előtt nyitná meg az árfolyamrögzítést.

Elfogadta a parlament a Balsai-jelentést

Elfogadta a parlament Balsai Istvánnak a 2006. őszi erőszakos rendőri fellépésről készített jelentését. Az időközben alkotmánybíróvá választott fideszes politikus miniszterelnöki megbízottként arra jutott, hogy az ügyben szükséges Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök politikai és jogi felelősségének vizsgálata, és úgy ítélte meg, felvetődhet a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is.

A Ház 279 igen szavazattal 11 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Balsai-jelentést. Az erről szóló országgyűlési határozat alapján a kormánynak április 15-ig jelentést kell készítenie arról, hogy a 2006 őszén bizonyítottan törvénytelenül fellépő rendőrök, valamint az intézkedéseket irányító rendőri vezetők közül hányan szolgálnak ma is a rendőrség állományában. A dokumentumnak arra is ki kell térnie, hogy közülük a kormányváltás óta hányan láttak el, illetve töltenek be jelenleg rendőrségi vagy állami vezetői feladatot, beosztást.

A javaslat elfogadásával a Ház arra is felkérte a kormányt, hogy április közepéig jelentésben foglalja össze, a 2006. szeptember 19-e és 22-e között, valamint október 23-án lezajló tömegdemonstrációkon a védtelen és békés polgárokkal szemben törvénytelenül fellépő rendőrök felelősségre vonása érdekében milyen intézkedések történtek, hány rendőrrel szemben indult fegyelmi- és büntetőeljárás, és azok milyen eredménnyel zárultak.

A kommunizmusban kitelepítettekre emlékezik határozatban a Ház

A kommunista diktatúra által elkövetett tömeges kitelepítések hatvanadik évfordulója alkalmából határozatot fogadott el az Országgyűlés. A dokumentum leszögezi: szükséges méltóképpen megemlékezni az önkény áldozatairól. A határozat szerint - amelyet 323 támogató szavazat, két nem ellenében és egy tartózkodással fogadott el a parlament - fel kell hívni a figyelmet a totális diktatúra, valamint a kollektív bűnösség elvén alapuló kitelepítés embertelenségére.

Ugrás vissza Ugrás vissza...