A parlament hétfői ülésén módosította az alkotmányt, alaptörvény-erejűeknek minősítve az alkotmány átmeneti rendelkezéseit. Megszüntette a Ház emellett az MNB és a PSZÁF összevonásának lehetőségét, ismét elfogadta a médiaszabályozás módosítását, döntött a járások feladatairól és a távközlési adó felső határáról is.

Megszüntette a parlament a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásának lehetőségét. Az Országgyűlés törölte a jegybank és a bankfelügyelet összevonását engedélyező szabályt az alaptörvény átmeneti rendelkezései közül, eleget téve az Európai Bizottság elvárásának.

Alaptörvény-erejűek az alkotmány átmeneti rendelkezései

Az alaptörvényben deklarálta a parlament, hogy a január 1-je óta hatályos alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések is alaptörvény-erejűek. A Ház 261 igen szavazattal, 79 ellenében fogadta el az alaptörvény első - a nemzetgazdasági miniszter által kezdeményezett - módosítását. A parlament az alkotmány módosításával arról is döntött, a jövőben kétharmados többség szükséges a volt államfők jogállásáról és javadalmazásáról szóló szabályok megváltoztatásához.

Ismét elfogadták a médiaszabályozás módosítását

Az Országgyűlés ismét elfogadta a médiaszabályozás módosítását, amelyet a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött a Háznak. A parlament 258 támogató és 93 ellenszavazattal fogadta el a módosítások minősített többséget igénylő részét, amelyről a szocialisták kérésére név szerinti szavazást tartottak, az egyszerű többséggel megszavazható paragrafusokat 219 igen és 75 nem szavazattal fogadta el a Ház. A változtatásokat az tette szükségessé, hogy az Alkotmánybíróság tavaly decemberben hatályon kívül helyezte a szabályozás egyes passzusait.

Csaknem félezer törvényt helyeztek hatályon kívül

Az Országgyűlés 257 igen szavazattal, 55 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett elfogadta a kormány deregulációs törvénycsomagját, amellyel csaknem ötszáz - mára nélkülözhetővé vált - jogszabály veszti hatályát. A majdnem félezer törvény és törvényi rendelkezés hatályon kívül helyezésére Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter tett javaslatot április végén a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében.

Döntött a Ház a járások feladatairól

Elfogadta a Ház a járási rendszer kialakításával összefüggő első törvénycsomagot, amely tartalmazza a járási hivatalok feladatait, rögzíti a hivatalvezetők jogállásának szabályait - kimondva, hogy a következő parlament megalakulásáig akár országgyűlési képviselő is lehet vezető -, továbbá leszögezi: a tervezett hét körzet helyett kerületi szinten szerveződnek a 2013. január 1-jén létrejövő járási hivatalok Budapesten.

Idén havi négyszáz, illetve ezernégyszáz forint lehet a telefonadó

Kevesebb lesz a második félévtől fizetendő távközlési adó maximális mértéke a parlament hétfői döntésével. Az Országgyűlés május közepén határozott a hívásonként és megkezdett percenként kétforintos telefonadó bevezetéséről; a július 1-jétől hatályos törvény alapján két forintot kell fizetni a szolgáltatóknak minden elküldött üzenet - SMS és MMS - után is. A távközlési adó erre az évre érvényes szabályait most, kevesebb mint három hét elteltével megváltoztatta a Ház: az adó összege havonta magánszemélyek után legfeljebb négyszáz, a cégeknél ezernégyszáz forint lehet.

A szektort terhelő különadó megszűnése után, jövőre is megmarad az energiaellátók jövedelemadója, mértéke pedig nyolcról tizenegy százalékra nő. Az áram- és gázcégeken kívül a víz- és csatornaszolgáltatóknak, valamint a települési hulladékkezelőknek is fizetniük kell. A "Robin Hood-adóként" ismert közteher mértékének emeléséről és a fizetésre kötelezettek körének kiterjesztéséről hétfőn döntött a parlament.

Módosul a költségvetés a szabálysértési törvény változása miatt

Módosította a Ház az idei költségvetést az új szabálysértési törvény rendelkezései miatt: az egymilliárd forintos átrendezés - amelyet 232 igen, 71 nem és 4 tartózkodás mellett fogadott el a Ház - a büdzsé egyenlegét nem érinti. A parlament korábbi döntése alapján április 15-től az általános szabálysértési hatóság a települési jegyző helyett a kormányhivatal lett, a most elfogadott jogszabály pedig a helyi önkormányzatok foglalkoztatásában álló és a kormányhivatalok állományába kerülő köztisztviselők bérének fedezetéhez szükséges nagyjából egymilliárd forintos átrendezést hajtja végre.

Módosult a szakképzési törvény

Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében már a kilencedik évfolyamtól lehetővé válik tanulószerződés megkötése a gyakorlati képzésekre. A változtatásokat 230 igen, 85 nem és 2 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá a képviselők. A Matolcsy György gazdasági miniszter által beterjesztett módosítás célja, hogy a foglalkoztathatóság közép- és hosszú távon javuljon.

Határozatot fogadott el a szélsőségesség elleni fellépésről a parlament

Szocialista kezdeményezésre, de az MSZP javaslata helyett egy kormánypárti módosító indítványnak megfelelő szöveggel fogadta el az Országgyűlés hétfőn a szélsőségesség, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni fellépésről szóló határozatot.